Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

547 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 548 A Szovjetunióban és Kanadában az őserdők kitermelése egyre távolabb és nehezebb körülmények között folyik. A fejlődő országokban a fafogyasztás erőteljes növekedése miatt a faexport erősen csökken. Ebben a környezetben erdeink hozamának bővítése, az erdőtelepítések fokozása, a fa komplex hasznosítása mindenképpen indokolt. Nagy eredményünk, hogy Európában nálunk a legtöbb az egységnyi erdőterületre jutó fatermelés mennyisége. Jó dolog az is, hogy erdeinkben olyan fatartalékok vannak, amelyek a termelés további növelését alapozzák meg. Erre építve a VI. ötéves tervben a fatermelés további növelését tervezi a fagazdaság. 1985-ben az 1980. évhez mérve kereken 800 ezer köbméterrel lesz több az erdőkben termelt fa. Ez a többlet részben a szükséglet növekedését fedezi, részben az import mérséklését és nem utolsósorban exportálást tesz lehetővé. Az elmúlt években sok minden történt az erdei munkák korszerűsítésére, azok gépesítésére. Nagyon nagy szükség volt erre, hiszen a nagy fizikai erőkifejtést kívánó erdei munkát mind kevesebben vállalják. 1965 óta megállás nélkül csökken az erdőgazdaságban a munkaerő. A csökkenést még sietteti az is, hogy a fagazdaságban dolgozók kereseti és szociális viszonyai sem az országos átlagot, sem a mezőgazdaságban dolgozókét nem érik el. Ezért azután gondot jelent az, hogy a korszerű technika működtetéséhez szükséges megfelelő színvonalú munkaerőhöz jusson az ágazat. Bízunk abban, hogy a VI. ötéves terv során az eddiginél nagyobb lépést tehetünk a technikai korszerűsítés területén. Erre már csak azért is szükség van, mert enélkül nincs reális alapja az előbb említett 800 ezer köbméteres fatermelósi többletnek. Ma az országban sok az olyan mezőgazdasági terület, amelyet a mezőgazdasági szakemberek csak az erdőgazdálkodás útján tartanak hasznosíthatónak. A racionális földhasznosításnak jó módja ez. Csak példaként említem, hogy Vas megyében a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinátnál egy hektár erdőterületen több jövedelmet érnek el, mint a környezetükben levő mezőgazdasági területeken. Szólni kell néhány szót a faipari feldolgozásáról is. Az elmúlt ötéves terv idején befejeződött a fűrészipar rekonstrukciója. Az állami erdőgazdaságoknál, a termelőszövetekezeteknél elegendő kapacitás áll rendelkezésre ahhoz is, hogy a fatermelés növekedéséből adódó feladatokat ellássák. A VI. ötéves tervben — elsősorban rekonstrukció útján — növekedni fog a faforgácslap-gyártás. Ennek a terméknek a fenyőfűrészáru útján helyettesítésében és az alacsony értékű fa ipari hasznosításában van fontos szerepe. Ezeknek a terveknek a megvalósítása erdőgazdaságunk és faiparunk jelentős fejlődését hozza, amelyért szívesen és lelkesen fog dolgozni mindenki ebben az ágazatban. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az 1967. évi IV. törvény és az 1961. évi VI. törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról szeretnék szólni. Vas megye képviselői a földtörvénnyel kapcsolatban megállapítottuk, hogy az jól vizsgázott a gjrakorlatban. Működésének, alkalmazásának hatására jelentős változások következtek be a nagyüzemi földtulajdonviszonyokban és a földhasználat hatékonyságában. Igen nagymértékben erősödtek a törvény végrehajtása nyomán a szocialista termelési viszonyok. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatnak megfelelően sokat tettünk azért, hogy a termőföld nemzeti kincsünkké váljék. Nálunk Vas megyében a földtörvény végrehajtása nyomán 60 ezer személy 40 ezer hektár földje 65 millió forint térítés ellenében került szövetkezeti tulajdonba. Ugyanakkor 30 ezer hektár állami föld vált szövetkezeti tulajdonná. Végeredményben a földtörvényt megelőző állapothoz képest a szövetkezeti tulajdonú föld aránya egy ezrelékről kereken 50 százalékra emelkedett. Rendeződtek a zártkertek kuszált tulajdoni és használati viszonyai is. Hogy mennyire időszerű volt már a rendezés, jól mutatja, hogy a nyilvántartási és a tényleges birtoklási adatok között az egyezőség a 20 százalékot sem érte el. A telekkönyvi dokumentumok 15—20 tulajdonost tartottak nyilván egy-egy tényleges tulajdonossal szemben. A megyében 75 község zártkertjében közel 27 ezer tulajdonost érintett a rendezés. Ezt az igen komoly politikai hatású és szervezési feladatot jól oldották meg a megye szakemberei. Végül is a zártkerti földeken megvalósult a személyi tulajdon intézménye, ami elsősorban a személyes szükségletek kielégítése érdekében illeti meg az állampolgárokat. A földvédelmi törvény működése, alkalmazása is lényeges javulást hozott nálunk. Ha nem is értük el a kívánatos állapotot, mégis csökkent a termőföldek más célra való igénybevétele. Amíg 1971—80. években tíz év átlagában — évente 764 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelésű földterület, 1980-ban már csak a fele, 380 hektár volt a csökkenés. Ennek a 380 hektárnak is a 80 százaléka erdőtelepítéssel hasznosult, tehát tulajdonképpen a rossz termőhelyi adottságok miatt következett be a művelési ág változása. Az 1980-ban elért állapotot már nem lehet rossznak minősíteni, bár — amint arról még szólni fogok — koránt sincs minden rendben a termőfölddel való gazdálkodásunknál. Tisztelt Országgyűlés! Vas megyében kísérletek folynak a gyep-szántó váltógazdálkodás folytatására. Az eredmények nagyon jók. A termőképes gyepterületnek négy-öt évenként szántó művelésbe való állításakor a talaj pihentetése miatt felhalmozódott talajerő hatására jó terméshozam érhető el gabonából. A szántóművelés megszüntetése után viszont a gyep terméshozama emelkedik jelentősen. A tapasztalat szerint a gyep feltörése, a szántóművelés elkezdése csak akkor gazdaságos, ha azt négy-öt éven át lehet folytatni. így viszont már ütközés van a földtörvénnyel, mégpedig azzal az előírással, hogy a művelésiág-változást három éven belül be kell jelenteni és a földnyilvántartáson át kell vezetni. Érdemes lenne fontolóra venni a törvény e szakaszának módosítását, mégpedig úgy, hogy a hároméves időre vonatkozó előírás öt évre változzék. Számokkal és termelési adatokkal is szeretném alátámasztani javaslatomat. A lefolytatott kísérletek azt mutatják, hogy a szántóművelésbe fogott gyepterületen hektáronként 55 mázsa kukoricatermést értek el. A gyepművelés visszaállítása után a gyeptermés 65 mázsa lett a hagyományos művelés 24 mázsás termelésével szemben. Vas megyében 71 ezer hektáron folyik gabonatermelés. A termőképes gyepterület pedig 18 ezer hektár. A szakemberek véleménye szerint a váltó-