Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1083 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1084 sában. A hiány várhatóan a tervezettnél két-három milliárd forinttal kisebb lesz. Tisztelt Országgyűlés! Idei tapasztalataim arra intenek, hogy az eddiginél is körültekintőbben kell vizsgálnunk a jövő évi gazdálkodási feltételeket, és a jelek szerint a világgazdaságban lényeges kedvező változásokra a jövő évben sem számíthatunk. Sajnos, a tapasztalatunk az, hogy a népgazdaság fejlődési feltételeinek romlása időnként nagyobb, mint a teljesítmények számításba vehető, illetve tényleges javulása. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkereskedelmi egyenleget már jövőre olyan mértékben állapítsuk meg, ahogyan azt eredetileg 1985re terveztük. Ebből le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a terv és a költségvetés összeállításánál. Gazdasági adottságaink nyomán ezért 1983ban elsőbbséget kell adni annak, hogy nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. Folytatnunk kell a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket. Mérsékelni kell a belföldi felhasználást, mindenekelőtt a felhalmozásban és bizonyos állami kiadásokban. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy a jövedelmet a teljesítményekkel, a legfőbb gazdasági célok megvalósításához nyújtott hozzájárulással jobb összhangban legyenek. Széles körben kell kibontakoztatni a társadalmi méretű takarékosságot mind a munkaerő- és anyagfelhasználás, mind a beruházások és a közkiadások terén. Biztosítanunk kell a vásárlóerővel összhangban álló áruellátást, és tovább kell fejleszteni a lakásépítést, az egészségügyi hálózatot és az oktatási hálózatot. A felsorolt követelményeknek megfelelő fejlődés messzemenően az exportképesség javításának függvénye lesz. A terv szerint a rubelviszonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. Azzal is számolva, hogy a termelés hatékonysága növekszik, a nemzetközi jövedelemnek fél-, egyszázalékos növekedését tervezzük, és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél-egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosságnak egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. Az életszínvonal tervezésekor figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő gazdasági és szociális helyzetére. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz, és az árszínvonalnövekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék, de ez semmiképpen sem lehet mindenkire kötelező egységes szabály. A vállalatok, egyénék keresetalakulása teljesítményektől függ, a kereset nagyobb teljesítmény mellett nagyobb, de kisebb teljesítmény, kisebb javulás esetén kisebb mértékben nőhet, és kell hogy nőjön, mint az átlag. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés egy-két százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig kéthárom százalékkal növekszik. A százalékszámok mögött nagyon nagy követelmények állnak. A termelési szerkezet korszerűsítése, a termékek minőségének, műszaki színvonalának javítása, a szállítási határidők betartása eddig sok kívánnivalót hagyott maga után, és ezért tudtuk csak részben ellensúlyozni a külgazdasági feltételek kedvezőtlen hatását. Ezért nem hangoztatható eléggé, mennyire fontos, hogy a jövő évre tervezett termelésnövekedés e vonatkozásokbán kedvezőbben, és fajlagosan kisebb anyag- és energiafelhasználással, költségmegtakarítással járjon együtt. Az ipari termelés növekedését csak az alapozhatja meg, hogy a kivitelt tovább növeljük. És bár az idén is akadtak jó eredményeket felmutató vállalatok, hiszen például kétszámjegyű százalékos exportnövekedést ért el a MEDICOR, az Öntödei Vállalat, jövőre a vállalatoknak ezt a körét mindenképpen szélesíteni kell. Emellett a vállalatok új értékesítési és termelési lehetőségeket találhatnak a gazdaságos importhelyettesítés terén is. A fejlődés mindenképpen differenciált lesz a vállalatok között, és meg kell gyorsítanunk azt a munkát, amely a tartósan veszteséges, alaphiányos vagy alacsony jövedelmezőségű vállalatok termelését gazdaságossá teszi, vagy pedig ezt a termelést érzékelhetően korlátozza. A gazdaságtalan termelés támogatását minv denképpen csökkentenünk kell. A jövő évi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési terv teljesítését az teszi nagyon igényes feladattá, hogy ez az idei' sikeres munkára, a tervet idén túlszárnyaló színvonalra épül. És nemcsak a termelés mennyisége növekszik, itt is szükség van rá, jobban, mint valaha, hogy a termelés hatékonyságát javítsuk. Mint ahogyan az idén is, jövőre is nagy feladat hárul az ágazatra, nagyüzemre és háztáji gazdaságra egyaránt, az exportban és a kiegyensúlyozott hazai ellátásban. Az idén több mezőgazdasági termék eladása annak ellenére, hogy a kormány igyekezett segíteni a kereslet és kínálat összhangjának megteremtését, bizonyos piaci korlátokba ütközött. Ebből következtetéseket kell távlatban levonni, mind a termeléspolitikára, mind pedig az értékesítési munkára. 1983-ban az igényekhez igazodás és a költséggazdálkodás terén növekvő feladat hárul az építőiparra. 1982-ben a budapesti lakásépítések kivételével már mutatkoznak jelei az előrelépésnek. E folyamatot azonban fel kell gyorsítani, és ebben jelentős szerepe lehet a versenyfeltételeknek, megfelelő vállalkozások kibontakozásának. A közlekedésben és a hírközlésben fokozott I figyelmet kell fordítani a minőség javítására, a