Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1049 Az országgyűlés 17. ülése, 1 mérnökről, a kutatóról, a tervezőről, valameny­nyiről, akik odaadó, áldozatos munkával az év minden napján, a nap minden órájában biztosít­ják, hogy legyen vizünk. Azokról, akik árvíztől és vízszennyezéstől védik az életet, embertársaik nyugalmát, a nemzet értékeit. Jelenthetem az Országgyűlésnek, szolgálatnak tekintik nehéz feladatukat. A vízügyi szolgálat munkáját széles körű ér­deklődés kíséri. Köszönet ezért a figyelemért, szükség lesz rá a jövőben is, remélem, nem fog­juk nélkülözni. De arra még nagyobb szükség lesz, hogy ez a zömében jóindulatú érdeklődés tényleges cselekvéssé váljék a víztakarékosság­ban és az élővizek védelmében. Csak a hivatáso­sok ereje ehhez nem elegendő. Köszönjük hír­közlő szerveink eddig nyújtott sokoldalú támo­gatását. Ezután is várjuk ezt. Azonban minden bizonnyal előnyre válik közös ügyünknek, ha együttes erővel javítani tudunk ennek minősé­gén is. Tisztelt Elvtársak! Nem szóltam több fontos kérdésről, köztük az árvízvédelemről, vízpotenciálunk sokoldalú ágazatközi hasznosításának lehetőségéről és szük­ségességéről, a szomszédos országokkal való szo­ros együttműködés gazdagodó tartalmáról, a ma­gyar vízgazdálkodás gyarapodó nemzetközi kap­csolatairól. Csupán azt akartam érzékeltetni, hogy víz­gazdálkodásunk fejlettségének abba a szakaszá­ba érkezett, amikor még a mennyiségi feladatok jelentős erőket és eszközöket kötnek le mind a vízkárelhárításban, mind a vízellátásban, de már felerősödtek a minőségi követelmények. Ezek ki­bontakozásához kell az utat egyengetni, minde­nekelőtt a vízkészletek takarékosabb használa­tát, a vízminőség védelmét, javítását elősegítő közgazdasági, műszaki és jogi szabályozásokkal. Kérem a tisztelt Országgyűlést beszámolóm megvitatására és jóváhagyó elfogadására. Kö­szönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz kilenc képviselőtársunk je­lentkezett hozzászólásra. Dr. Cselőtei László képviselőtársunk hozzá­szólása következik. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója társadal­munk széles köreinek érdeklődésétől kísérve ke­rül az országgyűlés elé. Jól mutatja ezt, hogy a vízgazdálkodás egyes vonatkozásaival az elmúlt időszakban számos testület foglalkozott. Közü­lük különösen kiemelem a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is tárgyalt, a mezőgazda­ság természeti feltételeinek további lehetőségeit elemző munkát, amely szerint az ezredfordulóig termésátlagaink csaknem megkétszerezhetők. Ennek feltételei között különös jelentőséget ka­pott a növények vízellátottságának javítása, az öntözés és a vízrendezés. Ugyancsak a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége ezelőtt néhány hónappal a hazai édesvíz-tartalékok helyzetét vitatta meg és ha­tározatot hozott az ezzel kapcsolatos kutatómun­982. október 8-án, pénteken 1050 ka fejlesztésére, a gazdaság és a tudomány kö­zötti szorosabb együttműködésre. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ez évi munkaterve szerint egy hónappal ezelőtt Békés megyében, régi és nagy hírű alkalmazási területén, oktatási és kutatási bázisán, Szarva­son tárgyalta az öntözés és a melioráció hely­zetét. Amikor pedig mai vitánk közvetlen előzmé­nyeként a mezőgazdasági bizottság napirendjére tűzte a beszámolót, országgyűlésünk más bizott­ságai : a szociális- és egészségügyi, az ipari, vala­mint az építési és közlekedési bizottság szerve­zetten képviseltették magukat a vitában. Mindezek jól mutatták, hogy alig van tár­sadalmi-gazdasági életünknek olyan területe, amelyet a víz, annak mennyisége, minősége, fel­használásának ideje és módja valamilyen formá­ban ne érintene. Kibővített bizottsági ülésünk során is szó esett e sokrétű témakörnek szinte minden prob­lémájáról, így az ivóvízellátásról, annak egész­ségügyi és szociális kérdéseiről dr. Nóvák Pál­né, Dobi Ferenc és dr. Varga János (Pest me­gyei) a vízforrások jobb hasznosításáról, az elté­rő adottságú régiók együttműködéséből adódó lehetőségekről dr. Kiss István és Áts Károly, az öntözés problémáiról Kovács István, dr. Molnár Frigyes és dr. Varga János (Győr megyei), az ár­vízvédelem helyzetéről és fejlesztéséről Kan­gyalka Antal és Áts Károly képviselő szólalt fel. Kasó József képviselőtársunk pedig tervezett nagy létesítményeink megvalósításának mai helyzetét vetette fel. A vitában elhangzott problémákat és javas­latokat az előterjesztés szóbeli kiegészítése során az államtitkár elvtárs több vonatkozásban már említette. Engedjék meg ezért, hogy magam részletes ismertetés helyett néhány kiemelt gon­dolattal jellemezzem ülésünket és egészítsem ki a beszámolót. Tisztelt Országgyűlés! A víz kiemelkedően fontos természeti erőforrás, amely mindig meg­újul, de nem áll korlátlanul rendelkezésünkre. Ezért igényeink jövőbeni kielégítése érdekében is jól kell vele gazdálkodnunk. Már ezelőtt öt év­vel, az akkori beszámolóhoz szólva, a képviselők többször utaltak a takarékos vízhasználat fon­tosságára, a víz forgatására és más megoldások­ra. A mostani beszámoló szerint az összes friss­víz-igény az elmúlt ötéves időszakban a terve­zett 34 százalék helyett csak 4 százalékkal nö­vekedett, s ez mégis a legtöbb területen az elő­ző időszaknál kedvezőbb vízellátást tett lehe­tővé. A szemléletváltozás tehát megindult, és most az a feladatunk, hogy eredményes kibon­takozását megfelelő szabályzókkal és technikai feltételekkel is segítsük. Miközben föllépünk a víz pazarlása ellen, mégis számolunk azzal, hogy vízszükségletünk takarékos gazdálkodással is nőni fog. Ezért a mai körülmények között a helyi adottságokhoz al­kalmazkodva mindenütt keresnünk kell a kisebb költséggel elérhető megoldásokat. Erre bizottsá­gunkban is több gondolat vetődött fel. így a víz­források és a vízigények területileg vagy időben sok esetben eltérnek egymástól. Példaként emlí­tették erre a főváros és a körülvevő üdülőterü­letek hétközbeni és hétvégi eltérő vízigényét és

Next

/
Oldalképek
Tartalom