Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

895 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 896 ben vannak. Elkerülhetetlen, hogy ne vegyünk itt észre bizonyos teendőket. Sokan foglalkoztak, a jogi igazgatási és igaz­ságügyi bizottságban 9 képviselőtársunk — a közsé­gek népességmegtartó képességével. E vélemények közül néhány azért érdemel itt felidézést, mert ál­talános érvényű igazságot feszegetett. A legfőbb ezek közül annak hangsúlyozása, hogy nem szabad ezt a dolgot csak településpolitikai kérdésként ke­zelni, mivel több annál. A másik az, hogy necsak a települések lakos­ság-megtartó képességéről beszéljünk, hanem eltar­tó képességéről is, mert ez utóbbi differenciált erő­sítése nélkül nem lehet az előbbit sem megoldani. Való igaz, nem nehéz belátni, hogy a munkahely, a közlekedés és az ellátás színvonala meghatározója a lakosság helyben maradásának vagy nagyobb tele­pülésbe való húzódásának. A bizottság úgy véli, hogy itt bizony az alapokig kell leásni, és egyáltalán nem biztos, hogy országot rengető dolgokkal kell a teendőket kezdeni, mert néhány apró kérdésben tett intézkedés ugyancsak erősíthetné a kis telepü­lések lakóinak hitét abban, hogy tényleg tenni aka­runk értük valamit. A sok közül csak kettőre utalnék, vajha az áramszolgáltatási díjakban vagy az autóbuszközle­kedés csatlakozásaiban a lakosság érezhetné e tö­rekvéseinket, akkor minden bizonnyal erősödnék a türelme is. Azt hiszem érdemes lenne észrevételei­ket megszívlelni. Végezetül egy gondolatot még a gazdasági, E énzügyi ellenőrzésről. Mindenképpen jó dolog, ogy most már minden képviselőtársunk kézhez kapta a pénzügyi ellenőrzés összegező megállapí­tásait. Ez minden bizonnyal segíti majd munkán­kat. Az sem ártana, ha az ellenőrzési rendszer más intézményei is rendelkezésünkre bocsátanak tapasz­talatainkat, mert ezzel folyamatosan követhetnők a törvények végrehajtását és jobban felkészülhet­nénk a bizottsági és a plenáris ülésekre. Tisztelt Országgyűlés! Végül is a mai körűimé-, nyék között egy sikeresnek ítélhető esztendő gaz­dálkodásáról kaptunk tájékoztatást. Erősödik, az a nézet, miszerint az idei esztendő a már eddigi meg­lesett valóságával — kevesebbet ígér, ezért erőnket most már ide kell fordítani, bizonyítva azt, hogy intézkedéseink nemcsak pótolni, de vezetni is ké­pesek. Az országgyűlési bizottságok és nevükben a terv- és költségvetési bizottság a Magyar Népköz­társaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést a tisztelt országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlja. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz három képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kovács Andrásné képviselőtársunk felszóla­lása következik. KOVÁCS ANDRÁSNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot gondosan áttanulmányoztam. Űgy érzem, hogy az 1981. évnek, mint a hatodik ötéves terv induló évé­nek a tapasztalatai kedvezőek. Az elmúlt évi gazdálkodás során fő célkitűzés volt, hogy a gazdasági és pénzügyi lehetőségek fi­gyelembevételével járuljunk hozzá a népgazdasági egyensúly fokozatos javításához, az életszínvonal megőrzéséhez. A tanácsi gazdálkodásban az alapellátási feladatokra koncentráló tervezés, a felelősségtelje­sebb gazdálkodás e célok megvalósítását szolgálta. A további előrelépés érdekében két kérdéssel, a takarékossággal és a lakásépítéssel szeretnék fog­lalkozni. Az első kérdés — amelyről szólni akarok — egyrészről érinti a termelés hatékonyságát, más­részről az energiatakarékosság fokozását célzó kor­mányintézkedéseket. Megyénk, Szabolcs-Szatmár megye gyorsan változó gazdasági és szellemi vilá­gáról, gyarapodásáról mi, kétkezi munkások is so­kat beszélünk. Érzékeljük azt, és becsületes munká­val, helytállással vesszük ki részünket a társadalmi cselekvésből. Azokat a pénzeket, amelyeket a taná­csi intézmények használnak fel, a különböző üze­mekben, termelőszövetkezetekben, verejtékes mun­kával teremtjük elő. Nem közömbös tehát szá­munkra a felhasználás hogyanja. Megyénkben is megkezdődött az energiagazdál­kodási kormányprogram végrehajtása. A takaréko­sabb gazdálkodás érdekében a tanácsok cselekvési programot dolgoztak ki. Az újabb intézkedések értel­mében meg kell gyorsítani a program végrehajtását. Fokozatosan meg kell szüntetni a közületeknél az olajkályhák üzemeltetését. Ez megyénkben tanácsi és intézményi szinten 4.184 darab olajkályhát jelent. Az átállás igen pénzigényes. Az oktatási és egész­ségügyi és művelődésügyi intézmények részére a tervidőszak hátralevő éveiben 40—50 millió forint állami támogatást kellene juttatni a program meg­valósításához. Foglalkoztat bennünket az is, hogy mi lesz a sorsa a többségében jó minőségű olaj kály­háknak. A tervek szerint az olajtüzelést célszerű lenne jelentős mértékben villamosenergiával he­lyettesíteni. Űgy érzem, hogy ennek komoly akadá­lyai vannak. À jelenlegi hálózat kapacitása nem megfelelő. Nem bírja kielégíteni a várható igénye­ket. Csupán egy üzemi példát említenék: Munkahelyem sajátos problémája, hogy éven­ként körülbelül száz esetben van áramkiesés, ez mindenkor 2—3 óra termeléskiesést jelent és körül­belül ezer kilogramm hulladékot okoz. Egy ilyen hálózat esetében az elektromos kályhák beállításá­ról szó sem lehet. Szükséges a hálózat és a transz­formátorok mielőbbi cseréje. Ez pedig újabb, ko­moly költségeket jelent. Honnan lesz mindehhez pénz? Hogyan lesz megvalósítható az energiagaz­dálkodási kormányprogram ? Ez jelenleg még telje­sen bizonytalan. Tisztelt Országgyűlés! Megyénknek 1990-ig jól megalapozott lakásépítési programja van. Ez nagymértékben számol a lakosság anyagi erejének és munkájának bevonásával. A tervezett 60 ezer lakásból 49 ezer magánerős. A legkedveltebb építé­si forma vidéken a hagyományos családi ház, ez számos előnyt biztosít. A kivitelezésben részt vesz a család apraja-nagyja, a rokonok, a szomszédok, a munkatársak, tehát a költségek csökkentésével kalákában épülnek a házak, illetve egyes területe­ken épülnének, ha lenne telek. A megye telekellátá­sának helyzete nem kedvező. Ezért is tűzte napi­rendre a kérdést a megyei tanács legutóbbi ülésén. Döntései várhatóan előrelépést eredményeznek és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom