Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

907 Az országgyűlés 15. ülése, 1 közmű-mélyépítéseknél, hiányok vannak. S több esetben még a gyermekintézmények megvalósítását is késleltetve. Ezek és a mostoha építési adottságok azt igénylik, hogy a végrehajtást a következő években is nagy körültekintés, kezdeményezőkészség, a kivitelezők közötti nagyobb összhang és a hatékonyabb munka jellemezze. Népgazdaságunk lehetőségei a VI. ötéves tervidőszakra ismertek. A szerényebb célok Ózdon és környékén sem jelentik azt, hogy a tenniakarás is szerényebb lesz. Ezirányú munkálkodásunkat a lakosságért, a lakosság segítségével végezzük az 1981. év tényei alapján eredményesen, a lakosság megelégedésére. Ózd város és környékének bányász és kohász dolgozói, akik évtizedek óta a munka nehezét végzik, a társadalom gondoskodását szorgalmas és jó munkával nyugtázzák. Ehhez kapcsolódik egyéni érdekük, ez a vállalati érdek, de ez az alapja egész népünk boldogulásának. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az országgyűlés elé terjesztett 1981. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadom, s elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nincs. Ezért a vitát bezárom. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. Dr. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném mindenekelőtt megköszönni azokat az észrevételeket, amelyeket munkánkhoz kaptunk. En most ide sorolom azt a 68 felszólalást, ami a bizottságban hangzott el, azt a három képviselői felszólalást, amely most hangzott el és Veress elvtárs felszólalását, akinek semmiképp se kívánok válaszolni, nemcsak egyetértésemről, de támogatásomról szeretném biztosítani munkájában. A felszólalások mindegyike azt mutatta, hogy nemcsak központilag, hanem az egyes megyékben is nagyon élénk és erőteljes munka folyik az ésszerű gazdálkodás erősítésére, ennek a példáiról szólt most Becsei elvtárs. Engedjék meg, hogy itt felvetődött is nagyon élénk és erőteljes munka folyik az ésszerű gazdálkodás erősítésére, ennek a példáiról szólt most Becsei elvtárs. Engedjék meg, hogy néhány itt felvetődött kérdéshez azért gondolatokat fűzzek, úgy éreztem, hogy a törvényjavaslat ellen vagy annak részletei ellen észrevétel nem hangzott el. Horváth elvtárs kiemelte a költségvetési hiány néhány jellemzőit, nemzetközi összefüggésre is kitért, szeretném elmondani: a magyar költségvetés hiánya önmagában nem jelentős. Nemzetközi méretekben ezzel még büszkélkedhetnénk is, ha egy hiánnyal egyáltalán lehet büszkélkedni. A probléma az, hogy milyen források állnak rendelkezésre egy hiány fedezésére. Ha valaki tudja, hogy holnap kölcsön kérhet barátaitól százezer forintot, akkor százezer forint hiány sem nagy, de ha egy száz forintost sem kérhet kölcsön, akkor már 30 forinttal is megakadhat. Mi úgy érezzük, hogy nagy hiány Magyarországon nem engedhető meg, mert nemzetközi területekről nem fedezhető, itthonról pedig a vállalatok tartalékalapjai azok, amelyek erre mozgósíthatók, ezek azonban az intenzív rekonstrukciós fejlődést fékezik, ha mértéktelen módon, a költségvetés deficitjének finanszírozására vesszük igénybe. Tehát }2. június 17-én, csütörtökön 908 nem a szám nagy maga, de ennek ellenére nagyon komolyan kell venni, mert más célunkat keresztezi, ha ez a hiány jelentőssé válna. Én egyetértek mindazzal, amit Horváth elvtárs a településfejlesztésről mondott, magam a kistelepülésekkel azért foglalkoztam többek közt, mert ezt megígértem a múlt ülésen, de valóban itt nem szabad a ló egyik oldalára sem állni, itt a településfejlesztés arányos viteléről van szó akkor, ha kistelepülésekről beszélünk, ez nem azt jelenti, hogy például Budapest kérdéseit a jövőben nem tartanánk elsőrendű fontosságúnak. Ez a munka sok vonalon halad, a pénzügyi politikában, a beruházási politikában, nem egyszerűen a lakókörülmények, hanem civilizációs körülmények, munkafeltételek, mindezek együtt kell hogy szemünk előtt lebegjenek, ilyen értelemben foglalkozott a kérdéssel nemrégiben az Állami Tervbizottság, amikor a településfejlesztési koncepció korszerűsítésének feladataival foglalkozott. Kovács elvtársnő egyik legérdekesebb, legkomolyabb kérdésünkhöz, az energiagazdálkodáshoz szólt hozzá mindenekelőtt. Teljes mértékben tudom, hogy nem könnyű egy meglevő állapotot megváltoztatni, s például az olajkályhákról leszokni, és mindenütt, ahol racionális, más mód van, igen gyorsan más tüzelésre áttérni. Ez egy nehéz feladat. És nem egyszerűen központi. Igenis ennek a költségeit jelentős mértékben a helyi lehetőségekből kell megteremteni. Mi egy percig sem állítjuk, hogy ezt úgy lehet megvalósítani, hogy minden más célt a korábbi módon el lehet érni, és mellette még ezt kell. Ez bizonyos átsorolást igényel. Amihez forrásokat kell tudni keresni a területen is. Rendelkezésre állnak persze az energiagazdálkodás ösztönzésére támogatási és hitelforrások, amennyiben pályázati feltételeknek egy ilyen akció ott meg tud felelni, részleteiben ezeket mi támogatásban tudjuk részesíteni, ilyen kérelmek már bejöttek, ha jól tudom Szabolcs megyéből még nem, ezért erre a lehetőségre felhívom a figyelmet. Mi ezt a kérdést azért hangsúlyozzuk, mert az olajellátás kérdése nem könnyű, perspektívával sem fog könnyebbedni, és lehet, hogy ez a lecserélés esetleg valahol lassan megy, de ha utána véletlenül nem lesz olaj e kályhák ellátására, én csak azt tudom mondani, hogy időben nagyon határozottan kértük az ésszerű lépéseket. Egy sor más területen gázvezeték, villamoshálózatok fejlesztése terén a tervező ezzel számol és bizonyos pótlólagos lehetőséget ad. Azt hiszem, hogy ilyen gondok miatt az energiagazdálkodási program végrehajtását nem tekinthetjük bizonytalannak, a gazdasági bizottság legutóbb áttekintette az eddigi előrehaladást és az azt mutatta, hogy most már egy sor kezdeményezés megindult, és gyakorlati eredmények is születtek. A lakásügyben fölmerült kérdésekkel kapcsolatban szeretnék utalni a Központi Bizottság határozatára, amelynek nyomán ma az állami szervek egy sor lakásgazdálkodást javító intézkedést dolgoznak ki, azon belül remélem, hogy egy sor kérdés kedvezően elintézhető. Seres elvtárs több kérdést vetett fel. Utalt arra, hogy a tanácsok kiadásai meghaladták a tervezettet. Ez igaz, ez a dokumentumból látszik. Arra fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ennek bizonyos rendszere is van. Tehát ez nem azt jelenti, hogy könnyelműen gazdálkodtak, hanem vannak olyan előirányzatok, amelyek év közben, de tervszerűen