Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-5
289 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980 nem, hogy nem kellene-e korszerűsíteni tervezési rendszerünket. Megnyugtató számomra viszont, hogy a törvényjavaslat ezt szükségesnek tartja, de szívesen venném, ha az úgynevezett területi tervekre is több gondot fordítanánk. A népgazdasági terv elsősorban a gazdaságpolitika szintjén értelmező összefüggésekre koncentrál, és a tényleges gazdasági folyamatok tervezését a gazdálkodó szervek hatáskörébe utalja. Ezzel jelentős lépés történik a vállalati önállóság növelése felé, ugyanakkor nő a kockázat is, amelyet a vállalatoknak a nagyobb hatáskör alapján vállalniuk kell. A terv értelmezésében és céljaiban bekövetkezett változások tőlünk is új szemléletet, új közelítést igényelnek. A törvényjavaslat szerint a munkás, alkalmazott és termelőszövetkezeti keresőknél egyaránt meg kell őrizni a reálkereset 1980. évi átlagos színvonalát. Egyre többen ismerik fel, hogy az elmúlt 20 év folyamán a lakosság összes jövedelme, ezen belül a társadalmi juttatások reálértéke több mint kétszeresére emelkedett. Dolgozóink többsége érzi is már, hogy van mit megvédenünk, megőriznünk. • Az életszínvonal alakulása azonban a legszélesebb rétegek érdeklődését és figyelmét váltja ki. Ez teljesen érthető. A probléma csak akkor jelentkezik, ha az a szemlélet válik kizárólagossá, amely nem tartja az életszínvonal-emelkedés részének azokat az elemeket, amelyeket az élet minősége címszó alatt szoktunk említeni. Ma félve a jövő bizonytalanságaitól, elég jelentős rétegek helyezik a hangsúlyt csak a fogyasztás növekedésére és közömbösen tekintenek az életkörülmények javítására. Sokan megfeledkeznek arról, hogy ennek ugyanúgy része a nyugodt, harmonikus családi élet, " a kulturált segítőkész emberi környezetben végzett alkotó munka. E téren — úgy érzem, — az államvezetésnek is jelentős adósságai vannak, hiszen abban az időszakban, amikor a gyors fogyasztásnövekedésre lehetőség volt, nem kapott kellő hangsúlyt a másik oldal. Ezt most pótolnunk kell a törvényjavaslat alapján is. Tisztelt Országgyűlés! A hatodik ötéves terv energiaprogramjának egyik hangsúlyos pontja a hazai szénvagyon kitermelésének meggyorsítása. Azt mondják Baranyában, hogy minden rosszban van valami jó. Nálunk, az energiafelhasználás racionalizálása, szemben a 60-as évek végén meghirdetett programmal, a szénbányászat jövőjének átértékelését jelenti, és ez azt a követelményt támasztja elénk, hogy tíz év alatt a jelenleginek több mint kétszeresére növeljük a mecseki koksz-koncentrátum termelését. Ez több, sokoldalúbb feladatot is jelent. Megnő a jelentősége a földtani kutatásoknak, műszakilag fejleszteni kell a meglevő bányákat, de fel kell készülnünk új bányák nyitására is. Ezzel párhuzamosan pótolnunk kell az elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket és a növekvő arányban nyugdíjba menő bányászokat is új munkaerővel kell felváltani. Azt szeretnénk, ha a bányászat fejlesztésével együttjáró tennivalókból mindenki vállalná a rá háruló feladatokat. El szeretnénk kerülni azt, hogy a bányászat megyén belüli kiemelése miatt az egyéb területek fejlődése elmaradjon az átlagostól. december 18-án, csütörtökön 290 Teljes mértékben egyetértek a törvényjavaslat azon részével, ami a gázellátás feladatainak javításával foglalkozik. Számolunk azzal, hogy Pécs földgázhoz jut, hiszen ma már egyedüli magyar nagyváros, amely nem rendelkezik ezzel. Az épülő vezeték nem messze megy el választókerületemtől. Jó lenne, ha a környékünk kiváló mezőgazdasági és ipari üzemei is gázenergiához jutnának és majd később netán a lakosság is. Ennek a feltétele, hogy a nagyvezetékhez regionális rendszerek is kapcsolódhassanak. Ilyen igény van a mohács—pécsi ivóvízvezetéknél is. Tisztelt Országgyűlés! A hatodik ötéves tervjavaslatból kitűnik, hogy változatlanul tiszteletre méltó erőfeszítéseket teszünk legsürgetőbb társadalmi gondunk, a lakáshelyzet javítására. Ezen belül azonban az állami beruházás részarányának csökkenése mellett nagyobb mértékben számolunk a lakosság anyagi részvételével, a magánerős lakásépítés fokozódásával. Ez reális törekvés, hiszen a lakásépítés több mint fele eddig is államilag támogatott magánerős lakásépítés volt. így volt ez Mohácson is. Városunkban a lakások közel 17 százaléka állami és 83 százaléka magánerőből épült. Ma már természetszerű, hogy a célcsoportos lakásépítés mellett a tanácsok finanszírozzák a telepszerű, többszintes magánlakás-építés területkészítéssel öszszefüggő költségeit és a tanácsi tervek tartalmazzák a kapcsolódó létesítmények fejlesztését. A jövőben azonban nem csupán a városokban számolunk a magánerős lakásépítés fokozódásával, hanem a települések népességmegtartó képességének erősítése miatt a nagyobb községeinkben is. Ez viszont igényli a községi lakásépítés feltételeinek állami eszközökből történő segítését. Ez ügyben egyetértek Orlovácz képviselőtársam észrevételeivel. Megyénkben a NEB vizsgálata alapján a megyei tanács vb a közelmúltban tárgyalta a magánerős lakásépítések helyzetét. Megállapította, hogy a községi tanácsok többsége még nem rendelkezik rendezési tervekkel, csak elképzelésük van építési telkek kialakítására. A végrehajtásnak sok helyen akadálya lesz, hogy nincs előkészített terület, a területek kisajátításához, közművesítéshez a megfelelő anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. Ez gátja lehet a tervidőszak első éveiben a folyamatos építkezéseknek. Ügy tűnik, hogy a lakásépítési terv teljesítésének kulcskérdése a magánerős építés, ezért ennek feltételeire fokozott figyelmet kell fordítanunk. A magánerős lakásépítéshez kapcsolódó hitelezési rendszer is bonyolult. Ez az egyszerű emberek számára szinte áttekinthetetlen. Ma 8 hitelezési kategóriában 41-féle kölcsönt különböztetünk meg. Nem terjedt még el eléggé a magánerős lakásépítéshez használatos gépek és eszközök kölcsönzése sem. Megyénkben az állami lakásépítés arányának mérséklődése egy másik gondot is felvet, mégpedig azt, hogy mérséklődik a leginkább rászorultak igényei kielégítését szolgáló tanácsi bérlakások száma. Ez pedig a korábbi elosztási rendszer felülvizsgálatát és a társadalmi ellenőrzés súlyának a növelését igényli. A törvénytervezetből kitűnik: hosszú távon érvényesülő