Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

271 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 272 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (11.36) (Szünet: 11.36—11.56. — Elnök: PÉTER JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elvtár>*kíván szólni. SÁGHY VILMOS: Tisztelt Országgyűlés! A VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat azt írja elő, hogy a lakosság fogyasztása 7—9 százalékkal növekedjen. E célkitűzéssel összhangban áll az I. fejezet 13. §-ának az a megállapítása, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztésére. Az a tény, hogy ez a megfogalmazás a fő célok között szerepel, mutatja a törvény alkotóinak azt az óhaját, hogy az életszínvonal minőségi elemei döntő fontosságúak. Nem várható, hogy teljes körű áttekintést adjak azokról a tennivalókról, amelyek az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztését jelenthetik. Megkísérlem azonban annak felvázolását, hogy a kereskedelemben, a vendéglátásban és a lakossági szolgáltatásoknál mit szándékozunk tenni e feladat teljesítéséért. E területek munkájának az életszínvonal minőségi elemei alakulásában döntő jelentőségük van, miután a lakosság összes pénz jövedelmének mintegy 85 százalékát áruvásárlásra és szolgáltatásokra költi. Ebben a körben röviden megfogalmazva minőségi elemeknek tekintem azt, hogy az alapvető termékekből folyamatos legyen az ellátás, az üzletekben találja meg ki-ki az anyagi helyzetének, ízlésének megfelelő termékeket, javuljon a termékek és szolgáltatások minősége, csökkenjen az áruvásárlásra fordított idő, növekedjék a kiszolgálás kulturáltsága, a szolgáltatásokra kevesebbet kelljen várakozni. Áruellátásunk jelenlegi színvonala a pártós társadalmi szervektől érkező jelzések alapján kielégítőnek mondható. Mint ahogy Havasi elvtárstól hallottuk, ez az áruellátási színvonal nemzetközi elismerésben is részesül. Az időben meghozott kormányzati intézkedések, a mezőgazdaság és ipar, a bel- és külkereskedelem javuló munkája, jobb együttműködése nyomán bővült a választék, kereskedelmi készleteink feltöltődtek, mennyiségben és összetételben megfelelőek. A fogyasztási cikkek piaca nyugodt, kiegyensúlyozott. Az általában kielégítő áruellátási színvonal mellett sok bosszúságot okoz a vásárlóknak, főleg a kis értékű cikkeknél és egyes alkatrészeknél, az abszolút hiány, az hogy időszakosan egyes termékekből csökken a választék vagy nem folyamatos az ellátás. Sok még a panasz a termékek, a kiszolgálás, a szolgáltatások minőségére is. Engedjék meg, hogy az életszínvonal minőségi tényezői közül elsőként az áruellátás színvonalának további javításával foglalkozzam. Havasi elvtárshoz kapcsolódóan én is leszögezem annak különleges fontosságát, hogy az árualap és a kibocsátott vásárlóerő között összhang legyen. E feltétel nélkül sem a minőséget, sem a választékot illetően nem lehet igényeket támasztani. Az áruellátásnak a lakosság közérzete alakulásában alapvető szerepe van. Kifejeződik benne az egész gazdaságunk teljesítőképessége. Ennek megfelelően nemcsak a kereskedelem ügye, hanem összkormányzati feladat. Továbbra is alapvető feladat az igények jó felmérése. Fontosnak tartjuk azt, hogy a kereskedelmi vállalatok az igények alapján nagyobb szállítóikkal hozzanak létre több évre szóló együttműködési megállapodást, melyben ki lehet jelölni a gyártmányfejlesztési feladatokat és biztonságot lehet nyújtani a gyárak a megtermelt termékek átvételére. Ma még nagyon sok probléma van azzal is, hogy az éves szerződések a kereskedelem és az ipar között nem jönnek létre időben. Gyakran hiányzik a szerződésekből a szezonnak megfelelő, a negyedéves, esetleg a havi szállítási ütemezés, a minőség, a választék egyértelmű kikötése. Mind a kereskedelemnek, mind az iparnak fel kell készülnie az évközi rugalmas változtatásokra. Ma még az a helyzet, hogy az iparcikkek többségénél a megrendelés és a teljesítés között 4—6 hónap, vagy még több idő telik el. Ilyen körülmények között nagyon nehéz követni a divatban, méretekben, színválasztékban beállt változásokat. Mind a vásárlók kényelme miatt, mind a kereskedelmi munka hatékonyságának javításáért az utóbbi években több kísérlet indult a tartós fogyasztási cikkeknél a minta utáni értékesítés megszervezésére. Sajnos ezek az akciók eddig nem hoztak kielégítő eredményt. A szállítók egy része színben, fazonban, anyagminőségben, a műszaki cikkek megbízhatóságában nem tudta biztosítani azt az állandóságot, amit egy minta utáni értékesítésnél meg kell követelni. Nagyon bízunk abban, hogy az előttünk álló időszakban a minta utáni értékesítésben is előbbre tudunk lépni. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése a tavalyi mélyponthoz viszonyítva ez évben javulást mutat annak ellenére, hogy a kereskedelem kötbérbevételei kismértékben növekedtek. Még mindig előfordul azonban, hogy patinás nagyvállalatok nem tesznek eleget szállítási kötelezettségeiknek. Külön szólok a forgalmazott termékek minőségének alakulásáról. A rossz minőségi termékekkel nemcsak a fogyasztót károsítjuk meg, hanem pazaroljuk az értékes anyagot és munkaerőt. A KERMI szerint a korábbihoz képest több termék minősége javult. így megemlíthetem a húsipari termékeket, a kenyeret, a textilruházati cikkek nagy részét, némely cipőféléket, a hűtő-, mosógépeket, az új rendszerű televíziókat, a mezőgazdasági kisgépeket. Továbbra is kifogásolható egyes építőanyagok, a bőrruházati cikkek, a kárpitozott bútorok minősége. A személygépkocsik egy részénél nem kielégítő a korrózió elleni védelem és más minőségi hibák is előfordulnak. A megfelelő termékminőséget a gyártó szerveknek kell biztosítani. A kereskedelem annyit tehet, hogy tovább javítja minőségátvételi rendszerét, szakszerűen tárol és eljut odáig, hogy a minőségileg nem megfelelő termékeket nem, vagy csak leértékelt áron veszi át.