Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1063 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1064 is rövidíteni, egyszerűsíteni, hatékonyabbá tenni. Tisztelt Országgyűlés! Az alsó-tiszavidék vízgazdálkodásának egységes rendjéért és tervszerűségéért az ATIVÍZIG felelős. Az igazgatóság szervezete egyre hatékonyabban, korszerűbben látja el ágazati feladatait, együttműködve a vízgazdálkodási társulatokkal, a vízügyi vállalatokkal, területi párt és állami szervekkel. Az időszerű vízgazdálkodási feladatok megoldásában szoros kapcsolatot tartva fenn jugoszláv és román vízügyi szervekkel is, képviselő csoportunkat is segítve abban, hogy az OVH beszámolóját, megyénk vízgazdálkodását összehasonlítva, jó irányú koncepciókról képet alkotva, a képviselő csoportunk és a magam nevében is elfogadjam és elfogadásra ajánljam, tisztelt Képviselőtársaimnak is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.15—16.35. Elnök: APRÖ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt. Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Fábián Márton képviselőtársunk következik hozzászólásra. FÁBIÁN MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a vízgazdálkodással összefüggésben két témával kívánok foglalkozni. Az egyik a lakossági vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete, a másik a mezőgazdaság vízgazdálkodásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei. Szolnok megye településeinek vízellátása az elmúlt másfél évtized céltudatos munkájának eredményeként más megyékhez viszonyítva valamivel jobb helyzetben van. A közműves vízzel ellátott népesség aránya 1982-re elérte a 87 százalékot, a megye 76 települése közül 75-ben van közműves vízellátás. Közegészségügyi veszélyeztetett település nincs a megyében. Mindezek az eredmények nagy erőfeszítéssel valósultak meg. A vízellátás növekvő feladatainak megoldásához a helyi kezdeményezés és az érdekelt vállalatok, mezőgazdasági üzemek erőforrásainak mozgósítása az elmúlt időszakban jelentősen hozzájárult, emellett nagy segítséget kapott a megye az Országos Vízügyi Hivataltól is. Az eredmények mellett természetesen nem mondhatjuk azt, hogy minden településen teljeskörűén megoldottuk a vízellátást. Figyelmeztető, hogy a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 35 százalék. Sok a tennivaló a vízművek rekonstrukciója, a vízbázis növelése területén annak érdekében, hogy az ellátás színvonalát növeljük és biztonságosabbá tegyük. A lakosság növekvő szükségleteit figyelembe véve továbbra is a lakásépítést és a vízellátást kell kiemelten fejleszteni Szolnok megyében. Emellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a pazarló vízfelhasználás kiküszöbölésére. A vizet nem lakhely szerint, hanem attól függően kell megtéríteni, hogy mennyit fogyasztunk és a kitermelése ennek a víznek mennyibe került. A vízzel való takarékosság feltételrendszerének kialakítása komplex központi intézkedéseket is kíván. A szennyvízelvezetés és -tisztítási feladatok megvalósításában az ötödik és a hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakában nem sikerült célkitűzéseinket mindenben teljesíteni. Ezért ezen a területen lemaradásunk nemcsak a vízellátás színvonalához, hanem az ország többi megyéjéhez viszonyítva is jelentős. A lemaradás történelmi örökségéhez hozzájárult az elmúlt időszakban a központi szabályozás alapján felhasználható tanácsi fejlesztési alapcsökkenés is. Ennek következményeként a befogadóba bocsátott tisztátlan szennyvíz mennyisége a növekvő vízfogyasztással párhuzamosan nagymértékben növekedett. A Minisztertanács jól ismerte fel és határozta meg a tennivalókat 1980-ban, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottságát beszámoltatta tevékenységéről. Ügy tűnik azonban, hogy az erőfeszítések ellenére a jelenlegi gazdasági helyzet az előre jelzések alapján várható hatodik ötéves tervi tanácsi fejlesztési lehetőségek csökkenése miatt a minisztertanácsi határozat folyamatos végrehajtása a megyében nem biztosított. A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén a lemaradás fokozódik. Szolnok, valamint Karcag, Kisújszállás városokban a tervidőszakban előirányzott feladatokat nem tudjuk végrehajtani és más településeken is lassítani kell a megvalósítás ütemét. Szolnok megye az éves csapadék eloszlását tekintve, a szélsőséges területek közé tartozik. Ez nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a belterületeken is jelentős károkat okoz. Évente több száz lakás szenved belvízkárt. A megye településein szaporodó vízelvezetési problémák nyomán keletkezett károk a belterületi vízrendezésre, mint megoldásra váró társadalompolitikai, egészségügyi és környezetvédelmi feladatokra hívják fel a figyelmet. A vízellátás, szennyvíztisztítás mellett ennek a kérdésnek a megoldása az elmúlt időszakban nem kapott kellő hangsúlyt. A helyi kezdeményezéseken, a lakosság társadalmi munkájának fokozottabb szervezésén túl a központi szerveknek is nagyobb figyelmet indokolt erre a területre fordítaniuk. A települési vízgazdálkodás növekvő feladatainak megoldásában jelentős szerepet töltenek be a vízi közműtársulatok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a forma Szolnok megyében bevált és a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás egyik leghatékonyabb módja. Azon munkálkodunk, hogy a társulatok szervezése tovább fokozódjon, mert célkitűzéseink teljesítése csak a társadalmi erők nagy aktivitása mellett biztosítható. Ennek elősegítése érdekében tovább kell fejleszteni a társulatokkal kapcsolatos jogszabályokat és a központi szervek részéről az anyagi támogatás fokozását is. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a mezőgazdaság vízgazdálkodásának helyzetével, lehetőségeivel kívánok foglalkozni. A víz, mint természeti erőforrás az élővilágban nélkülözhetetlen. A víznek a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepét jól szemlélteti az a tény, hogy káros többlete vagy hiánya 60 százalékos valószínűséggel az ország területének nagyobb részén termelést korlátozó tényezőként jelentkezik. Ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztésének mind fontosabb tényezője a talajok természetes vízháztartásának tudatos alakítása, a víz23 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ
