Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1049 Az országgyűlés 17. ülése, 1 mérnökről, a kutatóról, a tervezőről, valamenynyiről, akik odaadó, áldozatos munkával az év minden napján, a nap minden órájában biztosítják, hogy legyen vizünk. Azokról, akik árvíztől és vízszennyezéstől védik az életet, embertársaik nyugalmát, a nemzet értékeit. Jelenthetem az Országgyűlésnek, szolgálatnak tekintik nehéz feladatukat. A vízügyi szolgálat munkáját széles körű érdeklődés kíséri. Köszönet ezért a figyelemért, szükség lesz rá a jövőben is, remélem, nem fogjuk nélkülözni. De arra még nagyobb szükség lesz, hogy ez a zömében jóindulatú érdeklődés tényleges cselekvéssé váljék a víztakarékosságban és az élővizek védelmében. Csak a hivatásosok ereje ehhez nem elegendő. Köszönjük hírközlő szerveink eddig nyújtott sokoldalú támogatását. Ezután is várjuk ezt. Azonban minden bizonnyal előnyre válik közös ügyünknek, ha együttes erővel javítani tudunk ennek minőségén is. Tisztelt Elvtársak! Nem szóltam több fontos kérdésről, köztük az árvízvédelemről, vízpotenciálunk sokoldalú ágazatközi hasznosításának lehetőségéről és szükségességéről, a szomszédos országokkal való szoros együttműködés gazdagodó tartalmáról, a magyar vízgazdálkodás gyarapodó nemzetközi kapcsolatairól. Csupán azt akartam érzékeltetni, hogy vízgazdálkodásunk fejlettségének abba a szakaszába érkezett, amikor még a mennyiségi feladatok jelentős erőket és eszközöket kötnek le mind a vízkárelhárításban, mind a vízellátásban, de már felerősödtek a minőségi követelmények. Ezek kibontakozásához kell az utat egyengetni, mindenekelőtt a vízkészletek takarékosabb használatát, a vízminőség védelmét, javítását elősegítő közgazdasági, műszaki és jogi szabályozásokkal. Kérem a tisztelt Országgyűlést beszámolóm megvitatására és jóváhagyó elfogadására. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz kilenc képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Dr. Cselőtei László képviselőtársunk hozzászólása következik. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója társadalmunk széles köreinek érdeklődésétől kísérve kerül az országgyűlés elé. Jól mutatja ezt, hogy a vízgazdálkodás egyes vonatkozásaival az elmúlt időszakban számos testület foglalkozott. Közülük különösen kiemelem a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is tárgyalt, a mezőgazdaság természeti feltételeinek további lehetőségeit elemző munkát, amely szerint az ezredfordulóig termésátlagaink csaknem megkétszerezhetők. Ennek feltételei között különös jelentőséget kapott a növények vízellátottságának javítása, az öntözés és a vízrendezés. Ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége ezelőtt néhány hónappal a hazai édesvíz-tartalékok helyzetét vitatta meg és határozatot hozott az ezzel kapcsolatos kutatómun982. október 8-án, pénteken 1050 ka fejlesztésére, a gazdaság és a tudomány közötti szorosabb együttműködésre. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ez évi munkaterve szerint egy hónappal ezelőtt Békés megyében, régi és nagy hírű alkalmazási területén, oktatási és kutatási bázisán, Szarvason tárgyalta az öntözés és a melioráció helyzetét. Amikor pedig mai vitánk közvetlen előzményeként a mezőgazdasági bizottság napirendjére tűzte a beszámolót, országgyűlésünk más bizottságai : a szociális- és egészségügyi, az ipari, valamint az építési és közlekedési bizottság szervezetten képviseltették magukat a vitában. Mindezek jól mutatták, hogy alig van társadalmi-gazdasági életünknek olyan területe, amelyet a víz, annak mennyisége, minősége, felhasználásának ideje és módja valamilyen formában ne érintene. Kibővített bizottsági ülésünk során is szó esett e sokrétű témakörnek szinte minden problémájáról, így az ivóvízellátásról, annak egészségügyi és szociális kérdéseiről dr. Nóvák Pálné, Dobi Ferenc és dr. Varga János (Pest megyei) a vízforrások jobb hasznosításáról, az eltérő adottságú régiók együttműködéséből adódó lehetőségekről dr. Kiss István és Áts Károly, az öntözés problémáiról Kovács István, dr. Molnár Frigyes és dr. Varga János (Győr megyei), az árvízvédelem helyzetéről és fejlesztéséről Kangyalka Antal és Áts Károly képviselő szólalt fel. Kasó József képviselőtársunk pedig tervezett nagy létesítményeink megvalósításának mai helyzetét vetette fel. A vitában elhangzott problémákat és javaslatokat az előterjesztés szóbeli kiegészítése során az államtitkár elvtárs több vonatkozásban már említette. Engedjék meg ezért, hogy magam részletes ismertetés helyett néhány kiemelt gondolattal jellemezzem ülésünket és egészítsem ki a beszámolót. Tisztelt Országgyűlés! A víz kiemelkedően fontos természeti erőforrás, amely mindig megújul, de nem áll korlátlanul rendelkezésünkre. Ezért igényeink jövőbeni kielégítése érdekében is jól kell vele gazdálkodnunk. Már ezelőtt öt évvel, az akkori beszámolóhoz szólva, a képviselők többször utaltak a takarékos vízhasználat fontosságára, a víz forgatására és más megoldásokra. A mostani beszámoló szerint az összes frissvíz-igény az elmúlt ötéves időszakban a tervezett 34 százalék helyett csak 4 százalékkal növekedett, s ez mégis a legtöbb területen az előző időszaknál kedvezőbb vízellátást tett lehetővé. A szemléletváltozás tehát megindult, és most az a feladatunk, hogy eredményes kibontakozását megfelelő szabályzókkal és technikai feltételekkel is segítsük. Miközben föllépünk a víz pazarlása ellen, mégis számolunk azzal, hogy vízszükségletünk takarékos gazdálkodással is nőni fog. Ezért a mai körülmények között a helyi adottságokhoz alkalmazkodva mindenütt keresnünk kell a kisebb költséggel elérhető megoldásokat. Erre bizottságunkban is több gondolat vetődött fel. így a vízforrások és a vízigények területileg vagy időben sok esetben eltérnek egymástól. Példaként említették erre a főváros és a körülvevő üdülőterületek hétközbeni és hétvégi eltérő vízigényét és