Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-2
45 Az Országgyűlés 2. ülése, 1980. szeptember 25-én, csütörtökön 46 Munkáspárt immár közel negyedszázada folytatott marxista—leninista politikája, amely elveiben következetes, érzékenyen reagál a valóság változásaira és képes a folytonos megújulásra. Hivalkodás nélkül mondhatjuk, hogy e politika, amely egyaránt élvezi a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az ateisták és a hivők, a magyar anyanyelvűek és a hazánkban élő nemzetiségek — az egész társadalom — támogatását, határainkon kívül is tekintélyre tett szert, tiszteletet ébreszt pártunk és a Magyar Népköztársaság iránt. Politikánk hiteléről nem az önmegnyugtatás szándékával, hanem azért szólok, mert e politika megvalósításának tapasztalatai fontos tanulságokkal szolgálnak. Többek között azzal, hogy nincs olyan nehéz feladat, amit meg ne oldhatnánk, olyan nehéz helyzet, amin úrrá ne lehetnénk, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, közte saját gyengeségeinkkel is, s ha gondjainkat őszintén megosztjuk a néppel. Most olyan viszonyok közepette élünk és dolgozunk, amikor nemcsak a múlt tanulságai, hanem a ma és a holnap követelményei is arra figyelmeztetnek, honfitársainknak az országgyűlési és a tanácstagi választásokon adott igenlő szavazatai pedig arra köteleznek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk politikánk erényeit, bátran szakítsunk mindennel, ami fölött eljárt az idő, ami nem előrevivője, hanem fékje a fejlődésnek. Segítsünk és támogassunk minden jobbító törekvést. A kormány munkaprogramjában is erre vállalunk kötelezettséget. Tisztelt Országgyűlés! A kormány legfontosabb kötelességei között tartjuk számon, hogy a magunk eszközeivel is elősegítsük a szocialista demokrácia — az alkotó munka e legfőbb éltető elemének —, még teljesebb érvényre jutását, a közélet tisztaságának, a közügyek intézésének társadalmi ellenőrzését. Többek között ezért igényeljük és kérjük az Országgyűléstől, az Országgyűlés bizottságaitól és személy szerint önöktől, a nép választott képviselőitől, hogy folyamatosan ellenőrizzék munkánkat, javaslataikkal és bírálataikkal segítsék a ránk váró feladatok megoldását. Még következetesebben folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy a jogalkotásban és a fontos közérdekű ügyekben, a döntés-előkészítés szerves részeként meghallgatjuk a társadalmi szervezetek és a szélesebb közvélemény észrevételeit is. Legutóbb például a Hazafias Népfront Elnökségét, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a MTESZ és a Közgazdasági Társaság Elnökségét, a Szövetkezetek Szövetségeinek Országos Tanácsait arra kértük föl, hogy vitassák meg a VI. ötéves terv előzetes irányelveit, véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá tervünk jobb megalapozásához. A szocialista demokráciának sajátos, de nagyon fontos szerepet betöltő eleme a kormány és a szakszervezetek folyamatos munkakapcsolata. Az e téren kialakult, s a már eddig is eredményes gyakorlatot közös elhatározással úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy ez még inkább betöltse hivatását. A szakszervezetekkel való együttműködés a kormány számára nemcsak hasznos, hanem nélkülözhetetlen is, mert egyfajta formája munkánk társadalmi kontrolljának, hozzájárul döntéseink jobb megalapozásához, s megkönnyíti azok elfogadtatását és végrehajtását. A szocialista demokrácia fejlesztésében elért figyelmet érdemlő eredményeinkről, s az e téren meglevő lehetőségek jobb kihasználásának szándékáról szólva, arról sem hallgathatunk, hogy állami és gazdasági életünknek még vannak olyan egységei, amelyeknek vezetői nem igénylik munkatársaik véleményét. Olykor a bírálat elfojtására tett kísérletekkel, a parancsolgató vezetési stílus jeleivel is találkozunk. Az ilyen gyakorlatot elítéljük, mert ellentétes politikai rendszerünkkel, s mert éppen a legfontosabbtól, az alkotó együttgondolkodás előnyeitől fosztja meg a vezetést, gyengíti az intézkedések értelmét belátó cselekvés készségét. Sokszor elmondottuk, most megismétlem: a kollektíva véleményének meghallgatása, javaslatainak mérlegelése nem szívesség, hanem minden vezető elemi kötelessége. A szocialista demokrácia további kiszélesítésével együtt — nem annak ellentéteként, hanem szerves tartozékaként —, növelni szükséges az egyének és a kollektívák felelősségét a feladatok végrehajtásában, és következetesebben számon kell kérnünk a kötelességteljesítést is. Noha társadalmunk tagjainak nagy többsége ma is felelősen dolgozik, betartja erkölcsi és jogi normáinkat, e téren is van még javítanivaló. Az elkerülhetőnél sajnos, gyakrabban előfordul, hogy a kötelességmulasztás, a felületes munka, az önzés kárt okoz a közösségnek, vagy az egyes állampolgároknak. Szervezeti és döntési rendszerünk fonákságai, vagy éppenséggel jogszabályaink hézagai miatt esetenként túlságosan enyhe, olykor el is marad a felelősségre vonás. Ez általában is hiba, de megengedhetetlen, ha vezető posztok, felelős munkakörök betöltőiről van szó. A kormány munkaprogramjába vette, hogy egyértelműbb — a törvényesség követelményeit kielégítő, de a mainál jobban érvényesíthető — felelősségi rendszert dolgoz ki, intézkedéseket tesz a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus ma még fellelhető minden formájának fokozatos visszaszorítására. Társadalmunk becsületes és jóérzésű tagjaitól azt kérjük: továbbra se maradjanak közömbösek a hibákkal, a mulasztásokkal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben, hanem a közéleti fórumokon és a mindennapi életben személyes részvételükkel is segítsenek feltárni és megszüntetni azokat. A kormány nevében megígérhetem, azon leszünk, hogy önmagunkkal szemben magas erkölcsi és szakmai követelményeket támasszunk, a döntéseket demokratikusan és szakszerűen készítsük elő, növeljük az ügyekért viselt személyes felelősséget. Tisztelt Országgyűlés ! A szocialista társadalom építésének legfőbb célja és értelme, hogy minden megelőzőnél humánusabb és méltóbb keretet biztosítson az emberi élet számára. Ennek igen sok olyan feltétele van, amelyek megteremtéséhez az út közvetve vagy közvetlenül az anyagi javak terme-