Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

615 Áz országgyűlés 10. ülése, vonalán, a mindenkori gazdasági lehetőségek fi­gyelembevételével alkalmazandók. De én legfonto­sabbnak azt tartom, hogy általános és jellemző legyen társadalmunkra az olyan szemléletű em­ber, aki ezeket alkalmazni akarja. Az államtitkár elvtárs beszámolójával képvi­selőtársaim és a magam nevében egyetértek és el­fogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Vida Miklós képviselőtársunk következik felszólalásra. DR. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelem helyzetével és tennivalóival foglalkozó írásbeli és szóbeli tájékoztatást higgad­tan elemzőnek, elfogadhatóan objektívnek, a to­vábbi tennivalókat illetően előremutatónak, mégis kissé visszafogottnak tartom. A témát illő tájékozottságomat elősegítette a budapesti képviselőcsoportnak adott fővárosi ta­nácsi beszámoló, amelyhez aktuálisan és megfele­lően a magyarországi első, korszerű technológiájú budapesti hulladékelégetőmű bemutatása kapcso­lódott. A témakör : a tennivalók, az elért eredmények és a kudarcok, hibák nagyságrendje, és sokszor ak­tualitása arra késztet, hogy csak néhány fő kér­déssel foglalkozzam. Felszólalásomban csak Buda­pestről, a budapesti környezeti tényezők közül elsősorban a vizek, — beleértve a szennyvizek-kér­déséről, és a levegőtisztaság megóvásával kapcso­latos tennivalókról beszélek. A megoldások és a tennivalók során a jelenlegi gazdasági feltételrend­szert és szabályozást ismertnek tekintem, de Gonda elvtárssal egyetértve előrebocsátom azt is, hogy ugyanakkor ez nem jelentheti a tennivalók alóli felmentést és a határidők elodázását. A beszámoló ott, ahol kell, de nem önálló fe­jezetként foglalkozik Budapest környezetvédel­mével. Elfogadható ez így is, ha Budapestet csu­pán az ország egyik városának tekinti. De a nagy­ságrend ebben az esetben nem erőszakolt kategó­ria: több mint kétmillió ember munka- és életkö­rülményeinek védelme terén tett erőfeszítések kü­lönös figyelmet érdemelnek, jó és rossz vonásai­val, kihatásaival egyaránt. A beszámoló a 9. oldalán másik négy térség­gel együtt Budapest környezeti szennyezettségét kritikusnak minősíti. A közfelfogás szerint a kri­tikus helyzet megállapítása a krízis bekövetke­zését sejteti. Nos, Budapest vonatkozásában talán jobb, ha az Értelmező szótár szerinti megfogalma­zást alkalmazzuk : problémákkal terhes, vitákra ad alkalmat. Erről kívánok szólni. Tisztelt Országgyűlés! A főváros környezet- és természetvédelmi helyzete a természeti és a művi környezet elemeinek áttekintése alapján tömören a következő. A termőföld károsodása és csökkentésének mértéke nem számottevő. A felhagyott bányate­rületek újrahasznosítása azonban nem kielégítő. A Duna budapesti szakaszának vízminősége kissé szennyezett, a bakteriológiai vizsgálati követel­mény szerint már szennyezett, illetve erősen szeny­nyezett, ugyanígy a talajvíz minősége is. A főváros vízellátását biztosító parti szűrésű vizek minősége viszont bakteriológiai szempontból is az ivóvíz­minőség normáinak felel meg. Sajnos, a keletkezett )81. október Ù-én, pénteken 616 szennyvizek tisztítása, és a szennyvíziszapok elhe­lyezése túlnyomórészt megoldatlan. Budapest levegője szennyezett. A közlekedés okozta légszennyeződés lerontja a korszerű fűtések elterjedésének kedvező hatását. A portalanított szemétgyűjtés az egész város­ban megoldott. A kommunális hulladék-elhelyezés viszont hosszú távon még megoldatlan. Súlyos gond, és átfogó rendezést igényel a veszélyes, mér­gező ipari hulladékok ártalmatlanítása. Legjellemzőbb urbanizációs ártalmunk a köz­lekedés, és részben az ipar okozta zaj. Mindezeket összefoglalva tény, hogy a főváros lakosságát számottevő környezeti ártalom éri, ez azonban — megítélésem szerint — nem nagyobb, mint a hasonló adottságú világvárosokban is fenn­álló környezetszennyezés. De képviselőtársaim, meg­nyugtathat-e ez bennünket? Nem! Mert ha valaki, s főleg a sajtó, vagy egyes erősen érintett választó­polgár most azt mondja, hogy én is a megnyug­tatók, labdarúgó-nyelven szólva, az elaltatok uszá­lyába kerültem, szabadjon idéznem egy érzelemre és észre egyaránt meghökkentően ható kérdést és hasonlatot. A kérdés így szól: igaz ugye, hogy az emberiség kialakulása óta megbontja a környezet egyensúyát ? Miért épp most félünk ettől? Válasz: azért, mert 2000 évvel ezelőtt tíz­milliónyian tettük ezt, ma pedig 4,5 milliárdnyian, 2000-ben pedig 6 milliárdnyian. És a hasonlat: a természeti egyensúly felborí­tásának indokolására nem lehet érv az, hogy az em­beriség már évszázadok óta ezt teszi. Mintha egy toronyház tetejéről lezuhanó ember több emeletnyi zuhanás után azt képzelné, hogyha eddig nem tör­tént semmi baja az esésből, akkor már nem is lesz baja. Mint minden hasonlat, ez is sántít, de valóban jobb félnünk, mint megijednünk. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőmben említet­tem, hogy két főtémát kívánok kiemelni. Az első a vizek és a szennyvizek kérdése. Budapesten biztosított a vízigény kielégítése: ma 95 százalék, 1990-re pedig csaknem 100 száza­lék lesz a közműves vízellátásban részesülő lakások aránya. Ehhez az kell, hogy a Duna vízminősége nem romolj ék. A végső cél az, hogy a szennyvi­zek zömében zárt csatornába kerüljenek, a VI. öt­éves terv végére a közcsatornába kötött lakások aránya 86 százalék lesz. A szennyvizek tisztítása okozza a legnagyobb gondot. Ma még az elvezetett víznek hat százaléka biológiailag, 80 százaléka mechanikusan tisztított, 14 százaléka pedig minden tisztítás nélkül jut a Dunába. Három tisztítótelep kiépítése szerepel a távlati tervekben, és ez megoldja majd a problémát. Addig is tovább kell növelni az üzemi szennyvizek előtisztítását. A tisztítótelepek létesítéséhez meg kell terem­teni a hazai ipari hátteret, illetve a gépek és be­rendezések KGST-relációból való beszerzését. Szándékosan nem tértem ki eddig a szabályozá­sok kérdésére. Van ugyanis egy olyan felfogás, bogy ahol sok a tilalom, ott sok szabályt lehet megfelelő gyakorlattal átlépni. De az ipari szennyvizek és iszapok ügyében változtatni kell az eddigi gyakor­laton. Egy ipari vállalat csak bizonyos határértékig szennyezett vizet engedhet a csatornába, ha ezt túllépi, bírságot fizet, és előtisztítót is kell létesí­25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom