Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1067 Az országgyűlés 17. ülése, töltése fokozott igény a ma embere számára. Ezen igények kielégítésének gátat szab az üdülőtavak terhelhetősége. Sajnálatos módon, ha kezdetben történt is vizsgálat és számítás a terhelhetőség megállapítására, jelenleg a tavak hasznosítása tervszerűtlen. Az üdülők számának növekedésével nőtt a tavak szennyezettsége, a helytelenül megválasztott halfajták és azok mennyisége visszaszorította a nádasokat, amelyek a tavak életében nélkülözhetetlenek. Nem fordítanak gondot a kezelők a nádgazdálkodásra, amely ezeknél a sekély vizű tavaknál szintén életbe vágó, nem beszélve a nád népgazdasági hasznosságáról. Nincs megoldva az üdülőterületek csatornázása, a kommunális szennyvizek a tavak jelentős vízutánpótlását, a talajvizet szennyezik. Szomorú példa, de az előbbieket igazolta a július hónapban bekövetkezett halpusztulás a Vadkerti tóban. Az alföldi szikes tavakra jellemző felszíni adottság — sekély vízmélység, vastag iszapréteg — a rendkívüli időjárási viszonyok, a bemosódott és behordott szerves és szervetlen tápanyag jelenléte oxigénhiányos halpusztulást okozott. A keletkezett kár, az elpusztult halak becsült értéke csaknem egymillió forint volt, a vízminőség-védelmi munkák költsége 400 ezer forint, valamint pénzben ki nem fejezhető a pihenésükben, nyugalmukban megzavart dolgozók vesztesége. Sürgető feladat és mind a három tónál meghatározandó az üdülő, illetve horgásztó funkció mértéke, meg kell oldani a tavak iszaprétegének eltávolítását, nádgazdálkodását, a tó eltartóképességének ismeretében az üdülőfejlesztés további mértékét és nem utolsósorban a telepek csatornázását. Biztosítani kell e feladatok pénzügyi és műszaki feltételeit a tanácsok részére, hogy ez az intő példa ne ismétlődhessék meg. A megyénk területén levő kisebb vízfolyások, csatornák állapota általában megfelelőnek mondható. Hat város körül ötben van tisztítótelep, Kecskeméten pedig most épül. Ezek fejlesztése és a csatornahálózat bővítése további feladat. Az intenzíven fejlődő kistelepülések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése már közel sem tekinthető problémamentesnek. Ezek megoldása a központi és helyi erőforrások koncentrálásával biztosítható, elsősorban a szennyvízművek társulati keretek között történő megvalósításával. Elsőként Bácsalmás nagyközségben valósult meg társadalmi úton a település csatornázási és szennyvíztisztítási beruházása, bizonyítva a társulatok szervezésében rejlő összefogás előnyös kihasználhatóságát. A VI. ötéves tervidőszakban megyénk területén már több nagyközségben indult meg a szennyvízművek társulati beruházásban folyó megvalósítása. A szennyvíztársulatok szervezése kedvező megoldási lehetőség, de azokon a településeken, ahol a helyi erőforrások minimálisak, nem oldja meg a települések fejlődésével járó szennyvíz-elhelyezési problémákat. Ezeken a helyeken továbbra is egyedi megoldásokkal kell az intézmények, több szintes lakóépületek szenny2982. október 8-án, pénteken 1068 vízkezelését biztosítani. Ezt segíti a közelmúltban kifejlesztett és a Vízgépészeti Vállalat által gyártott biológiai szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása. Jelentős szennyező forrásra hívom fel a figyelmet, amikor megemlítem, hogy a települések döntő részét kitevő családi házaknál sok helyen a tájékozatlan és felelőtlen emberek a régi, felhagyott ásott kutakat használják fel szennyvizeik elhelyezésére. A tanácsoknak a csatornázás megvalósulásáig is ellenőrzéseket, intézkedéseket és szigorú szankciókat kellene alkalmazniuk az ilyen felelőtlen állampolgárokkal szemben. Meg kell értetni mindenkivel, hogy gyermekeink és a következő generációk ellen vétünk, a jövő életét kockáztatjuk, amikor a tegnap még mindent jelentő kutakat ilyen célra használjuk fel. Választókörzetem a bajai járás déli részén már így is olyan szennyezett a víz, hogy súrolja a fogyaszthatóság határát. Ezeken a területeken továbbra is a szikkasztás vagy gyűjtés és szippantókocsival történő eltávolítás marad, mint elfogadható megoldás. A szennyvizek rosszul megoldott szikkasztását meg kell szüntetni, mert ez a talajvíz teljes elszennyeződését, valamint a talajvízszint megemelkedését okozza, ami a közegészségügyi veszélyen túl az épületek állagát, a pincék használhatóságát is veszélyezteti. Azt még elmondanám, hogy községemben, Garán, az egészségügyi gyermekotthon szennyvíztisztítójának kapacitása nincs kihasználva. Az előbb említett vízszennyezés és egyéb károk elkerülésére javasolnám a község csatornázásának megoldását, de legalább a nagyobb szennyvízkibocsátó intézmények rákötését a tisztítószelepre. Kedvező változásról is szeretnék szólni. A vizek tisztaságát védő határozatok végrehajtásánál az új eljárási törvényben biztosított lehetőség, hogy a végrehajtási bírságot nem a kötelezett vállalat vagy gazdálkodó szervezet, hanem annak felelős dolgozója vagy vezetője ellen kell kiszabni, így e bírságfajta személyre szóló lett, a személyes felelősség jobban érvényesül. Komoly gond a vízműkutak hidrológiai védőterületének kialakítása. A falvak terjeszkedése, fejlődése során, különösen a régen telepített kutaknál a rendezési tervek hiánya miatt beépültek a védőterületek. Ilyen esetben a kutak többsége szennyezésnek kitett vízminőségének romlása a védőterületen folyó helytelen gazdálkodás és a beépítettség miatt várható. Az elszennyezett kutak kiváltása, pótlása jelentős anyagi ráfordítással jár, és emiatt évtizedeket vesz igénybe. A mezőgazdaság fejlődésével megjelentek az iparszerűen termelő szakosított állattartó telepek. A tartás technológiai változása következtében megnövekedett a hígtrágya mennyisége. Ártalmatlanná tétele, hasznosítása hazai és külföldi tapasztalatok hiányában komoly gondot okozott és okoz még ma is több helyen, mivel súlyosan veszélyezteti vizeink minőségét, tisztaságát. E gondok feloldása érdekében szükséges lenne az állattartó telepek létrehozásakor az állami támogatást teljes körűvé tenni, úgy hogy az kiterjedjen a hígtrágya ártalommentes elhelyezésére is. Kecskemét város szennyvizeinek elhelyezése
