Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

845 Az országgyűlés 13. ülése, 1982 szereplésüket, ahol már helyenként közel azonos műsorokkal jelentkeznek gimnáziumok, szakkö­zépiskolák, szakmunkásképző intézetek. Ezek a folyamatok, eredmények sem képzel­hetők el lelkes, odaadó tanári közreműködések, segítségek nélkül! Pedig még sokszor saját kol­légáikkal is meg kell küzdeniük egy-egy tanuló ilyen irányú foglalkoztatásáért, szaktárgyakban felmutatott esetleges gyengébb eredményük miatt, hiszen az iskolában folyó munkát mégis­csak elsődlegesen a tantárgyi eredményekben mérik. A képességek viszont nem egyformák, és sokszor egy sikeresen megoldott feladat ösztön­zőleg hathat más teljesítményre is. Mindenről leállítva viszont fokozódhat az eredménytelen­ség, a bizonytalanság érzése. Mindent egyénre szabottan kell kezelni, fiataljaink az egyéni tö­rődést igénylik. Ide tartozik az is, hogy sajnos nagyon sok mindent eltudományoskodunk, min­dent mérni akarunk pontozással —, nem a fel­adatok elkészítésének a mérésére gondolok, mert arra ez nagyon jó és gyors módszer —, hanem a pontozásos manőverezéssel akarjuk megállapí­tani, hogy ki milyen, hogy viszonyul társadal­munkhoz, mit gondol, mit érez, mi a búja, bána­ta, öröme, s erre még továbbképzések, pedagó­giai szaklapok is ösztönöznek minket. Ahelyett, hogy minél több egyéni foglalkozásra, beszél­getésre kerítenénk időt. A sokszor tapasztalt beszédkészség gyengesége, az értelmes olvasási készség hiánya nemcsak a tantervi reformok ál­talános és középiskolák közötti jelenleg még fennálló hiátusára fogható. A nevelés sajátosan szép feladata a mi va­lós világunk bemutatása, elfogadtatása, s ebben ugyanúgy helyt kell kapjon az élmények befo­gadására való értelmi, érzelmi felkészítés, de gondoskodnunk is kell arról, hogy minél több, sokszínű, érzelmekre ható élményt nyújtsunk, mint a mindennapi életünk helyes magatartási viselkedési normái, beleértve a szórakozást is. Hogy erre mennyire szükség van, bizonyítják az utóbbi időben bevezetett táncházak, tánciskolák egyértelmű sikerei. Amire nem tanítottuk meg gyermekeinket, nem is kérhetjük tőlük számon. Ami a kulturált szórakozást illeti, ebben partner­nek kell lenni a vendéglátó iparnak is. Több if­júsági cukrászdára, teázóra, olcsó tereferekuc­kóra lenne szükség, főképpen az iskolavárosok­ban. Nem új létesítményekre gondolok, a külön­ben nagyszámú, elhanyagolt, rossz külsejű tal­ponállókból kellene átalakítani néhányat. Hogy miért, erről Király István képviselőtársam már szólt az előbb. A választókörzetemben működő ipari üze­mek, vállalatok közművelődési munkájában to­vábbra is nagy hangsúlyt kap a szakmai tovább­képzés, a több szakma megszerzésére irányuló képzés. Ez szükséges és indokolt. Szakközép­iskolai tanulók is egyre gyakrabban tapasztal­ják termelési gyakorlaton vagy munkábalépés alkalmával, hogy a termelésben már olyan gé­pek, szerkezetek, technológiai eljárások találha­tók, amelyek még nem szerepelnek a tananyag­ban és nem is szerepelhetnek, mert annyira újak. Ez a tudományos technikai haladás min­dennapjainkban érzékelhető hatása. De egyre inkább tért hódít az a szemlélet, hogy az álta­lános műveltség bővítése, fenntartása vagy meg­',. március 25-én, csütörtökön 846 teremtése érdekében erőfeszítéseket kell tenni. A vállalati közművelődési bizottságokban ta­nácsadóként vesznek részt a művelődési intéz­mények szakemberei, ajánlásokat segítenek ki­dolgozni szocialista brigádok vállalásaihoz a fo­kozatosság elve alapján. Sok jel mutat arra, hogy a törvény végre­hajtása elkezdődött, élő gyakorlat már, hogy dolgozókat iskoláznak be művelődéselméleti to­vábbképzésbe, illetve a tanítóképző főiskola nép­művelői szakkollégiumos hallgatóit jfoglalkoz­tatják gyakorlati idejükben — a függetlenített népművelő mellett. Az üzemeknek folytatniuk kell az iskolákban megkezdett folyamatokat. E feladatkörük kap­csán számos élő, tartalmas, egymásra visszaható közösségi vonásokat gyarapító érdemi együttmű­ködés született iskolákkal és közművelődési in­tézményekkel — mint ahogy erről már beszél­tem — és alkotóművészekkel. Ezekből csak né­hányat említve: rendszeressé váltak az üzemek­ben megrendezett tárlatok. Az üzemek mecéná­si szerepkört töltenek be, a városban élő alko­tóművészek számára díjakat ajánlanak fel, ez­zel is ösztönözve, előmozdítva mai életünk, s a munkás ábrázolását. A Labor MIM alkotócsoport műhelymunká­jába város környéki művészek is beléptek, de még más megyében élő szobrász is tagja lett. Az első művelődési központban rendezett kollektív kiállításuk bemutatkozásuk sikeres és látogatott volt. A legfőbb érdeklődők a gyár dolgozói vol­tak. Az üzem nemzetközi hírnévre szert tett Ba­lassa kórusában együtt énekel értelmiségi, mun­kás és diák. A SZIM az ipartörténeti kutatómun­kájával, muzeális gépeinek az üzem területén elhelyezett szabad tárlatával tűnik ki. A Látsze­részeti Eszközök Gyára a város sportéleti és sza­badidős tevékenységét formálja sokszínűen. A Medicor a MTESZ munkáján keresztül az értel­miségnek is sokirányú, hasznos tevékenységi formát biztosít. Csak néhány sajátos vonást ki­emelve munkájukból. Általános, hogy egyre tar­talmasabb a dolgozók minden rétegére kiterjedő szabadidős programokat ajánlanak és biztosíta­nak. Ezek között is igen kedveltek az országjá­rások, a budapesti, vidéki színházlátogatások. Ide tartozik viszont az is, hogy színházi élmény­hez már csak ilyen módon lehet jutni. A teljes számában Esztergom kulturális életével foglal­kozó népművelő folyóirat régebbi számában er­ről így ír: „Mióta a Déryné megszűnt, színház nem jár ide. A 25. néhány éve olyan baranyai falucskákat is felkeresett, ahol színház sohasem járt. Aztán beleolvadt a Népszínházba, melynek szakemberei colstokkal mérik, megfelel-e a mű­szaki normáknak a színpad. Nem felelt meg sem ez, sem annyi más vidéki művelődési ház." Ügy gondolom, ehhez nem kell kommentár. Mit jelent ez a művelődési házakban dolgozók, kulturális programokat szervezők számára? Vál­lalataink munkájában számos érdemi patronáló­munka érvényesül, példamutatóak az Egy üzem, egy iskola kapcsolatok, főleg az általános iskolai korosztályt felölelve, közvetlenül és áttételesen segítve munkájukat. A számos szakköri tevékenységnek helyet adó közművelődési központ csillagászati kupolá­jának tervezését, képzőművész körök eszközei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom