Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

299 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980, let-magyarországi társulás is. Annak ellenére, hogy ezek a társulási formák még nem arattak osztatlan nagy sikereket, elismerést, mégis azt kell mondani, hogy hasznosak, a közös tevékeny­ség eredményei az elkövetkező években jelent­kezni fognak és hozzá fognak járulni a VI. öt­éves tervünk teljesítéséhez. A földrajzi adottságok figyelembevételével létjogosultsága lehet kisebb közös beruházások­nak, például raktárak vagy közös géppark léte­sítésében. Egyik alapvető célkitűzésük az élen­járó nemzetközi színvonal megismerése és el­érése. A nemzetközi színvonal figyelésében in­tézetek segítenek bennünket. Én az új Ipari Minisztérium támogatását kérem a társulások további tevékenységéhez. A VI. ötéves tervtörvény tartalmazza, hogy át kell térni az ötnapos munkahétre. A mai nap folyamán ezt több képviselő elvtárs érintette. Ennek hírét nagy megelégedéssel fogadták, kü­lönösen a három műszakban dolgozók. A terme­lési feladatok biztonságos elvégzése érdekében nekünk a bányászatban számolnunk kell a kar­bantartási munkák szabad szombatonkénti el­végzésével, a szénbányászatban esetenként még a termeléssel is. A rakodást és a szállítást a Magyar Állam­vasutak igényeinek megfelelően minden indo­kolt esetben folyamatos munkarendben, szom­baton és vasárnap is végezni kell. Az ötnapos munkahét bevezetésénél — mint azt a képviselő elvtársak is elmondották — feltétlenül ügyel­nünk kell arra, hogy az öt nap az valóban mun­kanap legyen. A VI. ötéves terv végrehajtása iránti fele­lősségérzettől vezéreltetve szólok olyan gondok­ról, problémákról, amelyek megoldása feltét­lenül elősegíti a tervfeladat teljesítését. Válasz­tókerületünket érinti az alumíniumiparra vo­natkozó fejezet, — ez a 20-as §. A bauxitbánya­nyitások az V. ötéves tervben már mérsékeltebb üteműek voltak, mint korábban. A termelés nőtt, és eljutottunk oda, hogy a VI. ötéves terv­időszak második felében csak akkor tud eleget tenni bauxitbányászatunk a növekvő timföld­termelési igényeknek, ha olyan új termelő ka­pacitások is belépnek a termelésbe, amelyeknek beruházását még el sem kezdtük. Még akkor is, ha a timföldtermelés nem növekszik, csak szin­ten marad, 1985-ben az összes bauxittermelés 29 százalékát kell új bányanyitásokból biztosítani. Azt hiszem, eljutottunk annak a napnak a huszonnegyedik órájába, amikor még lehet ten­ni valamit. Még aggasztóbb a helyzet, ha meg­nézzük a bányászati beruházások helyzetét, — és itt megint utalok a tervtörvény-javaslat be­ruházásokra vonatkozó részére. Tartalmazza, hogy javítani kell a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, szervezettebbé kell tenni azok megvalósítását és gyors ütemű üzembe helyezését. A bauxitbánya-nyitásokon annak az alumíniumiparnak a nyersanyag-ellátása múlik, amely az V. ötéves tervben 85 milliárd forint társadalmi terméket realizál és 750 millió dollár tőkés devizabevétele lesz. A beruházások előkészítésének gondjáról néhány vonatkozásban szeretnék szólni, elsősor­ban az alapanyagot és az energiahordozók ter­melését előkészítő beruházásokról. Az előkészí­december 18-án, csütörtökön 300 tés az eddigi eljárások szerint hosszadalmas volt. Ugyanolyan kritérium alá került, mint ál­talában egy beruházás, például egy új gyár, pe­dig biztosak vagyunk benne, hogy szükség van rá, legföljebb területi alternatívákat lehet meg­vizsgálni, amennyire erre van lehetőség. Ha pél­dául több terület van megkutatva, vagy a ter­mészeti tényezők kedvezőtlenebbek. A kiterme­lés sorrendje már korábban figyelembe vette a komparatív előnyöket, ezért a legtöbb új beru­házás rosszabb adottságok közé települt, ásvány­vagyon kitermelését készíti elő. Egyik jellem­zője, hogy haladunk a mélység felé. Mivel a nyersanyagoknak — legalábbis a bauxitnak — eddig csak trösztön belüli elszámolási árai vol­tak, általában probléma volt a gazdasági mutató és a megtérülési idő számításánál. \ A fejlesztési cél és a beruházási javaslat jóváhagyása között hosszú idő, esetenként két­három év is eltelik. Ezalatt elég nagy volt az árak emelkedése és volt az Országos Tervhiva­talnak olyan elvárása, hogy a beruházási ja­vaslatban szereplő összeg nem lehet magasabb, mint a becsült összeg a fejlesztési cél elkészítése idején volt. Biztos, hogy jogos volt ez az elvá­rás, de végül, amikor ezt betartottuk, eleve úgy terveztük a beruházásunkat, hogy műszaki tartalom csökkentésével kellett számolni, ame­lyet majd a termelés idején pótlólagos fejlesz­téssel lehet csak ellensúlyozni. Teljesen új területeken is tervezzük a bauxitbányák létesítését, és van olyan fejlesz­tési elképzelés, hogy 1982-ben kezdhető új bauxitbányának 1984-ben termelni kell és szál­lítani a timföldgyárak felé. Külön szeretnék szólni a beruházások kivi­telezésének helyzetéről. A mi térségünkben, vá­lasztókerületünkben a beruházások kivitelezé­sével 1975-től vannak nehézségek és ezek egyre súlyosabbak lettek. Részben visszavezethető ez arra, hogy a döntések elhúzódása miatt a kivi­telező szakvállalatok több esetben munka nél­kül maradtak, személyi állományukat nem tud­ták megtartani, technikájukat sem tudták meg­felelőképpen fejleszteni. Ennek következménye lett, hogy a szénbányák és a bauxitbányák be­ruházásánál is olyan késések jelentkeztek, ame­lyek veszélyeztették a befejezési határidőt, ezzel együtt a termelésbe lépés idejét, és mint min­den elhúzódó beruházásnál, a költségek túllépé­sével kellett számolni. Az eocénprogram keretében épülő balinkai beszállóakna építése eddig egyéves késésben van, és az üzem vezetése szerint további féléves késés még várható. Az új bauxitbánya építésé­nél 91 százalékot teljesített a termelő vállalat kivitelező részlege és 9 százalékot a kivitelező szakvállalat. Ezek után, hogy a kivitelező szak­vállalatok kapacitása ennyire meggyengült, a termelő vállalatok nem tudtak mást tenni, — mivel létük múlott rajta: — a termeléstől el­vették a gépeket és a létszámot és végezték a kivitelezést, ők sem kellő felkészültséggel, mert minden speciális kérdés megoldására a termelő vállalat sem volt felkészülve. A saját kivitelezés egyedüli pozitív vonása az volt, hogy a korsze­rűsítés és a szervezési intézkedések eredménye­ként a termelékenység emelkedése tette lene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom