Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-4
213 Az Országgyűlés 4 ülése, 1980. december 17-én, szerdán 214 Olyan iparpolitikával, amely támaszkodik meglevő természeti kincseinkre, a magyar népgazdaság fejlesztésében elért eredményeinkre, a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeire, a vállalatok, alágazatok és ágazatok tervszerű együttműködéséből fakadó előnyökre és arra az óriási szellemi erőforrásra, amellyel kutató-, tervezőintézeteink és iparvállalataink rendelkeznek. A hosszú távú iparfejlesztési politika kialakításánál olyan nagy fontosságú kérdések eldöntéséről van szó, mint az ipar tudatos és arányos fejlődésének biztosítása nemzetközi síkon, elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-tagországokkal történő együttműködésnek elmélyítése révén. Ezeket az alapvető feladatokat a népgazdasági érdekéből kiindulva csak központi irányítással lehet megoldani. Ebben nagy szerepe van az új Ipari Minisztériumnak. A fővárosban dolgozó vállalatok vezetői és nagyüzemek munkásai azt várják az Ipari Minisztériumtól, hogy céltudatosabb legyen Budapest iparfejlesztése, a főváros adottságainak és fejlesztési lehetőségeinek kihasználása. Mert egyrészt Budapesten koncentrálódik a munkásosztály, a nagyüzemi munkásság jelentős része, amely magas fokú felkészültséggel és ipari hagyományokkal rendelkezik. Másrészt Budapesten van az ipar fejlődését szolgáló szellemi kapacitás nagy része, a tervező-, kutatóintézetek, egyetemek. Végül a fővárosi iparvállalatok fejlesztési eszközei az elmúlt időszakban a vidékhez képest kisebbek voltak, így elmaradt szükséges rekonstrukciójuk, technológiai fejlesztésük. Jól átgondolt iparfejlesztési politikának ezeket számításba kell venni. Ez az útja annak, hogy a fővárosi ipar hatékonysága növekedjen és annak is, hogy a főváros, mint a nemzeti jövedelem nagy fogyasztója, a nemzeti jövedelemhez is nagyobb mértékben tudjon hozzájárulni. Tisztelt Országgyűlés! Ennyit akartam elmondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet elfogadok és elfogadásra javaslok képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Tar Imre képviselőtársunk következik szólásra. DR. TAR IMRE: Tisztelt Országgyűlés! A VI. ötéves terv céljait és megvalósításának eszközeit a törvényjavaslat reálisan vette számításba. Társadalmunk szilárd politikai, gazdasági alapjai, az eddig elért eredmények, a terv előkészítése során tapasztalt egyetértés és cselekvő támogatás kedvező feltételeket teremt a terv megvalósításához. Legfontosabb, ahogyan erről már itt többen szóltak, a termelés hatékonyságának növelése és az, hogy mindenki jobban dolgozzon, teljesítse feladatát. örömmel szólhatok itt arról, hogy a megye dolgozói teljesítették, több fontos területen túlteljesítették az V. ötéves tervet. Az iparosítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Minden ipari üzemünk nyereséges, a termékeket gazdaságosan tudják értékesíteni. Az idén az ipari termelés 10 százalékos növekedése már a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az elmondottak azért is figyelmet érdemelnek, mert a hatékonysági, a minőségi változások olyan öt évben következtek be, amikor 18 új ipari üzem létesült és az ipari termelés a tervezett 63 százalékkal szemben 76 százalékkal, több mint 10 milliárd forinttal növekedett. Ez azt is bizonyítja, hogy korszerű iparral, szorgalmas munkássággal lehet egy időben gyors ütemet és minőségi követelményeket is teljesíteni. Szabolcs-Szatmár megye ipara a VI. ötéves terv időszakában növekvő mértékben járul hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához. A minőségi, a hatékonysági és az exportkövetelmények teljesítésével egy időben a termelés öt év alatt 25—30 százalékkal emelkedik. Az eddigi kedvező tapasztalatok és a meglevő lehetőségek indokolják, hogy tovább folytatódjon Szabolcs-Szatmár megye iparosítása. örömmel olvastuk a tervjavaslatban, hogy a feldolgozó iparban új termelőegységeket főként kisvárosokban és kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági térségekben indokolt létrehozni. Ezek a feltételek a megyében adottak, a szükséges munkaerővel is rendelkezünk. Nagy eredménynek tartjuk, hogy az utóbbi 20 évben 76 000-rel nőtt a nem mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma, amelyből 45 000 fő az iparban kapott munkalehetőséget. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy mintegy 30 000-en jelenleg is megyén kívülre járnak dolgozni, akiknek a száma a következő öt évben sem csökken, hanem tovább emelkedik. Ezt is számításba véve növekszik foglalkoztatási gondunk, amely főleg abból ered, hogy a természetes szaporulat megyénkben több mint kétszerese az országosnak. A munkahelyek száma kevesebb, mint a munkavállalóké. A VI. ötéves terv időszakában 10—11 ezer fő részére még nincsen munkahely. Ez is indokolja az új ipari üzemek megyébe telepítését, a szolgáltatások fejlesztését, a munkaigényes kultúrák növelését a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének kiszélesítését, a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését. A megye mezőgazdasága az eltelt öt év alatt 21 százalékkal növelte termelését. A korábbinál korszerűbb, belterjesebb, eredményesebb lett a termelés. A népgazdaság igényeinek és a megye adottságainak megfelelő irányban változott a termelési szerkezet, a szakszövetkezetek termelőszövetkezetté alakultak át. A mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása a burgonya kivételével kedvező és igen eredményes. Az élelmiszeripar termelése öt év alatt 81 százalékkal emelkedett és 2,3 milliárd forint nyereséget realizált. Nagy eredmény, hogy a télialma-termelés, értékesítés, feldolgozás megoldódott. Az idei termés 420 000 tonna, 65—70 százaléka, eddig 253 000 tonna exportra, a többi belső fogyasztásra, tárolásra és 100 000 tonna ipari feldolgozásra került. Az ipari almából előállított sűrítmény többségében jó áron, dollárért értékesül. A melléktermék pedig igen jó takarmánynak bizonyult. Mindezzel elértük azt, hogy teljes mennyiségében hasznosul a megtermelt téli alma. A termelési költségek növekedése miatt azonban szükséges a felvásárlási árszínvonal folyamatos rendezése és az almaárak időbeni ismertetésié.