Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-16

987 Az országgyűlés 16. ülése, . hangzott megállapítás, mely szerint az utolsó felszólalás úgy sikeres, ha rövid ideig tart. Ennek reményében igyekszem mondanivalómat a legszükségesebbre korlátozni. A belkereskedelem és idegenforgalom helyzetéről szóló miniszteri beszámolóval egyetértek, mert az értékelés megegyezik Győr-Sopron megye és azon belül választókörzetem, Mosonmagyaróvár kereskedelmi helyzetével. Különösen egyetértek a minisztérium törekvésével, hogy növelni kívánja a kereskedelmi egységek önállóságát, elősegítve a belkereskedelemről szóló törvény végrehajtását. Hozzászólásom azonban túl egyoldalú lenne, ha nem beszélnék néhány, úgy gondolom, általános kereskedelemmel kapcsolatos problémáról. A tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátása évek óta megoldatlan, mint ahogy erre az írásos beszámoló is utal. Mi a minisztérium szándéka, hogy ez a hallatlanul sok bosszúságot okozó állapot megszűnjön, vagy mérséklődjön, illetve hogyan kíván a jövőben érvényt szerezni a fogyasztói érdekvédelemnek. A miniszter elvtárs szóbeli kiegészítése után sem érzem e kérdést megválaszoltnak. Valamennyien ismerjük a zöldságkereskedelem hiányosságait, a széles skálából kiragadom a gyökérzöldség-ellátás egyik akadályozó tényezőjét, a tárolást. Az áru túlnyomó részét a háztáji gazdaságok termelik, de a tárolásban nincsenek érdekelve. Ezáltal a piac folyamatos ellátása nem biztosított, a kínálat szezonális jellegű. A beszámoló szorgalmazza a nem rubel elszámolású országok közötti határmenti árucserét is. Megyénkben ez a kereskedelmi érték 1982-ben várhatóan 10 millió schilling lesz, a további fejlődést azonban akadályozza az egyeztetés elhúzódása, a bonyolult ügymenet. Nagyobb önállóságot és több bizalmat kérnek az érdekelt szakemberek. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az idegenforgalomról kívánok szólni, annál is inkább, mert megnőtt az érdeklődés Győr-Sopron megye idegenforgalmi értékei iránt. 1981-ben 4,6 millió utas lépett be a négy határállomáson, és ebből 1 millió látogató volt hosszabb-rövidebb ideig megyénk vendége. Természeti adottságaink mellett egyre kedveltebbek a Soproni Ünnepi Hetek, a győri zenei nyár rendezvényei, a Kisfaludy Színház opera- és balettelőadásai. Emelkedett a nyugati turisták száma, ez többek között összefügg az osztrák vízumkényszer eltörlésével és az új hegyeshalmi közúti határátkelőhely üzembe helyezésével. A turistaforgalom növelése szempontjából igen fontos a határátkelők áteresztőképessége. Hegyeshalmon a feltételek megteremtődtek, erről a megyei képviselőcsoport is meggyőződhetett. Csak a lökésszerű forgalom-növekedésnél kell még további rugalmasabb szervezéssel a várakozási időt csökkenteni. Nem mondható el ugyanez a soproni közúti átkelőről. A fejlesztés ellenére sem képes a megnövekedett forgalmat átereszteni. Főszezonban a hosszú várakozási idő egyaránt akadályozza a helyi és a Balatonra irányuló idegenforgalmat. Osztrák utazási irodák szívesen hoznak egykét napos magyarországi kirándulásra náluk üdülő külföldi vendégeket. A vízumkényszer miatt azonban ez igen körülményes. Át kellene tekinteni, hogy 82. június 18-án, pénteken 988 milyen megoldással egyszerűsíthető az ilyen jellegű beutazás. A külföldi turisták közt is igen népszerűek megyénk termálfürdői. Úgy gondolom azonban, és ebben a miniszteri beszámoló is megerősített, hogy fürdőink nemzetközi hasznosítása nincs megfelelően kihasználva. Itt elsősorban a kevés szállodai férőhelyre, az egészségügyi és személyi szolgáltatások hiányára gondolok. Példaként említeném választókörzetem, Mosonmagyaróvár lehetőségeit. Az osztrák idegenforgalmi programba illeszkedő gyógyszálloda építése elősegítené a termálfürdő nemzetközi hasznosítását, ugyanakkor a megyei szállodahiányt is enyhítené. Javaslatom megalapozott és ezt a népgazdasági érdek mellett alátámasztja a város jelnleg 97 százalékos szállodakihasználtsága. Hasonló lehetőség van Győrban és Balfon is. Tisztelt Országgyűlés! Az idegenforgalomhoz kapcsolódva, az idegenforgalom ürügyén szeretnék szólni egy kevésbé örvendetes fejlődésről, a nemzetközi kamionforgalomról. Az E5-ös és E 15-ös autóút Mosonmagyaróváron találkozik, és a két út együttes forgalma átlagosan napi 700 kamion. E rendkívül nagy forgalom környezetkárosító hatása sürgeti az elterelés megoldását. A levegőszennyezés és zajártalom mellett a közmű- és műemlékvédelem jelenti a legnagyobb gondot. Tudjuk, hogy tervezés alatt áll a várost elkerülő autópálya, de félő, hogy annak megépüléséig a jelenlegi állapot —, figyelembe véve a várható növekedést is — nem tartható. Kedves Képviselőtársak! Remélem, hogy a bevezetőmben tett ígéretemnek sikerült eleget tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nincs, ezért a vitát lezárom. Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elvtársat illeti a szó. DR. JUHÁR ZOLTÁN: Tisztelt Országyűlés! Elöljáróban megköszönöm a rendkívül gazdag és tartalmas vitát, a napirend iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést. Űgy gondolom, a 21 képviselői hozzászólás is jelzi, hogy mennyire közérdekű témát tárgyalt itt tegnap és a mai napon az országgyűlés. Fontosnak tartom, hogy valamennyi késviselői hozzászólásból az csendült ki, annak az elismerése csendült ki : 1978 óta gazdaságpolitikánk egyik fő vonalát, az életszínvonal megőrzését, s azon belül az áruellátási színvonal megőrzését sikerült teljesíteni. Hozzá kell tennem, hogy ezt nem tekintjük a belkereskedelem munkája elismerésének, önmagában sem természetesen. Ezért legtöbbet a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság tett, hiszen a forgalomba kerülő cikkek mintegy 84 százalékát a magyar ipar és a magyar mezőgazdaság adja, termeli. Döntően olyan az áruellátásunk, amilyen a magyar termelés, amilyen magyar ipar, mezőgazdaság színvonala. Sokat tett ezért természetesen a külkereskedelem is, úgy, ahogy erről a beszámolóban is szóltam és ahogy ez ma több képviselői hozzászólásban elhangzott. Hozzá kell tegyem — úgy gondolom ez nem szerénytelenség —, hogy igyekeztünk, mi, a belkereskedelemben dolgozók is megtenni a magunkét az elmúlt időszakban. A következő, amit mondanék, hogy nagyon