Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1033 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1034 fulladnak, mivel a legtöbb helyen ott is árusítanak szeszes italt. A művelődési házak nemcsak szórakoztató intézmények. Felnőtt, ifjúsági és gyermekcsoportok művelődnek itt, és gyarapítják ismereteiket a különböző szakköroKben. A szabad idő megnövekedésével, különösen hétvégeken szinte átveszik az iskola szerepét. Éppen ezért javaslom, hogy a művelődési házakban tiltsák meg a szeszes italok árusítását. Az ide vonatkozó rendelkezés, mely az egészségügyi és oktatási intézményekre vonatkozik, legyen érvényes a művelődést szolgáló intézményekre is. A bűnözés megelőzése nemcsak a rendőri szervek feiadata. Ennek társadalmi üggyé kell válnia annál is inkább, mivel a rendőrség létszáma nem olyan magas, hogy nélkülözni tudná a társadalom becsületes, segítőkész tagjainak segítségét a bűnüldözésben és annak megelőzésében. Különösen sok tennivalónk van ifjúságunk védelme érdekében. Gondoskodnunk kell szabad idejük hasznos eltöltéséről, és nemes emberi tulajdonságaik fejlesztéséről, hogy társadalmunk hasznos tagjaivá váljanak. Végezetül szeretnék szólni azokról a magányos öregekről, akik faluszélen, esetleg tanyán élnek. Előfordul, hogy garázda egyének kihasználják védtelenségüket, megtámadják őket, és ellopják keservesen összekuporgatott pénzüket vagy egyéb értéktárgyaikat. Ezeken az öregeken a tanácsok egészségügyi és szociális bizottságai és különböző társadalmi szervek közös összefogásával, a tartásra kötelezhető közeli hozzátartozók felkeresésével kellene segíteni. A közrendközbiztonság hivatásos és önkéntes őreinek eredményes munkát, erőt, egészséget kívánok. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szűcs János képviselőtársunk. SZŰCS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A belügyminiszter elvtárs beszámolójának tartalma, főbb megállapításai számomra összességében megnyugtatóan hatottak még akkor is, ha a bűnözés alakulásában néhány kedvezőtlen jelenséget magam is figyelemre méltónak, sőt, egyes területeken növekvő súlyúnak tekintek. A közrend és a közbiztonság Szolnok megyei helyzetéről az országos tapasztalatokkal azonosan szólhatok, aminek alapja az, hogy megyénk lakosságának döntő hányada becsületesen él és dolgozik, betartja a jogszabályokat, tiszteletben tartja a társadalmi együttélés normáit. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy alábecsüljük a bűnözés társadalmi veszélyességét. Tapasztalataink szerint a bűnözés összességében, de egyes bűncselekményi kategóriák esetében különösen nyugtalanítólag hat megyénk lakosságának hangulatára. Ezért a bűnözéssel való foglalkozást, az ellene folytatott küzdelmet fontos társadalmi feladatnak tartjuk. Megyénkben a bűnüldöző igazságügyi szervek az állami szervekkel, mindenekelőtt a tanácsokkal, a társadalmi és tömegszervezetekkel egyre szélesebb együttműködést valósítanak meg a bűnözés megelőzésében és az elkövetett bűncselekmények felderítésében. A pártszervek, szervezetek folyamatosan kísérik figyelemmel, és a politikai munka eszközeivel segítik ezt a tevékenységet. Ennek eredménye, hogy megyénkben az utóbbi években az országosnál kisebb mértékben növekedett az ismertté vált bűncselekmények száma, hogy kiemelkedő súlyú, a közhangulatot nagymértékben zavaró bűncselekményt nem követtek el, és hogy javult a bűnüldöző szervek szakmai munkájának színvonala. Ugyanakkor jelentős gondunk az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények növekvő tendenciája, az, hogy az összes bűnelkövetők 38 és fél százaléka a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek kategóriájába tartozik, és az, hogy közel ilyen arányt képvisel a büntetett előéletűek, és több mint 15 százalékot a visszaeső bűnözők aránya. A bűnözéssel, de általában a közrend és a közbiztonság helyzetével összefüggő egyik legsúlyosabb gondunk az alkoholizmus. Tapasztaljuk, hogy a rendszeres, mértéktelen italozás az elkövetők jelentős részében a cselekmény közvetlenül kiváltó oka, vagy azt legalább nagymértékben befolyásoló tényező. Gyakran az italozó életmód feltételeinek a megteremtése az indíték, s veszélyeztető körülményként súlyosan befolyásolja az elkövető közvetlen környezetét is. Gyakran előfordul az is, hogy az italozás a bűncselekmények sértettjeinél játszik meghatározó szerepet. Az italozó személy nemritkán kerül olyan helyzetbe, amelyben különböző jellegű bűncselekmények áldozatává válik. Véleményem szerint az alkoholizmus elleni társadalmi méretű küzdelemben eddig jelentős eredményt nem sikerült elérni. Ebben szerepet játszik az is, hogy a bűnüldöző, az igazságügyi, valamint a tanácsi szakigazgatási szervek a rendelkezésükre álló és kellő differenciálási lehetőséget is biztosító eszközökkel nem minden esetben élnek megfelelően. Ezenkívül gondot okoz, hogy az illetékes szervek az ide vonatkozó jogszabályokat lényeges kérdésekben eltérő módon értelmezik, s emiatt elmarad az indokolt intézkedés alkalmazása. A megelőző, a felvilágosító munka hatékonysága sem kielégítő minden tekintetben. Ezért arra van szükség, hogy nagyobb figyelem irányuljon a megelőző tevékenységre, egységesebb legyen a jogalkalmazás, következetes, de differenciált intézkedések történjenek. Mindezek az intézkedések természetesen önmagukban megfelelő eredményre nem vezethetnek mindaddig, amíg a közvélemény formálásában, a mértéktelen alkoholfogyasztás társadalmi megítélésében nem tudunk kedvező változást elérni. A másik ok a családi környezet káros hatása, esetenként a munka nélküli, sőt, bűnöző életmód, a gyermekek neveléséért érzett felelősség hiánya. Sajnos, a veszélyeztetettként nyilvántartott fiatal- és gyermekkorúak száma megyénkben is emelkedik. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a ténylegesen veszélyeztetettek száma magasabb a nyilvántartottaktól, s ez mint reális veszély, egyben jelentheti a bűnöző életmódot folytatók utánpótlását. Mindezek a gondok, problémák azt igénylik, hogy a jövőben még fokozottabb figyelmet fordítsunk a családvédelemre, a családnevelésre, a gyermek- és ifjúságvédelemre, és fokozzuk a társadalom tagjainak egyéni felelősségét.
