Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-6

345 Az országgyűlés 6. ülése, li végrehajtásának ellenőrzése terén. Azok a szabályok, melyeket a javaslat e vonatkozásban tartalmaz, elősegíthetik e munka hatékonyságának fokozását. Külön is szeretném felhívni a figyelmet azokra a §-okra, amelyek azt a követelményt támasztják, hogy nem elegendő csupán az ellenőrzéseket lefolytatni, hanem ezt az intézkedések megtétele is kell hogy kövesse, ideértve a figyelemfelhívást, az illetékes szervek megkeresését, szükség esetén pedig a fegyelmi, a szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezését is. A javaslatnak, e tevékenység hatékonyabb ellátását biztosítandó, van egy garanciális rendelkezése is, mely szerint a megkeresett szerv köteles az ügyet megvizsgálni, s intézkedéséről vagy mellőzésének okáról 30 napon belül tájékoztatást adni. Meggyőződésünk egyébként, hogy a jobb hatósági ellenőrzés csökkentheti az államigazgatási jogalkalmazásra háruló igen nagy terheket is, mivel növelheti az önkéntes jogkövetéssel érvényesülő normák számát. Negyedszer : az önök előtt fekvő javaslat egyik fő célja — alapelveinek megfelelően —, hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében a tervezet a jellegüknél fogva egyszerűbb ügyek elintézésére az általánostól eltérő, egyszerűbb szabályokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást vezet be például a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiállításával, a hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A javaslat az egyszerűbb ügyekben csak a legszükségesebb törvényességi garanciákat tartja fenn. Egyes esetekben például lehetőséget ad a határozatok indokolásának, sőt a határozatok meghozatalának mellőzésére is, ha a hatóság hallgatása az egyetértést, a kérelem teljesítését, az az ellenzés hiányát jelenti. Egy másik egyszerűsítési törekvés a javaslatban : jelenleg, mint ismerik, az államigazgatási szervek sokféle nyilvántartást vezetnek. Ennek ellenére az ügyfeleket gyakran olyan adatok igazolására szólítják fel, amelyeket ezek a nyilvántartások tartalmaznak. A javaslat most úgy rendelkezik, hogy az ügyfelek felesleges zaklatása helyett az államigazgatási szervek maguk szerezzék be azokat az adatokat, amelyeket a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásaiknak tartalmazniuk kell. E rendelkezés érvényesülése természetesen feltételezi a hatósági nyilvántartások sürgős felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a nyilvántartások a jogszabályilag előírt adatokat valóban tartalmazzák is. A hatóságoknak az ügyfelek iránti bizalmát tanúsítja, de egyben az egyszerűsítést is szolgálja az a tervbe vett szabályozás is, amely az ügyfelek nyilatkozatainak az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít, igaz viszont, hogy ugyanakkor az ügyfél rosszhiszemű magatartását, a bizalommal való visszaélést is erőteljesebben szankcionálja. Igen fontos, az egyszerűsítést szolgáló elgondolása a javaslatnak az is, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szán az érdekegyeztetésnek. Ezért arra kötelezi a hatóságokat, hogy ahol ezt az ügy természete megengedi, kíséreljék meg az egyezség létrehozását, mindenféle határozat meghozatala nélkül. A törvényjavaslat, — elvtársak, — végül általánosságban is az egész eljárás során csökkenti az l. április 16-án, csütörtökön 346 írásbeliséget, és lehetővé teszi a modern technikai eszközök fokozott alkalmazását. Ötödször: a hatósági ügyintézés törvényességi színvonalának emelése érdekében a javaslat nemcsak alapelvi megfogalmazásban, hanem jónéhány konkrét rendelkezésében is fokozott védelemben részesíti az ügyfelek jogait, s jobban szem előtt tartja az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdításának követelményét is. Az ügyfelek jogainak fokozott védelme nyilvánul meg abban a rendelkezésben, mely szerint a jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell -— eddig nem volt ilyen rendelkezés, vagy nem minden esetben volt —, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárást pedig — ilyenek lehetnek például a városrendezéssel, a területfejlesztéssel, az iparfejlesztéssel kapcsolatos különböző hatósági intézkedések vagy rendezések — közhírré kell tenni, hogy a lakosság azokat megismerje. Ugyancsak az ügyfelek jogainak fokozott védelmét jelentik a javaslatnak a jogorvoslati rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos rendelkezései is. Tulajdonképpen már a gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést elősegítő szabályok között is megemlíthettem/volna, de ide tartozó kérdés is, hogy a javaslat szélesíti annak lehetőségét, hogy az államigazgatási szerv határozatának felismert hibáját saját hatáskörében megszüntethesse, hibás határozatát visszavonhassa vagy módosíthassa. Új rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a határozatok semmisségére vonatkozóan, és ezzel a jelenlegi törvény komoly fogyatékosságát szünteti meg. E szabályozás értelmében a hatáskör hiányában meghozott határozat és a bűncselekmény, például vesztegetés útján keletkezett határozat semmis, és arra nem lehet semmiféle jogot vagy kötelezettséget alapozni. Az államigazgatási eljárásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés, amelynek alapján a felettes szerv bírálja felül az első fokú döntést. A törvényesség eljárási garanciái között is elsődleges helye van a fellebbezési jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat minden első fokú határozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Minisztertanács vagy annak tagja által hozott elsőfokú határozatot. Új szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára. A nemzetközi s ezen belül a szocialista államok tapasztalatai is azt mutatják, hogy általános tendencia a bírósági felülvizsgálat lehetőségének bővítése. Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ugyanis a szocialista törvényesség biztosításának egyik igen hatékony, elismert eszköze. A jelenleg hatályos törvény felsorolja azokat az ügyfajtákat, amelyekben a bírósági felülvizsgálat lehetséges. Ugyanakkor felhatalmazást ad, hogy magas szintű jogszabályok a törvényben felsorolt eseteken kívül is lehetővé tehessék bírósági felülvizsgálat igénybevételét. Mostani javaslatunk tételes felsorolás helyett egy általános szabályt tartalmaz, s ebben azt rögzíti, hogy az Alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megállapító államigazgatási határozat támadható meg a bíróság előtt. A javaslat szerint a törvény végre-