Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

809 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 810 esett, Lvov kertvárosban valósul meg. Feladata a lakótelepen élő mintegy 20 ezer csecsemő, gyermek, ifjú és felnőtt lakosság oktatása, nevelése, művelődési és sportolási lehetőségeinek biztosítása. A megvalósulás során alkotó egységben tevékenykedtek és tevékenykednek építészek, pedagógusok, közművelődési szakemberek és a lakóterületi társadalmi szervek. A teljes kiépülés 1983-ra várható. Jelenleg három bölcsőde, három óvoda, három általános iskola működik, 64 tanteremmel. A 3500 adagos konyha a lakóterület igényeit is kielégíti. A központban könyvtár, színházterem, moziterem, klubok, szakköri helyiségek is lesznek. Kétszázötven fős szakmunkásés száz fős nemzetiségi kollégium is itt kapott helyet. Épül még uszoda, három tornaterem, amelyek összenyithatok, és nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas sportcsarnok alakítható ki. Ezt a létesítményt nem külön támogatásból, hanem a költségvetésből gazdálkodtuk ki. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a jövő közművelődési intézménye. Vannak azonban szemléletbeli nehézségek, amelyek korlátozzák a kibontakozást. A hagyományos iskolák még nem eléggé nyitottak. A közoktatás szervezete túl merev ahhoz, hogy beépítse mindennapi oktatási-nevelési tevékenységébe a közművelődési munkát. Pécsett nyolc középiskolában működik „közművelődési pedagógus". Az a tapasztalat, hogy a tanulók előtt nincs elég tekintélyük, mert nem adnak tanórát. Jobb lenne, ha tanítanának is, így szorosabb lenne a kapcsolatuk a tanulókkal. A közművelődés fontos tényezője a tömegtájékoztatás. Sokszor az a vád, hogy a kultúra, a társadalom csak egy részének szól. A tömegtájékoztatásnak nagy szerepe van abban, hogy a közművelődés kiterjedjen kortól, foglalkozástól és helytől függetlenül. A melléklet adatai jelentős növekedést mutatnak a rádiók számát, tv-előfizetők és a sajtótermékek mennyiségét illetően. Ezek főleg a budapesti központú tömegtájékoztatási adatok. Valóban jelentős dolog, ha az ország párt-, állami, tudományos és művészeti életének vezetői nap mint nap megjelennek a lakásunkban, és tudomást szerzünk a fontosabb eseményekről. Ezek mellett azonban a vidéki tömegtájékoztatás szerepe is egyre növekszik. A helyi történések fontosak a lakosság számára. Baranyában a megyei lap, a Dunántúli Napló közel 100 ezer példányban jelenik meg. A megye mint tömegtájékoztatási decentrum rendelkezik eszközrendszerrel. A pécsi rádió napi két és fél órában sugároz műsort magyar, szerbhorvát és német nyelven. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója rendszeresen jelentkezik, ugyancsak három nyelven. Ügy érzem, válaszra érett kérdés, hogyan tovább a vezetékes televízióval. Talán a vitát záró miniszteri válaszbeszéd erre is ki fog térni. Tisztelt Országgyűlés! A törvény érvényesülésének ma nem könnyű és vitatott kérdése a művelődés és a gazdaság kapcsolata. A jelenlegi világverseny jól képzett és művelt embereket kíván. A problémánk az, hogy nem tudjuk ezt a felismerésünket kellően érvényesíteni, a gazdasági feltételek miatt. Ellentmondásos a műveltség és a gazdaság problémája az érdekek oldaláról is. Az lenne a jó, ha a szakmai és általános műveltség növelése egyaránt érdeke lenne a társadalomnak és az egyénnek is. Ma sokat foglalkozunk a szellemi munka presztízsének csökkenésével — joggal. Az egyetemet, főiskolát végzettek nem, vagy nehezen találják meg a helyüket a társadalomban, nem érzik az elismerést. Én benne élek ebben a problémában, műszaki főiskolán tanítok. Népgazdasági szinten, hosszabb távon egyértelműen nemzeti érdek a műveltség megszerzése, és ezt érvényesíteni kell az egyének szintjén is. Lényeges dolog az is, hogy milyen anyagi kondíciók között működik a közművelődés, hogy milyen támogatásban részesül az állam részéről, hogy saját erőből milyen összegű bevételre képes, és hogy mennyit fizet a lakosság. Vita zajlik a kérdések körül, és a háttérből kiérződik a pénzügyi és kulturális kormányzat véleményeltérése. Az írásos beszámoló statisztikai melléklete erre utal. A számok nemcsak arra világítanak rá, hogy hol kevés a pénz, hanem arra is, hogy hol lehet az viszonylag sok. Minden bizonnyal figyelembe kell venni itt az anyagi konzekvenciákat is, de addig, amíg javulnak a lehetőségek, szét kell néznünk saját házunk táján is. Azzal kell főznünk, amink van. Csak jobban össze kell hangolni saját erőink hasznosítását, és helyenként a szemléletünkön is változtatnunk kell. A közművelődés intézményi és vállalati-üzemi szektora közt ma még nincs meg a kívánt összhang. Például a törvény végrehajtási utasítása előírja azt, hogy az ezer főnél nagyobb üzemekben közművelődési szakember működjék. Ez fellendülést hozott, azonban a nehezedő gazdasági feltételek magukkal hozták a vállalati szabályozás szigorodását, és az elvonást sok helyen itt kezdték. Ez is oka, hogy az amatőr mozgalom lendülete megtört, és hátrányos a munkásművelődésre nézve is. Nehézséget jelent az ágazaton belüli kategorizálás is. Van alapellátás, ez az alsó fokú oktatás és egyéb területek. Elismerjük annak fontosságát, de hosszabb távon súlyos ellentmondásokat eredményez. Szükséges felülvizsgálni a kulturális élet gazdasági mechanizmusát. A jövőnkről van szó, felelősséggel kell dönteni a legértékteremtőbb és legjobban megtérülő beruházásunkról. Tisztelt Országgyűlés! Baranya megyében mintegy 45 ezer német és 13 ezer szerb-horvát nemzetiségű ember él. A törvény lendületet adott a nemzetiségi műveltség fejlesztésének. Az elmúlt öt évben megkezdődött a körzeti televízióban a nemzetiségi műsorok sugárzása. Pécsett az óvodától a főiskoláig van nemzetiségi nyelvi oktatás. A kétnyelvű iskolák jelentősége abban van, hogy itt nemcsak a nyelvet, hanem a tantárgyak egy részét is anyanyelven tanítják. Megindult a nemzetiségi könyvkiadás is a Tankönyvkiadónál. Ennek minősége kifogásolható, ezt javítani lehetne más kiadóval, esetleg vidéken is. Mekezdődött a nemzetiségi színházi előadások szervezése a Tolna megyei Tanáccsal közösen, részben amatőr, részben hivatásos mű-