Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1575 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1576 dasági hatások erőteljesebbek, a cserearányromlásból származó hátrány lényegesen nagyobb, mint ahogy azt előre meg tudtuk becsülni. A tőkés piaci feltételek nem javultak, sőt az elhúzódó válság és a szaporodó protekcionista intézkedések következtében bizonyos mértékig még rosszabbodtak is. A tapasztalat másrészt azt is megmutatta, hogy a gazdasági hatékonyság, különösen a termelési szerkezet olyan mértékű megjavítása, ami az egyensúly teljes visszaállításához szükséges, összetettebb, költségesebb és hosszabb időt igényel, mint ahogy azt feltételeztük. Mindehhez járul, hogy az irányító és szervező munkában sem sikerült még felzárkózni a megnövekedett követelményekhez. Emiatt már ma is meglevő, számos lehetőség maradt kihasználatlanul. A vezetést és a társadalmi gyakorlatot még nem mindenütt hatja át az a szemlélet, hogy a tegnapi teljesítményekkel nem elégedhetünk meg, hanem a mércét jelképesen szólva, mindennap magasabbra kell emelni, úgy, ahogy azt helyzetünk megkívánja és ahogy azt ma még csak a legjobbak teszik. Egyensúlyi gondjaink áthidalására külföldi hiteleket is igénybe veszünk, erről a közvéleményt rendszeresen tájékoztatjuk. E hitelek döntő hányadát arra használjuk fel, hogy meggyorsítsuk a termelés korszerűsítését, növeljük iparunk és mezőgazdaságunk exportképességét. A külföldi hitelek igénybe vételében azonban józan önmérsékletre van szükség, s biztosítani kell a visszafizetés feltételeit is. Ezért a jövőben is tartani kell magunkat ahhoz, hogy a belföldi felhasználás csak kisebb ütemben növekedhet mint a nemzeti jövedelem. Mai tudásunk alapján a nehezebb körülmények ismeretében is — azt a gazdaságpolitikai irányvonalat kell követnünk, amit az ötéves tervhez alapul vettünk. De teljes nyíltsággal meg kell mondani, ahhoz, hogy az ötéves tervben előirányzott célokat elérjük, az eredetileg számba vett és az eddig nyújtott teljesítmény nem elég. Ennél többre, a hatékonyság növelésének lényeges meggyorsítására, olyan szemléletre van szükség, ami nem tűri el a hanyag munkát, a szervezetlenséget, a társadalom javainak pazarlását és ami a belső tartalékok mozgósítására, a gazdálkodás szüntelen javítására ösztönöz. Mindezek tudatában a kormány eddi"; is fontosságának megfelelő figyelmet fordított a gazdasági feladatokra. A tények azonban azt ' iák. hogy céltudatos munkával tovább kell iavítani mindazoknt a végrehajtási feltételeket, amelyek elősegítik gazdaságpolitikai elveink teljesebb érvénvre jutását. A kormány elsődleges feladatai közé tartozik a népgazdasági tervezés, a közgazdasági szabályozás, az ágazati gazdaságszervező munka egyidejű továbbfejlesztése. A gazdaság közoonti iránvításának a népgazdaság? torvek alánján a mai bonyolult viszonyok között a tervezés szereoe. a tervezők felelőssége kél szeresen megnövekedett. Ezért a néngazdasági tervezés gvakorlatát is tovább kell fpjlesz^nönk úgv. hogv növekedien az előrelátás biztonsága, a döntések meg^lanozottságs. n tp^vczés méf inkább betölthesse konceocióalkotó. irányjelölő és összehangoló funkcióját. A központi irányítás hatásfokának növeléséhez a másik fontos tennivalónk a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése. Jóllehet, e téren sokat tettünk, a szabályozóknak a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt ösztönző befolyása mégsem éri el a szükséges mértéket. A közgazdasági szabályozás, a pénzügyi támogatások és elvonások rendszere, főleg az árrendszer ellentmondásai miatt, sok olyan kiegyenlítő elemet tartalmaz, ami elmossa vagy legalábbis erősen tompítja a vállalatok gazdálkodási eredményeinek tényleges különbségeit. Emiatt a jól gazdálkodó, aktívan fejlesztő vállalatok eredményeikhez mérten a lehetségesnél kevesebb fejlesztési forrással rendelkeznek és így viszonylagos hátrányba kerülnek, míg a közepes teljesítményt felmutató, vagy éppen veszteséggel dolgozó vállalatok a költségvetés terhére indokolatlan előnyhöz jutnak. Ezt még csak tetézi, hogy a pénzügyi támogatások és a különböző kedvezmények odaítélésében nem egyszer szubjektív tényezők is szerephez jutnak és emiatt a lokális érdekek kerekednek felül. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatdekében. Elsősorban a termelői árrendszert kell továbbfejleszteni, alkalmassá tenni arra, hogy pontosabb mércét és orientációt adjon a fejlesztés, valamint a folyó termelés gazdaságosságának megítéléséhez. Más szavakkal kifejezve, az ésszerű gazdálkodáshoz olyan termelői árakra van szükség, amelyek a jelenleginél jobban tükrözik a valóságos ráfordításokat. A termelői árak változtatása hatással van a fogyasztói árakra is, ezért ez nemcsak fontos gazdasági, de egyben nagy horderejű politikai ügy is, amely gondos előkészítést kíván, s amelynek során úgy, ahogy ezt eddig is tettük, a termelési és az életszínvonal-politikai érdekeket együttesen kell mérlegelni. Addig is, amíg az árrendszer módosításának feltételei megérnek, a szabályozó rendszerben végre kell hajtani az ésszerűnek mutatkozó kiigazításokat. Az a szándékunk, hogy ezeket az 1979. évi terv előkészítésében végezzük el. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ötéves terv végrehajtásának, távlati céljaink elérésének gyakran hangoztatott és nélkülözhetetlen feltétele, hogy a Központi Bizottság múlt év októberi határozatának szellemében meggyorsítsuk az anyagi termelés, különösen az ipar és a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítését. Vajon indokolt-e ez a hangsúlyos kiemelés? Azt válaszolhatjuk: igen. Ma már eléggé ismert, hogy a nemzetközi árviszonyok nagyrészt gazdasági adottságaink miatt váltak számunkra hátrányossá. Azonban az még nem elég köztudott, hogy az árveszteségek jóval kisebbek lehetnének, ha az exportra kínált áruink zöme nem a külföldi piac által közepesre értékelt, hanem a kedvezőbb áron értékesíthető, magasabb minőségi kategóriába tartozna. Másképpen kifejezve: ahhoz, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott világpiaci árakból származó hátrányt, fokozatosan fel kell zárkózni a nemzetközi élvonalhoz, a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a gyártási technológiák megújításával, a munkakultúra javításával olyan korszerű, jó minőségű és keresett cik-