Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

623 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 624 az üdülési értékű tájak védelme érdekében az építési fegyelmet indokolt lenne az eddigieknél szigorúbban betartani és betartatni. Ha szükséges, jogszabályilag is nagyobb hatáskört kell biztosítani a tanácsoknak a telekkialakításokhoz. Hosszú távon nem látszik elfogadható gyakorlatnak, hogy a közművel úgy-ahogy ellátott, de lassan elnéptelenedő ófalvak mellett kialakuljanak az újabb közműigényt jelentő újfalvak. Kedves Képviselőtársak! Befejezésül erősíteni szeretném az expozénak azt a megállapítását, hogy az elkövetkező időszakban a természetvédelem továbbfejlesztésének ne újabb területek védelem alá helyezése legyen a fő módszere. Az ország területének több mint 90 százalékát kitevő védetté nem nyilvánított táj alkotó elemeinek megóvása, a táj jellegének megőrzése kapjon nagyobb hangsúlyt az eddigieknél. A Balaton vagy a Mátra példája is figyelmeztet, hogy értékes területeinket elpazarolhatjuk, ha azokat felparcellázzuk, keresztül-kasul elkerítgetjük, osztódással szaporítva rajtuk minden talpalatnyi földet beépítünk. Hol primitív bódékkal, hol garázsos, lila csempés, esetleg kertitörpés hétvégi házakkal tesszük zűrzavarossá. Ha tovább is arra törekszünk, hogy kinek-kinek legye egy kis magán Balatonja, Duna-kanyarja, vagy Mátrája, horgásztanyája meg erdőrésze, tájaink elvesztik eredeti szépségüket, értéküket és főleg mások számára hozzáférhetetlenné válnak. A természeti környezet védelmét jobban szolgálná, gazdaságosabb lenne és társadalmi rendünket is hívebben tükrözné, ha a kulturált, kollektív üdülési formák feltételeinek megteremtésére koncentrálnánk. Az idegenforgalom jobban megoszlana, és túlterhelt tájainkon az év nagy részében nem állnának kihasználatlanul a nemzeti vagyon nagy részét képező vikendházak tömegei. Ha azt akarjuk, hogy szép tájaink fennmaradjanak, ma is és holnap is élményt, felüdülést nyújthassanak minél több embernek, helyezzük az egyéni és pillanatnyi érdekeket a közönség hosszú távra szóló érdekei mögé. Az államtitkári beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.27-15.00. Elnök: Apró Antal) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Áts Károly képviselőtársunk. ÁTS KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelem pontos meghatározását megmondani szinte lehetetlen, olyan szerteágazó, bonyolult kérdésről van szó, amit egyszerű szavakkal szinte meg sem lehet határozni. Amikor a környezet- és természetvédelemről beszélünk, az egész világot, a földgolyót, a rajta levő terület természeti adottságát és biológiai állapotát, fejlesztését, védelmét vagy elsorvadását kell figyelembe venni. A levegő, a víz, a föld, a szántó, az erdő, a sivatag, a legelő, a déli-északi sarkvidékek biológiáján belül fő környezeti rendszereket alkotnak. Ezek a területek termelik meg azt, ami a földi élet fenntartásához szükséges. Ezen túl a Földet körülvevő levegőréteg megvéd a Földünket érő, külső térből érkező káros sugárzó energiától. E rendszerek megmentése és felújítása, továbbromlásuk megakadályozása a környezetvédelem feladata. A környezetvédelem felelős társadalmi értelemben az emberért, a válságért, amelyben élünk. Az ember már létrehozta az eddig meglevő mindegyik válságnál veszélyesebbet, a környezet válságát. Az ipari fejlődés által létrehozott úgynevezett ipari társadalom, ami mindig csak a végterméket vette figyelembe, rá kellett hogy döbbenjen arra, hogy a termelés az egész emberiség létét megkérdőjelezi. Az állat- és növényfajok közül egyesek már kipusztultak. A válság feltétele tehát kialakult. Egy tudós úgy fogalmazott, hogyha a jelenlegi irányzatok tovább is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy válságba kerül az élet jövője a földgolyón. Az emberiség jobbik fele rájött, hogy a természettel nem bánhat kénye-kedve szerint, mert ha azt elpusztítja, vele együtt önmagát, mint a bioszféra egyik alkotóját is megsemmisíti. Végső soron eljutottunk odáig, hogy a természet, a környezet védelmét az emberi védelemnek fogjuk föl. Kérdés az, hogyan védekezzünk. A társadalom fokozódó igényét ki kell elégíteni, mert ha azt nem teszi, ellentmond a szocializmus alapelvének. A termelés tervszerű és arányos növelése azért elengedhetetlen, mert annak mértékében növekedni kell a fogyasztásnak, emelkedni kell a társadalmi jólétnek. Az állami és társadalmi erők összefogásával a környezeti ártalmak megelőzhetők, csökkenthetők, megszüntethetők. De hangsúlyozni kell, hogy az állam erőfeszítése önmagában nem elég. Az állam és a társadalom összefogása szükségszerű, soha el nem hanyagolható a környezet- és természetvédelem egyetlen kérdésében sem. Az elmúlt két évtized alatt az ipari és a mezőgazdaság fejlődése hazánkat azok közé az országok közé emelte, amelyekben a természetes környezet megóvása az egész tárdadalom egyik fontos, állandóan jelenlevő problémája lett. Borsod-AbaújZemplénben ezek a problémák koncentráltan jelentkeznek, egyrészt azért, mert az úgynevezett Sajó-völgyi ipari agglomeráció jelentős szennyezést okoz a környezetére, másrészt pedig, mivel a felszíni természeti értékek, az ország jellemző tájformáinak sokféle jelenléte ebből a szempontból is az elsők közé sorolja a megyét. A termelés fontosságának elismerése mellett úgy vélem, hogy a lakosságnak egyre jogosabb igényét fejezi ki, ha arra irányulnak a jogszabályok akkor, amikor az egészséges emberi környezet előírásait és az ellene vétők szankcionálását megfogalmazzák. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eddig védetté nyilvánított bükki nemzeti park az ország harmadik nemzeti parkjaként jött létre. Hazánk egyedüli középhegységi nemzeti parkja, amely — ellentétben a kiskunsági, a hortobágyi nemzeti parkkal — elsősorban a hazai érdeklődésre tarthat számot. Ismert barlangjainak száma meghaladja a háromszázat. Az aggteleki tájvédelmi körzetet 1979. július 23-tól bioszféra-rezervátummá nyilvánították az UNESCO határozata alapján. A terület nemzetközi hírét elsősorban barlangrendszerei alapozták meg. A Baradla-bar-