Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1087 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16~án, csütörtökön 1088 zetőkiválasztásban. Ez nem helyettesíti a káderfejlesztési terveket. Ezekre mindenütt szükség lesz, de indokolt, hogy az e tervekben szereplő jelöltek is pályázaton bizonyítsák adott esetben rátermettségüket. Ugyancsak kedvező hatást várunk attól, hogy bővül a meghatározott időre szóló kinevezések köre. Ez a jelenleginél kedvezőbb feltételt teremthet arra, hogy a vezetők időszakosan érdemben értékeljék, és adott esetben segítsék az indokolt kádercserék könnyebb lebonyolítását. A vállalati teljesítmények és jövedelmek szorosabb összekapcsolása egyidejűleg indokolttá teszi, hogy a vállalati kollektívák minden vállalati vezető, legyen az akár az igazgató is, kinevezéséről, tevékenységéről véleményt mondhassanak. "Újszerűségük miatt említem a kisvállalkozásokat. Az év elején megjelent rendeletek nyomán egyre több ilyen vállalkozás indult meg az új formák szerint. Jó 80 százalékuk a szocialista gazdálkodási szervezetek kereteiben működik, és segít eredményesebben kihasználni a vállalati, szövetkezeti eszközöket. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy e folyamat egészében jól alakul, igazán pozitív társadalmi és gazdasági hatása viszont akkor lesz, ha a vállalat jól szervezett, és a teljesítmények és jövedelmek összhangjáról következetesen gondoskodnak e kisvállalkozási formák kialakításában. Szeretném azonban ugyanakkor megerősíteni azt az álláspontunkat, hogy a kisvállalkozások lehetősége egy pillanatig sem alternatívája a nagyvállalati gazdálkodásnak, és a vezetés javítására tett lépések mutatják, hogy a fejlődést továbbra is elsősorban a vállalatok és szövetkezetek jobb működésére kívánjuk alapozni. A felsorolt és egyéb intézkedések tanúsítják, hogy a vállalatok számíthatnak arra, hogy az irányítási rendszert a következő években is továbbfejlesztjük. Tovább folyik az a munka, amely arra irányul, hogy a vállalkozásszerű gazdálkodás mindenütt erősödjék, (kiépítsük a vezetők egészségesebb kiválasztásának feltételeit, és hogy a vállalati döntésekben szerepet játszó különféle érdekek egészségesebben jelenjenek meg, illetve érvényesüljenek. Ehhez egyfelől határozott, a teljesítményeket megkövetelő és elismerő szabályozásra lesz mindig szükség, másfelől arra, hogy a körülmények változása miatt olykor ki nem iktatható átmeneti megoldásokat, de nem objektív követelményeket a vállalatok valóban átmenetinek tekintsék, és ne álljanak le lehetőségeik kihasználásában. Tisztelt Országgyűlés! A fokozódó követelmények következményeit tudomásul kell vennünk az állami költségvetési intézmények gazdálkodásában is. A költségvetési intézmények előirányzatai két követelményt kívánnak kielégíteni. Először: a költségvetési intézmények kiadásai ne nőjenek gyorsabban a változó felhasználható jövedelemnél, ezen belül érvényesüljön a hatodik ötéves tervben kiemelt három társadalmi program, a lakásellátás, az általános iskola és az egészségügy fejlesztésének elsőbbsége. Másodszor: a költségvetési intézmények feladataikat a lehető legnagyobb ésszerűséggel és takarékossággal lássák el, tevékenységűiket olyan igények, követelmények szerint végezzék, mint amilyenéket ma a vállalatokkal szemben támasztunk. A költségvetési intézmények kiadásai 1983ban összességükben 4,5—5 százaléklkai nőnek. Nagyfokú takarékossággal az intézmények, jól elláthatják legfőbb funkcióikat, és dolgozóik bére a népgazdaság egészére tervezett ütemben növeikedhetik. A takarékosság azonban nem merülhet ki a fényűzési jellegű vagy nélkülözhető kiadások megszüntetésében, hanem az intézményi és gazdálkodási rendszert ésszerűsíteni is kell mindenütt, ahol erre mód van. Nem a tavalyi előirányzat, hanem a funkciók legésszerűbb ellátása a jövő évi kiadások objektív mércéje, és ehhez adott esetben a megszokottól eltérő megoldásokat kell követni. Hasonló magatartást várunk a társadalmi szervektől is. 1983-ban is végrehajtjuk a hatodik ötéves tervben kiemelt társadalmi fontosságú feladatokat. A költségvetés tartalmazza a lakásgazdálkodás és lakásépítés rendszerére vonatkozó határozatok pénzügyi kihatásait. Azt is előirányoztuk, hogy nagymértékben növeljük a lakásépítés céljaira nyújtott hiteléket, és ennek alátámasztására a lakossági takarékbetétek feltételeit is vonzóbbá tesszük. Bővül annak a támogatásnak a köre is, amellyel a vállalatok segíthetik dolgozóik lakásépítését. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban elkészüljön a tervezett 370—390 000 lakás. A lakásépítésekhez szükséges terület-előkészítési feladatok ellátásában fontos" előrelépés, hogy a tanácsok már az idén szabad kezet kaptak a tanácsi célcsoportos beruházásokhoz kapott állami támogatásaik felhasználásában. Ennek nyomán a tanácsok a közvetlen lakásépítkezés helyett az előkészítési feladatokra csoportosítottak át mintegy 2 milliárd forintot. Ez nagyban elősegíti a tervezett lakásszám megépítését. A lakáscserék előmozdítását szolgálják a cserével járó illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezések is. Az általános iskolai tantermek szaporítása a tanácsok és a lakosság áldozatos és sok helyen ötletes munkája nyomán a terv szerint valósul meg, néhol túl is haladja. A legtöbb településen elérhető, hogy a tanulók számának gyors növekedése miatt ne romolj ék az ellátás minősége. Az egészségügyben a kórházi ágyak száma 1981 és 1983 között a tervezett ütemben gyarapodik, és a jövő év végére eléri a százezret. A más vonatkozásban itt-ott mutatkozó elmaradást eddig nem pénzhiány okozta. Tény azonban, hogy bizonyos szakmai fejlesztésekre a tervezettnél csak kevesebbet fogunk tudni fordítani. Az intézmények hatékony gazdálkodását jobb gazdálkodási, érdekeltségi rendszerrel kívánjuk elősegíteni. Fokozódik szerepük bevételeik meghatározásában, a rendelkezésre álló források átcsoportosításában. A hatékonyabb munkát segíti az egészségügyi, oktatási és a kulturális intézmények körében megindult integráció is, mindenütt, ahol megfontoltan és ésszerűen valósítják meg. örvendetes például, hogy a gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezetek, az intézményi