Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

981. október 8-án, csütörtökön 560 559 Az Országgyűlés 9. ülése, ll berekét és legyen lehetőség szakembercsoportok alkalmazására — meghatározott feladatok ellátása mellett. Tisztelt Országgyűlés! Az írásbeli tájékoztatóból, a szóbeli expozéból és az itt elhangzott vita alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági ágazatra az elért eredmények mellett jelentős feladatok hárulnak a jövőben is. Hogy ezen feladatoknak meg tudjunk felelni, az országos vezetéstől egészen az üzemekig hathatós intézkedéseket kell tennünk. Az ágazat helyzetéről szóló beszámolót elfogadom és azt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK : Wellner István képviselőtársunk felszólalása következik. WELLNER ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Egyetértve és csatlakozva Váncsa elvtárs írásbeli előterjesztéséhez és szóbeli kiegészítéséhez, a következőket kívánom elmondani. Győr-Sopron megye mezőgazdasága az elmúlt tervidőszakban pártunk agrárpolitikai irányelveinek és az adottságainkat figyelembe vevő megyei célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Részesei vagyunk az országos eredményeknek, de okozói is vagyunk a gondoknak. Eredményeinket szemlélteti, hogy gabonatermesztésben országosan a legjobbak közé tartozó termésátlagot érte el a megye. A tervidőszakban a termésátlag 18 százalékkal, az összesen megtermelt gabonamennyiség pedig 360 ezer tonnával haladta meg az előző tervidőszak mennyiségét. 1980-ban egy lakosra 1700 kilogramm gabonát termelt a megye. A népgazdasági igényeknek megfelelően alakult a cukorrépa területe és hozama. 1980-ban az átlagtermés hektáronként meghaladta a 40 tonnát és a korábbi évek 12—13 százalékos cukortartalmával szemben elérte a 16—17 százalékot. A napraforgó területe kétszeresére, a fajlagos hozam pedig 33 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés területén kiemelt feladatot jelentett a szarvasmarha és sertéságazat tenyésztési, takarmányozási és tartási körülményeinek javítása. Megyénkben — országosan egyik legmagasabb állatsűrűség mellett — nagy erőfeszítést jelentett a tehénállomány 7 százalékos és a kocaállomány 27 százalékos növelése. A tenyésztési, takarmányozási körülmények ugyan javultak, de nem kielégítő mértékben. Még mindig magas az elhullás. Ebben szerepet játszanak a takarmányozási és a tartási viszonyok, az üzemi állategészségügy színvonala, de szerepük van az ezzel a munkával foglalkozó szerveknek is, valamint annak a felfogásnak, amely a felelősség egymásra történő hárításában van. Az abraktakarmány-termelés területén a megye önellátóvá vált és az állatállomány szükségletén túl növelni tudta a központi készleteket, egyben az exportárualapot úgy, hogy az V. ötéves tervidőszakban a vágóállat-felvásárlás 76 000 tonnával, a tejfelvásárlás 178 millió literrel haladta meg az előző tervidőszakot. A szarvasmarha-állományon belül a szakosodás eredményeként kialakult az intenzív tejhasznú és húshasznú ágazat, amely viszonylag kevesebb állómánnyal biztosította a tejtermelés dinamikus növelését, örülünk annak, hogy javaslatunkra a csornai járásban az országosnál hamarabb, kísérletképpen bevezetésre kerül a tej minőségi átvétele. A kedvezőbb exportlehetőségek és a szabályozók hatására jelentősen, 85 százalékkal emelkedett a juhállomány. A nagyüzemi gazdaságok mellett jelentős szerepet töltenek be a háztáji és kisegítő gazdaságok, ahonnan a felvásárolt árumennyiség 30 százaléka származik. A nagyüzemi gazdaságok szerves részeként működnek a háztáji gazdaságok; alapvető feladatnak tartják a háztáji takarmány ellátását, a tenyész és hízó alapanyag biztosítását ; egyéb ágazatokban a szaporítóanyag-ellátást, a technikai eszközök biztosítását, a termények és termékek szervezett felvásárlását. Az elért eredményekben jelentős szerepet töltött be a kezdeményezőkészség, a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság egyre szorosabb együttműködése, a fogékonyság az új iránt, a gazdasági szabályozók adta lehetőségek kihasználása és az intenzív növényfajták alkalmazása. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdaságunk termelésnövekedésében jelentős szerepet töltöttek be a termelési rendszerek. A gazdaságok főbb növénytermesztési ágazatának vetésterülete 70 százalékával, az állattenyésztés 60 százalékával kapcsolódtak különböző termelési rendszerekhez. A rendszerek a 70-es években forradalmasították a termelést, fejlett technológiát és termelési fegyelmet hoztak. Felismerve a rendszerekben és a különböző gazdasági társulásokban rejlő lehetőségeket, került kialakításra a Szigetközi Agráripari Egyesülés. Államilag elismertté vált a petőházi integrált cukorrépatermesztési rendszer, valamint a kisalföldi búzatermesztési rendszer. Megalakult a kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó gesztorságában működő gazdasági társulás; a Lajta—Hansági Állami Gazdaság gesztorságában működő juhtenyésztési gazdasági társaság, a bősárkányi termelőszövetkezet gesztorságában működő, gyepre és melléktermékre alapozott szarvasmarha- és juhtakarmányozási társaság. A lébénymiklósi mezőgazdasági termelőszövetkezet gesztorságában működő, a Hanság gyepterületének hasznosítására a húsmarha tenyésztési gazdasági társaság. A belédi agrokémiai központon túl folyamatban van az alakulása két agrokémiai központnak és négy agrokémiai társaságnak. A megye ipari és mezőgazdasági nagyüzemei keresik az együttműködés lehetőségeit, de még mindig sok gondot okoz a régihez való ragaszkodás, az ésszerű kockázatvállalás hiánya. Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolattal foglalkozni kívánok az energiagazdálkodással kapcsolatos gondjainkkal, eredménveinkkel és feladatainkkal. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben az energiagazdálkodás javuló hatékonyságát, eredményét mutatja, hogy az 1980-as évben az állami gazdaságokban 4,5 százalékos, a termelőszövetkezetekben 5,5 százalékos megtakarítást értek el 1979. évhez viszonyítva. Ilyen, vagy ennél nagyobb mértékű megtakarítás megítélésem szerint országos szinten rendkívül nagy jelentőségű lehetne. Ennek ellenére az üzemekben ma is jelentős energia megy kárba. Indokolatlanul nagy mennyiségű energiát fordítanak szállítási célokra, a forrólevegős szárító béren-