Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

281 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 282 hatalmas erő, amellyel számolni lehet és számolni kell. Éppen ezért a jövőben a tanácsok gazdasági koordinációs tevékenységének, a lakosság társadalmi munkájának a korábbiaknál még nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. Tervezzük részvételüket a létesítmények megvalósításában, a meglevők megóvásában, a környezet folyamatos formálásában. Sokszor apró tettek ezek, de hatalmas közösségteremtő erő az, ha az emberekkel szót tudunk érteni és ha sokan veszik vállukra a közösség gondjait. Az is nyilvánvaló, hogy a nehezebb körülmények között feladatainkat csak a vezetői munka színvonalának javításával, stílusának formálásával, korszerűsítésével tudjuk eredményesen elvégezni. A jobban megszervezett és ellenőrzött munka, a több alkotó kezdeményezés, a rugalmasság, és az őszinte, kölcsönös tiszteleten, alapuló lakossági kapcsolat, az emberekkel való fokozott törődés, jelentősen hozzájárulhat az állampolgárok biztonságos, jó közérzetéhez. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még arról szólok, hogy az elmúlt időszakban rendszeres és jó együttműködés alakult ki a központi szervek és a megye között. Gondjainkat a lehetőségek szerint megértették, és megoldásukat támogatták. Ügy gondolom azonban, hogy a jövőben itt is előbbre kell lépni, erőteljesebb, konstruktívabb együttgondolkodásra és kölcsönösen gyorsabb reagálásra lesz szükség a jövőben a jobb munka érdekében. Kapjanak gyorsabban zöld utat kezdeményezéseink, jogi szabályozás ne akadályozza tartósan a gyakorlat által felkínált ésszerű és hatékonyságot garantáló lépéseinket. Olykor a mereven értelmezett, úgynevezett statisztikai szemlélet ne gátolja a megye valós gondjainak a feltárását. Mert nálunk például a kistelepüléseken levő elhagyott, gyakran düledező házak és iskolai tantermek „javítják" az ellátottsági mutatókat. Vagy egy másik dolog: mi is féltő gonddal és lehetőségeinkhez mérten anyagiakkal is segítjük a műemlék- és a természetvédelem nemes feladatait. Kérem azonban, közösen jobban vigyázzunk arra, hogy a védelem ne válhasson a fejlődés vagy a racionális megoldások gátjává. Az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Mezei László képviselőtársunk felszólalása következik. MEZEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A népgazdaság VI. ötéves tervéről előterjesztett törvényjavaslatot, amely figyelembe veszi az V. ötéves terv eredményeit, a külgazdaság változásait, az életkörülmények további javulásának követelményeit, körültekintően kidolgozott, reális tervnek tartom. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a terv a nehezebb körülmények között a lakásépítés előirányzatainál fenntartja, illetve növeli a megvalósult magas arányt és előirányozza 370—390 ezer lakás felépítését. A 15 éves lakásépítési koncepció megvalósulása érdekében középtávú tervidőszakonként is a megfelelő számú lakás felépítését biztosítani kell. A törvényjavaslat e tekintetben is jól szolgálja hosszú távú elképzeléseinket, legfeszítőbb társadalmi problémánk, a lakásgondok enyhítését célozza. Örömmel és megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy az ország életében betöltött szerepének megfelelően a következő tervidőszakban is kiemelt feladat a főváros fejlesztése. A terv célkitűzései lehetővé teszik Budapest fejlődését, a lakosság életkörülményeinek további kedvező alakulását. Felszólalásomban a lakásépítési előirányzat teljesülésének feltételeivel, közülük is az elektromos ellátás problémáival kívánok foglalkozni. Az állami célcsoportos lakásépítés aránya a népgazdaság anyagi helyzetéből adódóan nem növekszik a VI. ötéves terv időszakában. Viszont növelni kell a magánerős lakásépítés részarányát, melyben rendkívüli jelentősége van a lakossági erő, a lakossági kezdeményezések felhasználásának. Kibontakozását feltétlenül támogatni kell. A törvényjavaslat szerint országosan, állami -beruházási eszközökből összesen 115—120 ezer, magánerőből 250—270 ezer lakás épül. Budapesti képviselőként elsősorban a fővárosi lakásépítéssel foglalkozom. Szükségesnek tartom feltárni azokat a gondokat, amelyek a magánerős lakásépítés villamos energiával történő ellátása területén jelentkeznek és megoldásra várnak. Véleményem szerint a magánerős lakásépítés, különös tekintettel a többszintes, telepszerű társasházakra, legtöbb esetben nem látható el. a meglevő elektromos hálózatról. A peremkerületek hálózatai a koncentráltan jelentkező terhelések felvételére nem alkalmasak, miután a kisfeszültségű, szabadvezetékhálózatok kapacitása jelentős mértékben kimerült, illetve a már bekapcsolt fogyasztók növekvő igényeinek kielégítésére sem felel meg. Ezeknek a hálózatoknak a fele rossz műszaki állapota miatt nagyfokú rekonstrukcióra szorul. Információim szerint 1980 végén 359 zárolt transzformátorkörzet van Budapesten. Ezekben a körzetekben összesen majdnem 200 ezer ember él. A zárolt körzetek többsége a gyorsan fejlődő peremkerületekben és a családi házas településeken van, ahol az energiahiány a magánerős lakásépítés egyik akadálya. Mindenütt, ahol az új fogyasztó bekapcsolása a transzformátorkörzetek üzembiztonságát veszélyeztetné, az új igény kielégítésére nincs lehetőség. Választókerületemben, Óbudán is hasonló a helyzet. A korlátozások mintegy 9000 fogyasztót érintenek. Ezek a nehézségek várhatóan a VI. ötéves terv során az előirányzott jelentős mennyiségű magánerőből épülő lakás energiaigénye következtében tovább fokozódnak. A lakosság fogyasztása az elmúlt évtizedekben gyorsan növekedett. Mennyiségi és minőségi kielégítése csak tervszerű energiagazdálkodással volt biztosítható. Az utóbbi 15—20 évben az életszínvonal-emelkedés eredményeként a lakáskultúra és a lakásfelszereltség javulásával, a komfortigények és korszerűsítések fokozásával egyre inkább előtérbe került a lakossági energia13*