Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1581 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1582 előrehaladást csak ott sikerült elérni, ahol a vállalatok vezetése maga is teljes, komolysággal fogta fel az ügyet. Mindezek miatt úgy és abban a szellemben, ahogyan azt a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozata megfogalmazta, tovább kell lépnünk a központi és vállalati intézkedésekkel. Műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munkavédelem további javításával, az ösztönzés, ha kell, a fegyelmezés eszközével is el kell érnünk a munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárását és hasznosítását. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalatok számára érezhető hátránnyal járjon a munkaerő pazarlása és, több érdekük fűződjön az ésszerű takarékossághoz. A kormány az év elején külön munkaprogramot hagyott jóvá a munkaerő-gazdálkodás javítására. A fő figyelmet most ezek következetes végrehajtására kell fordítani. Kedves Elvtársak! Amint az elmondottakból kitűnt, az elmúlt években — nagy erőfeszítések árán — jelentős gazdasági feladatokat oldottunk meg, de a hatékonyság javulásával és az egyensúlyi helyzettel nem lehettünk megelégedve. E téren az 1978. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatai sem mutatnak lényeges változást. Az ipari termelés 5 hónap alatt közel 7 százalékkal emelkedett és a termelékenység növekedése is elfogadható. A kivitelező építőipar a tervnek megfelelően mintegy 5 százalékkal növelte termelését. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, bár a szeszélyes időjárás időnként megzavarta a munkát, jó minőségben elvégezték az aktuális feladatokat, a háztáji és kisegítő gazdaságok ez évben is jelentős mennyiségű áru szállítására kötöttek szerződést, a felvásárlás időarányos előirányzatai teljesültek. Szervezetten és jó színvonalon megtörtént a nyári nagy munkára való felkészülés, megkezdődött az aratás. A termelés tehát megközelítően a terv szerint alakult, az elosztásról azonban már nem mondhatjuk el ugyanezt. Ez abban mutatkozik meg, hogy a belső felhasználás, benne az import — főleg a beruházások túlteljesítése miatt — a tervezettnél gyorsabban nő, a kivitel viszont, — főleg tőkés viszonylatokban — elmarad az előirányzatoktól. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell, ezért az elkövetkező hónapokban a beruházási vásárlóerő mérséklésére elhatározott kormányzati intézkedések következetes végrehajtása mellett mindenekelőtt az exportteljesítmény fokozására van szükség. Kereken számítva, fél év még előttünk van. Ez alatt még sokat tehetünk és kell is tennünk annak érdekében, hogy a termelő és a külkereskedelmi vállalatok szervezett együttműködésével, az exportképes termelés növelésével, az adott piaci viszonyokhoz való rugalmasabb alkalmazkodással, a behozatal ésszerű mérséklésével kedvezőbbé tegyük a külkereskedelmi mérleget. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy elérjük, de legalábbis megközelítsük a tervezett egyensúlyi állapotot. Folyó feladataink megoldásával párhuzamosan megkezdtük az 1979. évi terv előkészítését, s amint az már gyakorlattá vált, most is az a Szándékunk, hogy idejében tudassuk a vállalatokkal azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek gazdálkodásuk jövőbeni feltételeire befolyással vannak, és nélkülözhetetlenek saját terveik kidolgozásához. Tisztelt Országgyűlés ! A kormány arról adhat számot, hogy a lakosság életkörülményeit meghatározó minden fontos területen e gazdaságilag nehéz években is előreléptünk. Növekedett a fogyasztás — bár az 1976-ban előállt ismert okok miatt — az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Az egy főre jutó reáljövedelem két év alatt — a nominal jövedelmek 15,5 százalékos, a fogyasztói árak kereken 9 százalékos növekedését, együttesen figyelembe véve — 5,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 3,8 százalékkal, a termelőszövetkezeti parasztság reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett. A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szociális ellátásra fordított összegek növelésének. Több, fontos intézkedést határoztunk el és hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Felemeltük és egységesítettük az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a műszakpótlékot, központi bérintézkedésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban. A művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó részesült béremelésben. Ez évi tervünknek megfelelően július l.-i határidővel újabb szakmákra terjesztettük ki és ezzel általánossá tettük a felemelt műszakpótlékot. Már megszületett a határozat, ami szerint ez év október 1-től fel kell emelni azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét is, akik tavaly a rendezésből kimaradtak. Az életszínvonalról szólva átlagmutatókról tettem említést. Jól tudjuk, az átlag nem minden társadalmi rétegre, családra jellemző. Ezért a kormány évről évre megvizsgálja a kereseti arányok alakulását és külön figyelmet fordít a munkások, a dolgozó nők, a fiatalok helyzetére. Ugyancsak rendszeresen tájékozódik az egyes családtípusok, az idős emberek életviszonyainak alakulásáról is. Ilyen módon megbízható ismeretekkel rendelkezünk, nemcsak a fejlődést, de a gondokat is látjuk. A soron következő feladatok között most mindenekelőtt a régi, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek és a többgyermekes családok helyzetének javítását tartjuk számon, az elkövetkező egy-két évben pedig konkrét lépéseket is teszünk helyzetük javítására. Tudjuk, hogy az életszínvonalról alkotott ítéletben nagy súllyal esik latba az áruellátás mennyisége és minősége. Erről azt mondhatom — s bízom benne, hogy ez találkozik a vásárlók véleményével is —, az 1976. évi ismert gondok nagyrészt megszűntek. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiegyensúlyozott és választékosabb az árukínálat. Az élelmiszerellátásban javultak az igényesebb táplálkozás kielégítésé-