Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-18
1091 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1092 történő lakásépítés és a településfejlesztés sokszor gondos mérlegelést követel a tanácsi munkában. A központi irányító szervek átfogóan felelősek az előrelátó, a hatékonyabb irányító munkáért. Van tehát ok, és van tér az újszerű gondolkodásra és cselekvésre, de élni kell vele. Sok segítséget várunk ehhez a társadalmi szervektől. A Magyar Népköztársaság 1983-ra összeállított költségvetése szintén ezeket a szándékokat tükrözi. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetést vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szurdi István képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. betegápoló, mivel javadalmazásuk alacsony, havi 800 forint. A honvédelmi bizottság elnöke közölte, hogy az 1983-ra tervezett költségvetési juttatásból a honvédelmi tárca és a Belügyminisztérium szűkösen ugyan, de fedezni tudja kiadásait. Rámutatott, hogy fegyveres erőink képesek gondoskodni hazánk védelméről. Ezt az teszi lehetővé, hogy tagjai vagyunk a Varsói Szerződés szövetségi rendszerének. Szóvá tette: visszatérő és megoldatlan kérdés, hogy a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek jövedelme alacsony, viszonylagosan a honvédelem területén- dolgozó polgári alkalmazottak jövedelmétől is elmarad. A mezőgazdasági bizottság elnöke elismeréssel szólt az idei magas termésátlagokról, de megjegyezte, hogy értékeljük reálisan ennek az eredménynek a hordozóit. Jelen esetben a gondos előkészítés és figyelmes aratás mellett szerepe volt a jó eredményékben a kivételesen jó időjárásnak. Ez azt is lehetővé tette, hogy ami megtermett, úgyszólván egészében be is tudták takarítani. Nem biztos — mondotta —, hogy az elért termelési szinteket a jövő évben minden mezőgazdasági kultúránál növelni, másoknál akár reprodukálni tudják. Megfontolásra javasolták, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ne utólagosan, veszteségük hatásának csökkentésére kapjanak támogatást, hanem elsősorban a termelés korszerűsítése, fejlesztése részesüljön dotációban. Az ipari bizottság képviselője jelezte: úgy látják, hogy a háttéripar szerepe tovább nő, ezért intézkedéseket sürgetett fejlesztésének meggyorsítására. Az ipari bizottság aggályosnak tartotta a célcsoportos villamosenergia-hálózat fejlesztési ütemének csökkentését, mert ez következményeiben korlátozhatja a magánerőből történő építkezések kívánatos mértékét. A kereskedelmi bizottság képviselője ismertette, hogy tapasztalataik szerint a külterületek lakosságának áruellátottsága alacsonyabb szintű, mint az átlagos áruellátási színvonal. A kereskedelmi állandó bizottság jó irányúnak minősítette a zöldség-gyümölcs kereskedelemben végrehajtott szervezeti változtatásokat. Helyeselte, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium szélesebb körben ruházza fel a vállalatokat külkereskedelmi joggal. A kulturális bizottság képviselője tolmácsolta a bizottság bírálatát a tankönyvkiadás hoszszú idő óta megoldatlan egyes problémái miatt. Szóvá tette, hogy tapasztalataik szerint a pedagógusok 'körében elégedetlenség van a kedvezmények, különösen az utazási kedvezmény csökkentése miatt. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiemelten foglalkozott az intézményhálózat fenntartásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a létszámkérdésekkel és az állampolgári fegyelemmel. A bizottság helyesli, hogy a költségvetés kisebb arányban mérsékelte a tanácsok fejlesztési forrásait, mint a népgazdaság egészében. Az állampolgári fegyelem hiányának tekinSZURDI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az a feladatom, hogy ismertessem az országgyűlés állandó bizottságainak lényegesebb észrevételeit és javaslatait a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének tervezetéhez. Az országgyűlés állandó bizottságai december 3-a és 10-e között tárgyalták meg a hozzájuk tartozó ágazatok, önálló főhivatalok 1983. évi költségvetési előirányzatát. A terv- és költségvetési állandó bizottság ez év december 10-én tartott ülésén — ahol is már a pénzügyminiszter előterjesztésében a Magyar Népköztársaság 1983. évre javasolt teljes költségvetését vitattuk meg — részt vett valamennyi állandó bizottság elnöke, vagy megbízott képviselője, aki tolmácsolta bizottságának véleményét az egyes ágazatok és főhivatalok 1983. évre javasolt költségvetéséről. A bizottsági tárgyalások intenzitását jelzi, hogy azokon a tíz állandó bizottság 210 tagjából 168-an jelentek meg, és közülük 90-en fejtették ki véleményüket a napirenddel kapcsolatban. Említést kíván, hogy az elhangzott hozzászólások népgazdasági helyzetünk és lehetőségeink megfelelő ismeretéről és a képviselők felelősségérzetéről tanúskodtak. Egyetlen olyan konkrét javaslat nem hangzott el, amely az 1983. évi költségvetés további megterhelését igényelte volna. Az állandó bizottságok ülésén részt vevő állami vezetők az észrevételekre, javaslatokra nyomban válaszoltak v azok túlnyomó többségével egyetértettek, hasznosnak vélték további munkájukhoz. Először az egyes bizottságok elnökeinek, megbízottainak tájékoztatójából ismertetek néhány gondolatot, hogy illusztráljam az egyes ágazatok, területek sajátos problémáit. A szociális és egészségügyi bizottság elnöke jelezte: bizottságuk örömmel regisztrálta, miszerint 1983-ban a kórházi ágyak száma eléri a százezret, és hogy a költségvetési támogatás lehetővé teszi a jelenlegi egészségügyi ellátás színvonalának megőrzését 1983-ban. Sok helyütt gondot jelent az egészségügyi dolgozók nagymértékű igénybevétele, ennek nyomán fizikai, szellemi kimerültsége. A szociális otthonok férőhelyszáma alacsony, és emiatt nem képesek a jogos igények kielégítésére. A házi betegápolás szélesítésével enyhíteni tudnának ezen a gondon, de kevés a
