Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

205 ~Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 206 ellenére is eredményes évet zárunk, főleg az alapvetően fontos ágazatokban, a gabona- és a hústermelésben. Ez annak ellenére is igaz, hogy egy hónapot késett a növények vegetációja, érése, és egy hónappal korábban köszöntött be a tél. A december elején lezúdult 30—40 centiméteres hótömeg több mint egymillió tonna kukoricát és 400 ezer tonna cukorrépát talált a földeken. Ma már e hatalmas értékű termény döntő többsége biztonságban van. A kukorica területének mintegy 4—5 százaléka, a cukorrépáénak nem egészen egy százaléka vár még betakarításra. Mindez a technikai-műszaki felkészültség, a mezőgazdaságban dolgozók szorgalma mellett annak a széles körű társadalmi öszszefogásnak is köszönhető, amely minden velünk kapcsolatban levő ágazat dolgozóinak készséges, gyors segítségében nyilvánult meg. A kormány nevében e helyről is köszönetet mondok a példamutató, fegyelmezett munkáért. Az elmúlt öt esztendőben nem sikerült minden magunk elé tűzött célt elérni. Nem tudtuk megfelelően javítani a termelés gazdaságosságát, nem minden termékünkkel vagyunk a nemzetközi piacon versenyképesek. Tovább nőttek a gazdaságok közötti különbségek, nagy az eltérés az egyes tájegységek eredményei között. Nem teljesültek a tervezett ültetvény-beruházások, a nagyüzemi állatférőhelyek, különösen a sertéstenyésztés, és a terménytárolók beruházásai elmaradtak az igényektől. Mindezek ellenére elmondható: lényegesen magasabb színvonalon láthatunk a következő öt esztendő feladataihoz. Eredményeinket sokan,, sokféleképpen magyarázzák. Egyesek az időjárással, mások a jobb felkészültséggel, anyagi megalapozással. Mindezek önmagukban is igazak, de mégis a teljes igazság az, hogy az elmúlt két évtized következetes agrárpolitikájának eredménye a magyar élelmiszer-termelés magas színvonala. A munkásosztály, az egész társadalom befektetéseit látjuk megtérülni ágazataink eredményeiben. Azt gondolom, hogy ezt, amikor az elmúlt időszakot értékeljük, érdemes aláhúzni. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság VI. ötéves terve megalapozott. Ha intézkedéseinkkel, cselekvésünkkel elébe megyünk a kor követelményeinek, elérjük céljainkat. Ehhez azonban a helyenként fellelhető önelégültség ellen is fel kell lépnünk. Néhány, általam a megvalósítás érdekében fontosnak ítélt tényezőt szeretnék a Tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani. A törvényjavaslatból kiolvasható, hogy ágazatainkban a termelés további dinamikus növelésére van szükség. Csak ez esetben tudjuk kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket, teljesíteni az államközi kötelezettségeinket, és kihasználni egyéb külpicai lehetőségeinket. Az élelmiszer-termelésben a termelés bővítése mellett szükséges annak hatékonyságát is javítani. Vagyis a mennyiség és a minőség nem egymást kizáró követelmény, hanem együtt értelmezendő. Tehát a hozamnövelés gazdaságos feltételeit kell megteremtenünk. Másik sajátos feladatunk: a belső ellátáshoz szükséges alapvető élelmiszerek termelésében változatlanul meg kell tartanunk a sokszínűséget. Folytatnunk kell — természeti adottságainkhoz jól igazodva — minden eddigi termék további előállítását. Ha nem ezt tennénk, akkor fontos élelmiszerekből hiányt idéznénk elő. Ez nem mond ellent a törvényjavaslat azon megállapításának, amely az egyes ágazatok eltérő mértékű fejlesztését írja elő. Termékeink több mint egynegyede a külpiacokon talál gazdára. E téren azon ágazatok teljesítményét kell fokoznunk, amelyek a világpiacon versenyképesek, vagy amelyek a feldolgozó ipar versenyképességét megalapozzák. Ha mindezt szem előtt tartjuk, akkor mezőgazdasági feladataink homlokterébe a továbbiakban is a gabona- és hústermelést kell helyeznünk. Tizenöt-tizenhat millió tonna gabona megtermelése — amivel a VI. ötéves terv a tervidőszak végére számol —, nem kis feladat. Tapasztalataink azonban azt bizonyítják, hogy lehetőségeink teljesebb körű kihasználásával ez a cél is elérhető. Ezért mezőgazdaságunkban a biológiai alapok, a műszaki feltételek, és a technológia fejlesztése során a gabonatermelés elsőbbséget kell hogy élvezzen. Elsőbbséget annál is inkább, mert sajátos viszonyaink között a gabonatermelés fejlesztése kihat az egész mezőgazdasági termelésre. Az idei betakarítás tapasztalatai is jelzik; nagyobb figyelmet követel a gabonatermelés komplex megoldása. Nem elég a termést növelni, elengedhetetlen a veszteségmentes betakarítás és hasznosítás is. A hazai ellátás mellett exportbevételeink több mint a fele hústermelésből származik. Termeléspolitikai törekvéseink e téren is egyértelműek. A sertéstenyésztés és a baromfiágazat adja a hústermelés 80 százalékát, és csak 20 százalék jut a szarvasmarha, a juh és az egyéb állatfajokra. Ezzel a termelésszerkezettel szinte egyedülállóak vagyunk Európában, hiszen a hústermelés zömét az abrakfogyasztó ágazatokra alapoztuk. A hazai hústermelést a jövőben is a sertés- és a baromfi-ágazatok határozzák meg. Ezekre építünk, számítunk azért is, mert viszonyaink között a takarmány-ellátásban is szemes abrak termelése adja a legnagyobb biztonságot. A tenyésztés színvonalának növelése, a veszteségek csökkentése, a takarmánygazdálkodás új alapokra helyezése teheti ezeket az ágazatokat még versenyképesebbé. Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk a gyepterületek és a nagy tömegű melléktakarmány hasznosításáról. A szabályozás eszközeivel is támogatjuk, és erőteljesen növelni kívánjuk a tömegtakarmány hasznosítására alapozott szarvasmarha- és juhhús termelését is. Terveink valóra váltásához nélkülözhetetlenek a tudomány eredményei, akár a genetikai alapok, akár a technikai-műszaki feltételek korszerűsítéséről legyen is szó. Az elmúlt öt esztendőben 379 új növényfajtát minősítettünk, 41 új állatfajtát, hibridet vettünk köztenyésztésbe. A búzánál teljes fajtaváltás történt, kukoricából a teljes hibridválasztékot kicseréltük. Korszerű eljárások egész sorát vezettük be. Legnagyobb kézimunka-igényű növényünket, az igen értékes curkorrépa termelését teljesen gépesítettük. Mindez mutatja a tudomány eredményét. A Minisztertanács legutóbbi ülésén fogad-