Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1029 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1030 ság kriminálérzékenysége az utóbbi időben növekedett. Ebben közrehatott néhány kimelkedően súlyos társadalmi veszélyességi! bűncselekmény elkövetése, mint például a hármas gyermekgyilkosságot elkövető Kohányi Ferenc ügye. Ugyanilyen visszhangja van a sajnos növekvő, súlyos közlekedési baleseteknek is. Saját választókörzetem választópolgárait erősen foglalkoztatja a garázdaság, az erőszakos bűncselekmények növekvő száma. Ez elsősorban Miskolcon és a megye más városaiban tapasztalható. Megyénket járva, a vidéki lakosságot a szaporodó mezei lopások aggasztják. Sajnos, a gyalogos vagy kerékpáros mezőőr az autóval rendelkező tolvajokat nem tudja elfogni. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk lakosságának társadalmi tudatát a fejlődés jellemzi. Ez megmutatkozik abban is, hogy egyre inkább tért hódít az a reális felfogás, amely szerint a bűnmegelőzés és felderítés nemcsak a bűnüldöző és igazságügyi szervek, hanem az egész társadalom feladata. Az utóbbi években több felsőbb szintű intézkedés született a bűnözést elősegítő okok megszüntetésére — mint amint a miniszter elvtárs is említette a fiatalkorú bűnözésről — alkoholizmusról, vagyonvédelemről, a közélet tisztaságának megóvásáról és még lehetne sorolni. Ezek az intézkedések a közgondolkodást jó irányba befolyásolják. A problémát abban látjuk, hogy ezek végrehajtása különböző okok következtében még nem minden esetben és területen vált a napi tevékenység gyakorlatává. Az emberek többsége elítéli a jogsértéseket, de sokszor nem lépnek fel az elkövetőkkel szemben. Más oldalról, néhány, a társadalomra kisebb veszélyt ielentő magatartást, nem is tekintenek bűncselekménynek. Más a megítélése az egyén, a személy, és más a közösség kárára elkövetett károkozásnak. Valamilyen bocsánatos bűnnek tekintik a társadalom kárára elkövetett kisebb cselekménveket. A bűncselekményeket előidéző okok és körülmények között gyakran előfordul az államDolgári közömbösség, gondatlanság, figyelmetlenség, nemcsak a népgazdaság és társadalmi tulajdon, hanem saját vagyontárgyaik és testi épségeik iránt is. A tudományos technikai forradalom korszakában beláthatatlan következménye lehet például a technológiai utasítás, a biztonságtechnikai szabály figyelmen kívül hagyásának. Ennek ellenére nem egy esetben találkozunk súlyos, rendkívüli eseményhez vezető emberi mulasztással. Ezekből is visszakövetkeztethetünk még néhány területen a közgondolkodás gyengeségeire. Indokolt tehát tovább erősíteni az állampolgári fegyelmet, a közösségi érdekek iránti nagyobb tiszteletet, a szocialista erkölcs normáival való azonosulást, a munkahelyi, a családi, a társadalmi közösségek emberformáló szerepét. Ennek érdekében minden lehetséges módszert igénybe kell venni az egyéni meggyőzéstől, a tömegtájékoztatási eszközök hatékonyabb alkalmazásáig. Megyénk sajátos helyzetéből adódóan a társadalmi-gazdasági folyamatok felgyorsultak, gyorsan módosulnak és változnak. Körültekintően és kellő alapossággal kell kiszűrni, feltárni azokat a létező ellentmondásokat, amelyek a bűnözés irányába hatnak. Az okok feltárásában, és különösen azok megszüntetésére teendő intézkedések végrehajtásában nagy felelősség hárul a bűnüldöző és igazságügyi szervekre, de nagy a felelőssége a megyei párt-, állami, társadalmi és gazdasági szerveknek is. Ezek is erősítik azt a véleményem szerint helyes törekvést, amelyek a bűncselekmény-megelőzés jogi rendszerét próbálják tekinteni, komplex módon szabályozni és végső soron az eddigieknél hatékonyabbá tenni. Tisztelt Képviselőtársaim ! Akkor, amikor a belügyi szervek munkáját értékeljük, nem tekinthetünk el attól a politikai közegtől, amelyben élünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rendőrségnek milyen a kapcsolata a lakossággal. Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy a kiegyensúlyozott politikai légkör, természetesen megyénkben is kedvező talajt teremt a rendőri munkához. Kifejezetten politikai jellegű bűncselekmény, amely a társadalomra csekélyebb veszélyt jelentő izgatásban jutott kifejezésre, elvétve fordult elő. Az esetleges konfliktushelyzeteket nem adminisztratív eszközökkel, és nem a rendőrségnek kellett lerendezni. Ezt mi természetesnek is tartjuk. Ugyanakkor rendőreink egy része is segíti a helyi politika, gazdasági és közgondolkodás megvalósítását. A rendőrök közül többen tagjai a területi.pártbizottságoknak, a különböző szintű tanácsoknak és egyéb társadalmi szerveknek. A lakossággal való érintkezési felület közvetlen és egyben közvetett is. A területi tanácskozásokon véleményt nyilvánítanak, intézkedéseket javasolnak és kiveszik részüket a helyi feladatok megoldásából. A lakosság közül többen, mint önkéntes rendőrök, társadalmi őrök, aktívan nyújtanak segítséget a bűnözés elleni harchoz, a közrend, közbiztonság szilárdításához, közérdekű bejelentéseikkel, javaslataikkal teszik hatékonyabbá a rendőri munkát. Korrekt, elvszerű kapcsolatok alakultak ki a megyénkben is a rendőri szervek és társfegyveres szervek, állami, társadalmi, gazdasági, és nem utolsósorban az igazságügyi szervek között. Ezek a szervek időnként megvizsgálják a területük állapotát, majd tapasztalataikat közös jelentésben összegzik. Ez az ellenőrző munka is segíti a bűnüldözés társadalmi feltételeinek a javítását. Tisztelt Képviselőtársak! Az eddigiekben is láthatjuk, hogy a bűnözés elleni harc összetett politikai és társadalmi feladat, amelyből minden becsületes állampolgárnak ki kell vennie a részét. Megyénk párt-, állami, társadalmi és bűnüldöző szervei előtt álló feladatok ismertek. Ismertek azok a problémák is, amelyek megoldására további intézkedéseket kell tenni. Jól tudjuk, hogy csak közösen szervezett, hatékony munkával lehet nagyobb sikereket elérni. Megvan bennünk az akarat és a cselekvő lendület is. Tisztelt Országgyűlés ! A miniszter elvtárs beszámolójával egyetértek, és azt a megyei képviselőcsoport nevében is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
