Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

659 Az országgyűlés 11. ülése, 1981 minden tagja egyetértett, kész annak megvalósí­tásában aktívan közreműködni. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye lakos­sága az 1981. évi gazdasági tervek teljesítéséből jól vette ki részét. Felismerve változó gazdasági helyzetünket és körülményeinket, megyénk la­kossága igyekezett munkáját úgy végezni, hogy megfelelőképpen szolgálja a párt és a kormány ilyen irányú elvárásait, a megyében élők min­dennapi boldogulását is. A lakosság nyugodt és kiegyensúlyozott min­dennapjainak jelentős meghatározója társadal­munk gazdasági helyzete, benne az egyes embe­rek életkörülményeinek megfelelő alakulása. Azok a gazdasági eredmények, amelyek megyén­ket az 1981. évben jellemezték, egyértelműen bi­zonyítják a párt és a kormány politikájának he­lyes értelmezését, a lakosság cselekvési készsé­gét. Megyénk népgazdasági termelése az elmúlt időszakban egyértelművé tette, hogy helyes úton járunk, de a nehéz gazdasági körülmények még kitartóbb, minőségileg jobb munkát követelnek minden szinten. Ismeretes a tisztelt jelenlevők és a szakem­berek körében, hogy Békés megye mezőgazda­sága 1981. évben az országos átlagot meghala­dóan növelte termelését, mely termelés jó haté­konysággal és kiemelkedő átlagkeresettel járt együtt. Ugyanilyen tény az is, hogy a mezőgazdaság energiaigénye igen jelentős. Éppen ezért sajnála­tos és sok területen ellentmondást hoz felszínre a termelőmunkában, hogy a jó termőföldön ha­tékony munkával megtermelt értékek megóvása nem mindig biztosított. Az említett gondokból ered javaslatunk és kérésünk, hogy nagyobb támogatást kapjunk a megtermelt mezőgazdasági termékek tárolókapa­citásának bővítésében. Ügy gondoljuk, hogy ez a munka az anyag- és energiatakarékosság egyik igen ésszerű megvalósítása. Tudjuk és értjük a beruházások terén meg­levő népgazdasági gondokat, éppen ennek isme­retében javasoljuk a megtermelt termények tá­rolási, továbbfejlesztési lehetőségeinek szélesíté­sét, központi támogatását. Jó eredményekről és cselekvési egységről szóltam. De azt is tisztán kell látnunk, hogy min­dennapi munkavégzésünket még napjainkban is akadályozza néhány olyan tényező, amely zava­rokat idéz elő a termelésben részt vevők, illetve irányítók között. Sokszor tapasztaljuk, hogy takarékosságról beszélünk, de a takarékos módszerek és techno­lógiák meglehetősen lassan terjednek a bonyo­lult intézkedések folyamatában. A példák hosszú sorát tudnám felsorolni, de itt és most csak egy példát említek. Nevezetesen a mezőgazdasági üzemek terményszárításával kapcsolatos dolgo­kat. Az olajtüzelés kiváltására javasolt és aján­lott technológiák esetenkénti magas ára, alacsony színvonala nehéz helyzetbe hozza a takarékos­ságra vállalkozó mezőgazdasági üzemek vezetőit és dolgozóit. A gazdasági tervek előkészítésénél tapasztalható bizonytalanság is fékezi a gazda­sági vezetők megfelelő szintű felkészülését a gaz­dasági év munkáira, Gyakorta tapasztalható a december 17-én, csütörtökön 660 kevés információ és a tervezéssel kapcsolatos bi­zonytalanság káros hatása. Az ipari és mezőgazdasági üzemek együtt­működései sem biztosítják minden esetben gaz­dasági feladataink tökéletesebb megoldását. Nem engedhetjük meg, hogy egyes ágazatok intézke­déseit kizárólagosan csak az adott ágazat érde­keltsége motiválja, hisz közös dolgunkról, nem­zetgazdaságunkról van szó, amely konkrét és ha­tásos együttműködést kíván. Az információk fontosságáról szóltam az idén, amelynek feltétlen részeként kell tekinte­nem azoknak az informálását is, akik a munka­pad mellett állnak vagy a traktorokat vezetik. Megyénkben úgy tapasztaljuk, hogy az em­bereket fokozottabban érdekli, hogy mi történik a világban és közvetlen környezetünkben. Nem lehet feladatainkat jól megszervezni, azokat meg­felelő színvonalon végrehajtani, ha nem tudato­sul annak lényege és jelentősége azok körében, akik a tervek végrehajtásában a mindennapok során részt vesznek. Nem lehet csak az első szá­mú vezetők ügyének tekinteni a tájékoztatást. Meg kell teremteni a közvetlen termelést irányí­tók állandó informálódását, rendezni kell erköl­csi és anyagi megbecsülésüket. Meg kell adni azt a rangot e nagyon jelentős gazdasági vezető ré­tegnek, ami őket az üzemben megilleti. Állan­dóan növekszik a vezetők felelőssége és a velük szemben támasztott követelmény. Ezért feltétlen rendezni kell e gondok megoldását. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam is fizi­kai munkásként dolgozom a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Amiről szóltam, a ma­gam és környezetem véleménye is. Én is, aki az építőipar egy jelentős ágazatában dolgozom, nap mint nap érzem a korszerű technika könnyebb­ségét, ugyanakkor az elavult műszaki színvonal nehézségeit is, amit még a sokszor kritikusnak mondható létszámgond is súlyosbít. Munkatár­saim is tudomásul veszik, hogy ágazatunk állan­dó fejlődése biztos jelent és jövőt jelent számuk­ra, és készek, miként megyénk dolgozóinak dön­tő többsége, mindennapi munkájukkal bizonyí­tani gazdasági terveink megvalósításában való aktív részvételüket. Az országgyűlés által most tárgyalt napiren­det képviselőcsoportunk és a magam nevében el­fogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Bata János képviselőtársunk felszó­lalása következik. BATA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Közel másfél évtizede vagyok részese annak a bizalom­nak, amelyből parlamenti jelenlétünk ered. A jelzett idő folyamán több nehéz és még nehezebb tervet, állami költségvetést tárgyaltunk, fogad­tunk el és valósítottunk meg több-kevesebb si­kerrel. A jelen terv- és költségvetési törvényjavas­lat az általam ismert minden eddigi elődjét je­lentősen meghaladja, az elmúlt években lépcső­fokonként haladt előre. Bár igaz, hogy növeke­dett a hiány mértéke is, így bonyolultabbá is vált. Költségvetésünk összefüggéseinek megérté­sét nagyban segítette a Magyar Szocialista Mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom