Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

845 Az országgyűlés 13. ülése, 1982 szereplésüket, ahol már helyenként közel azonos műsorokkal jelentkeznek gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek. Ezek a folyamatok, eredmények sem képzelhetők el lelkes, odaadó tanári közreműködések, segítségek nélkül! Pedig még sokszor saját kollégáikkal is meg kell küzdeniük egy-egy tanuló ilyen irányú foglalkoztatásáért, szaktárgyakban felmutatott esetleges gyengébb eredményük miatt, hiszen az iskolában folyó munkát mégiscsak elsődlegesen a tantárgyi eredményekben mérik. A képességek viszont nem egyformák, és sokszor egy sikeresen megoldott feladat ösztönzőleg hathat más teljesítményre is. Mindenről leállítva viszont fokozódhat az eredménytelenség, a bizonytalanság érzése. Mindent egyénre szabottan kell kezelni, fiataljaink az egyéni törődést igénylik. Ide tartozik az is, hogy sajnos nagyon sok mindent eltudományoskodunk, mindent mérni akarunk pontozással —, nem a feladatok elkészítésének a mérésére gondolok, mert arra ez nagyon jó és gyors módszer —, hanem a pontozásos manőverezéssel akarjuk megállapítani, hogy ki milyen, hogy viszonyul társadalmunkhoz, mit gondol, mit érez, mi a búja, bánata, öröme, s erre még továbbképzések, pedagógiai szaklapok is ösztönöznek minket. Ahelyett, hogy minél több egyéni foglalkozásra, beszélgetésre kerítenénk időt. A sokszor tapasztalt beszédkészség gyengesége, az értelmes olvasási készség hiánya nemcsak a tantervi reformok általános és középiskolák közötti jelenleg még fennálló hiátusára fogható. A nevelés sajátosan szép feladata a mi valós világunk bemutatása, elfogadtatása, s ebben ugyanúgy helyt kell kapjon az élmények befogadására való értelmi, érzelmi felkészítés, de gondoskodnunk is kell arról, hogy minél több, sokszínű, érzelmekre ható élményt nyújtsunk, mint a mindennapi életünk helyes magatartási viselkedési normái, beleértve a szórakozást is. Hogy erre mennyire szükség van, bizonyítják az utóbbi időben bevezetett táncházak, tánciskolák egyértelmű sikerei. Amire nem tanítottuk meg gyermekeinket, nem is kérhetjük tőlük számon. Ami a kulturált szórakozást illeti, ebben partnernek kell lenni a vendéglátó iparnak is. Több ifjúsági cukrászdára, teázóra, olcsó tereferekuckóra lenne szükség, főképpen az iskolavárosokban. Nem új létesítményekre gondolok, a különben nagyszámú, elhanyagolt, rossz külsejű talponállókból kellene átalakítani néhányat. Hogy miért, erről Király István képviselőtársam már szólt az előbb. A választókörzetemben működő ipari üzemek, vállalatok közművelődési munkájában továbbra is nagy hangsúlyt kap a szakmai továbbképzés, a több szakma megszerzésére irányuló képzés. Ez szükséges és indokolt. Szakközépiskolai tanulók is egyre gyakrabban tapasztalják termelési gyakorlaton vagy munkábalépés alkalmával, hogy a termelésben már olyan gépek, szerkezetek, technológiai eljárások találhatók, amelyek még nem szerepelnek a tananyagban és nem is szerepelhetnek, mert annyira újak. Ez a tudományos technikai haladás mindennapjainkban érzékelhető hatása. De egyre inkább tért hódít az a szemlélet, hogy az általános műveltség bővítése, fenntartása vagy meg',. március 25-én, csütörtökön 846 teremtése érdekében erőfeszítéseket kell tenni. A vállalati közművelődési bizottságokban tanácsadóként vesznek részt a művelődési intézmények szakemberei, ajánlásokat segítenek kidolgozni szocialista brigádok vállalásaihoz a fokozatosság elve alapján. Sok jel mutat arra, hogy a törvény végrehajtása elkezdődött, élő gyakorlat már, hogy dolgozókat iskoláznak be művelődéselméleti továbbképzésbe, illetve a tanítóképző főiskola népművelői szakkollégiumos hallgatóit jfoglalkoztatják gyakorlati idejükben — a függetlenített népművelő mellett. Az üzemeknek folytatniuk kell az iskolákban megkezdett folyamatokat. E feladatkörük kapcsán számos élő, tartalmas, egymásra visszaható közösségi vonásokat gyarapító érdemi együttműködés született iskolákkal és közművelődési intézményekkel — mint ahogy erről már beszéltem — és alkotóművészekkel. Ezekből csak néhányat említve: rendszeressé váltak az üzemekben megrendezett tárlatok. Az üzemek mecénási szerepkört töltenek be, a városban élő alkotóművészek számára díjakat ajánlanak fel, ezzel is ösztönözve, előmozdítva mai életünk, s a munkás ábrázolását. A Labor MIM alkotócsoport műhelymunkájába város környéki művészek is beléptek, de még más megyében élő szobrász is tagja lett. Az első művelődési központban rendezett kollektív kiállításuk bemutatkozásuk sikeres és látogatott volt. A legfőbb érdeklődők a gyár dolgozói voltak. Az üzem nemzetközi hírnévre szert tett Balassa kórusában együtt énekel értelmiségi, munkás és diák. A SZIM az ipartörténeti kutatómunkájával, muzeális gépeinek az üzem területén elhelyezett szabad tárlatával tűnik ki. A Látszerészeti Eszközök Gyára a város sportéleti és szabadidős tevékenységét formálja sokszínűen. A Medicor a MTESZ munkáján keresztül az értelmiségnek is sokirányú, hasznos tevékenységi formát biztosít. Csak néhány sajátos vonást kiemelve munkájukból. Általános, hogy egyre tartalmasabb a dolgozók minden rétegére kiterjedő szabadidős programokat ajánlanak és biztosítanak. Ezek között is igen kedveltek az országjárások, a budapesti, vidéki színházlátogatások. Ide tartozik viszont az is, hogy színházi élményhez már csak ilyen módon lehet jutni. A teljes számában Esztergom kulturális életével foglalkozó népművelő folyóirat régebbi számában erről így ír: „Mióta a Déryné megszűnt, színház nem jár ide. A 25. néhány éve olyan baranyai falucskákat is felkeresett, ahol színház sohasem járt. Aztán beleolvadt a Népszínházba, melynek szakemberei colstokkal mérik, megfelel-e a műszaki normáknak a színpad. Nem felelt meg sem ez, sem annyi más vidéki művelődési ház." Ügy gondolom, ehhez nem kell kommentár. Mit jelent ez a művelődési házakban dolgozók, kulturális programokat szervezők számára? Vállalataink munkájában számos érdemi patronálómunka érvényesül, példamutatóak az Egy üzem, egy iskola kapcsolatok, főleg az általános iskolai korosztályt felölelve, közvetlenül és áttételesen segítve munkájukat. A számos szakköri tevékenységnek helyet adó közművelődési központ csillagászati kupolájának tervezését, képzőművész körök eszközei-