Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-11
701 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 702 lenleg 140 dollár megtakarítást jelent, amenynyiben brikettáljuk, és ez nem lehet közömbös vállalatunknak, de a népgazdaságnak sem. Bővíteni kívánjuk brikett-termelésünk kapacitását is. Az eddigi 440 ezer tonna helyett ez évben 500 ezer tonnát, a jövő évben 550 ezer tonnát akarunk termelni. Nagy a piacon az érdeklődés az új gyöngybrikettünk iránt, aminek tonnája 140 dollárt ér. Számunkra mindenképpen előnyös, jó üzlet. A mai szabályozás teljesen logikusan és érthetően olyan feszítéseket tartalmaz, amely feszítéseket csak úgy lehet leküzdeni, hogy lényegesen hatékonyabban dolgozunk. Amikor a szabályozóváltozások tudomásunkra jutottak, azokat az utakat kutattuk, amelyekkel termelési többleteket tudunk realizálni. Ilyen lehetőségünk a nagyegyházi bányaüzem felfejlesztése, brikettgyárunk rekonstrukciója, illetve termelésének növelése, továbbá azt a szenet, amelyet a magyar piacon nem tudunk eladni, dollárért kívánjuk értékesíteni, illetve exportálni. Másik óriási lehetőségünk a vállalatunkhoz tartozó külszíni üzemeink gazdálkodásának továbbfejlesztése. Többek között a Haldex-vállalkozásaink iránt az egész világon óriási igény és érdeklődés jelentkezik. Ez évben egy főmérnökünk kitelepítésével az Egyesült Államokban megkezdődött egy haldex-üzem építése. Mivel ide nyersanyagot szállítani költséges, ezért elsősorban szellemi terméket, illetve technológiát adunk el. Az Egyesült Államok mellett Ausztriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával és a Szovjetunióval lépünk kapcsolatba. Ezekben az országokban már nyersanyag szállítható, így az üzemeket mi építjük fel. Például Ausztriában négy haldex-üzemet építünk. Az első jövő év szeptemberében kerül beüzemelésre, ami 2,5 millió dollár bevételt jelent. Ezek az igazi üzletek a népgazdaságnak és vállalatunknak is. Ezekhez a vállalkozásokhoz fiatal, tehetséges, nyelveket ismerő mérnökökre van szükség. Vállalatunk 13 ezer dolgozója közül 750 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, tehát itt van a lehetőség, lehet tanulni, lehet vállalkozni, lehet keresni munkásnak, mérnöknek egyaránt. A közeljövőben egy olyan vállalkozást is létrehozunk, amely hazánkban egyedülálló. A Magyarországon levő kohók környékén óriási salakhányók halmozódtak fel. Ezekből akarjuk a még bennük levő 15—20 százalékos tartalmú vasat kinyerni. Ügy gondolom a népgazdaság szempontjából ez is mindenképpen hasznos tevékenység. Kedves Elvtársak ! Néhány évvel ezelőtt úgy ítéltem meg, hogy a világgazdasági helyzet hatására iparpolitikánk beszűkül, energiaprogramunk a kívántnál jobban lelassul és e tényezők károsan befolyásolhatják társadalmi-gazdasági fejlődésünket. Most azt kell mondanom, figyelembe véve a kissé visszafogott beruházási helyzetünket is, ha nem ijedünk meg a kínálkozó lehetőségektől és feladatoktól, ha van merszünk vállalkozni, akkor és csak akkor van keresnivalónk a világban. Ehhez azonban használni kell az eszünket és az élethez igazodóan olyan lépésváltást kell csinálni, amit a változó világ megkövetel tőlünk. Tisztelt Országgyűlés! Amikor számot adtam arról, hogy a Tatabányai Szénbányák dolgozói és bányászai hogyan élnek, és hogyan gazdálkodnak, azt szerettem volna érzékeltetni, hogy amikor segítséget kértünk a párttól és a kormánytól, úgy érzem méltók voltunk erre a bizalomra. Az 1960-as évek végén, amikor a magyar szénbányászat nehéz helyzetbe került, a tatabányai vezetők felelősséget éreztek a dolgozóik iránt, és nem nézték ölbe tett kézzel a kedvezőtlen változásokat. Elébe mentek a problémáknak és rövidesen olyan struktúraváltást, olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelynek az értéke most kamatozik. A vállalkozások hatására ma már vállalatunk árbevétele fele-fele arányban oszlik meg szénre és szénen kívüli tevékenységre, így ha az egyik területen probléma van, a másik terület segít. Ez a szervezési metodika nyújt biztonságot vállalatunk kollektívájának. Befejezésül annyit, hogy amikor az 1982-es költségvetés és az ipari bizottság anyagát áttanulmányoztam, megtaláltam azokat a feladatokat, amelyet a kormány számunkra meghatározott. Ez konkrétan a nagyegyházi új front beindítása, a finommosómű felépítése, a brikettgyártás kapacitásának bővítése és a mányi bányaüzem tervszerű építése. Megértettük a feladatainkat, ugyanakkor érezzük a felelősség nagyságát is. Köszönjük, hogy számol velünk a költségvetés. Köszönjük, hogy a feladatokon keresztül megtiszteltek bizalmukkal bennünket. Ennek a bizalomnak bányászokhoz méltóan igyekszünk majd tisztességgel megfelelni"? Hatékony termeléssel, takarékos költséggazdálkodással idehaza és újabb üzlettel, szellemi termékkel akarunk ablakot nyitni a világ felé. Amikor a költségvetést elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom, szeretném biztosítani önöket, hogy abban az igen nehéz és felelősségteljes munkában, amely az 1982-es évben a kormányra vár, a tatabányai bányászokra, a tatabányai emberekre mindig cselekvően számíthatnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (16.34.) (Szünet: 16.34—16.56. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Szabó Lajosné képviselőtársunk. SZABÓ LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Űj képviselőként először van lehetőségem, hogy véleményt nyilvánítsak és kapcsolódjak a tárgyalt témához, az 1982-es évi költségvetéshez. A Tisza Cipőgyár munkásnője vagyok és ez magyarázza, hogy elsősorban a költségvetés és a vállalatok kapcsolatának kérdései ragadták meg figyelmemet. Elsősorban az foglalkoztat, hogyan érinti a jövő évi költségvetés közvetlenül a mi munkánkat, mennyiben kell másképpen gondolkodnunk és másképpen dolgoznunk. Engedjék meg, hogy ebből a helyzetből adódóan néhány gondolatban
