Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1587 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1588 alapkutatásokban, a tudomány egyre aktívabb szerepet vállal a népgazdasági feladatok megoldásában. Hogy csak néhány példára utaljak, az 1970-es évek első felében a kutatás elősegítette a korszerű petrolkémiai ipar, a számítástechnikai ipar megalapozását. Példamutató eredmények születtek többek között a gyógyszeriparban, az elektronikában, a növénynemesítésben, a fehérjekutatásban, a geológiai kutatásokban, az ország ásvány vagyonának feltárásában. A tudomány iránt megnyilvánuló sokoldalú társadalmi igényből kiindulva továbbra is ösztönözzük a természeti jelenségek megismerésére, a társadalmi folyamatok, összefüggések elemzésére vállalkozó magas színvonalú kutatásokat. A következő időszakban a tudománytól ugyanakkor a korszerű, piacképes termékek kifejlesztésében, az új gyártási eljárások meghonosításában várunk még több kezdeményezést és aktív közreműködést. Miként a társadalom más területein, úgy á tudományban is megérlelődtek a feltételek és a szükségletek arra, hogy a mennyiségi fejlődést még inkább az intenzív fejlődés váltsa fel. A tudománypolitikai irányelvek hatásának elemzése azt mutatja, hogy ezen az úton megtettük a kezdő lépéseket. Ahhoz azonban, hogy az erőket jobban összpontosíthassuk, folytatni kell az ésszerű, de bátor szelektálást, mert a jövőben még kevésbé járható út, hogy minden fejlesztési feladatot saját kutatási eredményeinkkel oldjunk meg. Sok, nálunk fejlettebb ipari ország jóval nagyobb mértékben épít a külföldi eredményekre, mint ahogy azt mi tesszük. Fokozni kell tehát a külföldi szellemi termékek átvételét, meghonosítását és bevezetését, tudatosabban kell élni a nemzetközi, különösen a szocialista országokkal folytatott együttműködés adta lehetőségekkel. A tervszerűség és a hatékonyság növelése érdekében további előrehaladást kell elérnünk a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának javításában. Ezt egyrészt az érdekeltségi viszonyok fejlesztésével, másrészt a kutatási bázis szervezetének korszerűsítésével kívánjuk elősegíteni. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő támogatást kapjanak a vállalati kutatások, ezzel együtt gondoskodni kell a vállalati, intézeti és egyetemi kutatások jobb összehangolásáról, közvetlen kapcsolataik kiépítéséről. Mindez halaszthatatlanná teszi a tudomány irányításának és szervezésének további korszerűsítését. A Minisztertanács a közelmúltban gondos előkészítés után átfogó határozatban foglalta össze a legfontosabb tennivalókat. Bízunk benne, hogy végrehajtásukhoz megnyerjük a tudomány képviselőinek egyetértését és cselekvő támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk alapvető külpolitikai törekvései az elmúlt két és fél évben is arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kibővítettük és magasabb színvonalra emeltük politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésünket, erősítettük a népeinket összekötő közvetlen baráti szálakat. Hazánk érdekeinek megfelelően fokoztuk tevékenységünket a KGST munkájában, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Tevékenyen részt vállaltunk és vállalunk védelmi szervezetünk, a Varsói Szerződés erősítésében. Külpolitikánknak a továbbiakban is sarkalatos elve marad szocialista közösségünk internacionalista egységének szüntelen erősítése. Nemzetközi kapcsolatainkban növekvő szerepet töltenek be a fejlődő országok. Ez annál is inkább jelentős, mert ezekben az országokban él az emberiség fele. Közös érdekeinkre építve, mind jobban kiszélesítjük a velük folytatott gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést. Hazánk — mint a többi szocialista ország is — úgy építi, fejleszti kapcsolatait, hogy nemcsak megbízható baráti partner kíván lenni, hanem önzetlen segítője is a függetlenségüket nemrég elnyert, haladásért küzdő népeknek. Erőnkhöz mérten a jövőben is támogatjuk harcukat, amelyet az imperializmus, a neokolonializmus ellen, a teljes gazdasági függetlenség kivívásáért folytatnak. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvének szem előtt tartásával bővítjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. Kormányunk e téren is elvi politikát folytat. Abból indulunk ki, hogy a szocialista és a tőkés országok gazdasági, kulturális, tudományos együttműködésének sokoldalú fejlesztése létfontosságú feltétel az enyhülés folyamatának fenntartásában és elmélyítésében. Megelégedésünkre szolgál, hogy kapcsolatainkban előrehaladást értünk el mind a nyugat-európai tőkés országokkal, mind az Amerikai Egyesült Államokkal. Tisztelt Országgyűlés ! A nemzetközi politikában néhány év óta az enyhülés az uralkodó irányzat. A békés egymás mellett élés térhódítását Európában és máshol a kedvező nemzetközi fejlemények egész sorozata jelezte. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az enyhülésnek nemcsak hívei, de ellenzői is vannak. Léteznek olyan erők, amelyeket önös és szűk látókörű érdekek vezetnek, és amelyek készek kockára tenni az eddigi eredményeket, veszélyeztetik a népek békéjét, minden eszközzel arra törekszenek, hogy megállítsák, sőt viszszafordítsák az enyhülés folyamatát. Ezek a szélsőségesen reakciós körök fokozzák támadásaikat a Szovjetunió, a szocialista országok és a világ haladó, békeszerető erői ellen. Sajnos, ez a dicstelen törekvés a kínai vezetés részéről is támogatást kap. Napjainkban is tanúi lehetünk, hogy erősödik az imperializmus, a neokolonializmus nyomása a fejlődő országokra. Az újgyarmatosítás erői minden eszközzel, ha kell. katonai intervencióval igyekeznek útját állni a haladásnak. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat minden olyan nemzetközi fórumon, ahol a béke megszilárdításáról volt szó. Úgy véljük, hogy az európai béke és biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fontos-