Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-16

981 Az országgyűlés 16. ülése, Ügy gondolom, ez más városok gondjaival is megegyezik. Tovább nehezíti ezt, hogy a kereskedelmi vállalatok leterheltsége megnövekedett, nagyon lecsökkentek a fejlesztés lehetőségei, amelyhez pályázat útján jelenleg sokkal kisebb a minisztérium által a tanácshoz leadott keret áll rendelkezésre. Ügy érezzük, ha ez a helyzet változatlan marad, akkor gondolom nemcsak Tatabányán, hanem országosan is komoly gondok fognak jelentkezni a bolthálózat hiányában, a területi ellátást illetően. Ilyen Tatabányán két új lakótelepünk, amelyen a tervezett és az építés alatt levő lakások száma kétezerre tehető. Tisztelt Országgyűlés ! Ha a kereskedelem tevékenységét értékeljük, az az általános megállapításunk, hogy az ott dolgozók munkavégzése nagymértékben befolyásolja a lakosság közérzetét, életszínvonal-politikánk alakulását, akkor szót kell ejtenem az ott dolgozók munkakörülményeiről is. Városunk kereskedelmi feladatait döntő részben nők látják el. Helytállásuk igen pozitívan értékelhető. Munkakörülményeik, szociális helyzetük, úgy érzem, több figyelmet érdemel. Az örvendetesen bővülő áruválaszték kulturáltabb dolgozó állományt igényel. Természetesen ez hosszú távon csak úgy lehetséges, ha az ott dolgozók helyzetét tárgyilagosan vizsgáljuk, gondjaik megoldásához segítséget nyújtunk, ha kell anyagi, ha kell erkölcsi elismeréssel is. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sok szó esett már az ötnapos munkahétről. Tatabányán az ötnapos munkahétre való áttérés szervezése igen komoly feladatok elé állította az ipari és a kereskedelmi vállalatokat. Annak ellenére, hogy a megyei tanács vállalatokkal, szövetkezetekkel koordinált, illetve a helyi tanácsokkal és a szakszervezeti szervekkel egyeztetve alakította ki az új nyitvatartási munkarendet, a leggondosabb előkészítő munka sem tette lehetővé, hogy olyan nyitvatartási idő kerüljön kialakításra, amely úgy a lakosság, mint a kereskedelmi dolgozók érdekeit egyaránt kifejezi. Nehezíti a végleges megoldást az élelmiszertermékek rövid szavatossági ideje, továbbá az egyműszakos egységekben a szabadnapok kiadása nehezíti a hétvégi ellátás szervezését, de nem közömbös, hogy az ötnapos munkahét többletbér-igénye a bérfejlesztési lehetőségek jelentős részét leköti. E kérdés elemzését azért tartottam fontosnak, mert vizsgálataink azt igazolják, hogy az utóbbi időben nőtt a kilépők száma, amely azt jelenti, hogy más területek jobb feltételeket tudnak biztosítani számukra. Figyelmet érdemel a kereskedelemben dolgozó nők családi gondja is, amik a jelenlegi óvodai, bölcsődei szombatok miatt ősztől tovább növekednek, mivel alsóosztályos gyermekeik szombati elhelyezése, illetve ellátása is megoldásra vár. Ezt azért vetem fel, mert a kereskedelmi dolgozókkal közvetlen kapcsolatom van, és gondjaik, problémáik tolmácsolásával szeretném a munka e területére ráirányítani a figyelmet. Üj színfoltja a kereskedelmi munkának a kereskedelmi hálózat bérleti rendszerének kialakítása. A területen üzemelő vállalatok eddigi tapasztalatait megismerve azok azt igazolják, hogy a kezdeményezés jó előremutató, végrehajtása a körülményekhez képest differenciáltan jelentkezik. Igen kapósak a meghirdetett vendéglátóegységek, a ruházati és iparcikk-szaküzletek, ennek magyarázatát gondolom itt nem szükséges tárgyalni, hiszen mindannyi82. június 18-án, pénteken 982 unk előtt ismert szabadabb ármozgások és az ehhez fűződő érdekeltségi rendszer. De nem kelendőek a meghirdetett és az alapellátást biztosító, munkaigényes, döntően kötött árrendszerben működő és nagyobb költséget igénylő élelmiszerboltok. Pedig ezek bérbeadása legalább olyan kívánatos lenne a lakosság ellátása szempontjából, mint az előbb felsoroltak. Figyelemmel kísérve az eddigieket, a vállalatok és a szövetkezetek minden nyilvános fórumot meghallgatnak, és azt várják, hogy a jelenlegi szoros gazdasági-érdekeltségi rendszerünket további rendeletek úgy szabályozzák, hogy a bérletesekhez hasonló szabadabb mozgás mellett jobb eredményeket tudjanak produkálni. Az e területen mutatkozó kettősség mielőbbi módosítása nagy mértékben segítené a kereskedelemben dolgozók személyi és vállalati gondjainak megoldását. Űgy vélem, pártunk és kormányunk azon törekvéseit illetően, amelyek az életszínvonal megtartására irányulnak, a kereskedelem területén az az elvárás fogalmazódhat meg, hogy a jobb munka feltételeit biztosító rendelkezéseket mielőbb meg kell valósítani. A vállalatok és a szövetkezetek tegyenek meg minden szükséges intézkedést az egyre jobb áruellátás érdekében, de kapjanak konkrét segítséget a megnövekedett problémáik megoldásához. Ilyenek a készletezéssel, a bérezéssel, az érdekeltségi rendszerük módosításával összefüggő tennivalók. Befejezésül a fogyasztói érdekvédelemről szólnék még néhány szót. A törvényünk I. paragrafusa úgy szól: „A törvény védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését, megkárosítását." A kereskedelem ellenőrzése elsősorban a tanácsokhoz tartozó kereskedelmi felügyeleti feladat. E szervek szorosan együttműködnek a kereskedelmi társadalmi ellenőrökkel. Megyénkben 600 ilyen önkéntes ellenőr van. Én elsősorban ezekről szólnék, mivel mint szakszervezeti tisztségviselő, magam is együtt dolgozom szűkebb hazámban, Tatabányán egy száz fős bányász-szakszervezeti társadalmi ellenőr-hálózattal, amely évente 900-1000 ellenőrzést végez. Ellenőreink különböző szakcsoportokon belül tevékenykednek. A lakosság jogos sérelmei elsősorban árdrágító cselekménynyel kapcsolatosak. Gyakori az osztályos áruk „felminősítése", illetve gyakori a súly csonkítás. Ellenőrzéseink kiterjednek a kereskedelmi egységeken túl a szolgáltató tevékenységre is. Sajnos, még sok ügyeskedő embert találunk, akik rontják a kereskedelmi dolgozók becsületét. Ellenőrzéseink során például volt olyan vendéglátó dolgozó, aki a 9 órai szeszrendelet bevezetését arra használta fel, hogy anyagi előnyökhöz jusson. Elég volt a jelszót elmondani, hogy „kérek egy erős feketét", és máris öntötték a konyakot a kávéba. Ma már nem öntik! Találkoztunk ellenőrzéseink során olyan hentessel, aki kapcsolataira hivatkozva jogot formált arra, hogy úgy mérjen, ahogy akar. Csak a második 5 ezer forintos büntetés ébresztette rá, hogy a harmadik büntetés után a munkakönyv következik. Volt bolti eladó, aki külföldi hanglemezeket árusított pult alól, de nem tudta bizonyítani megrendelési számlán azok származását. Feladataink társadalmi jellegéről szólva területünkön tovább erősítjük az ellenőrzést, munkánkat a hazafias népfront keretében a közelmúltban