Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1555 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1556 díjak egységes szabályozása tárgyában a nehézipari miniszter elvtárshoz. DR. SÁNDOR DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter elvtárs! Ugyancsak választópolgáraim megbízása alapján kérdezem miniszter elvtársat, hogy a 4/1958. nehézipari miniszteri és árhivatali rendeletében előírt kommunális villamosenergia-áramdíjak szabályozásáról szóló rendelkezések megváltoztatását tervezik-e belátható időn belül. Ugyanis a vidéken élő lakosság társadalmi igazságtalanságnak ítéli meg a falun és városon élő dolgozók áramdíj összegének ilyen nagymértékű differenciálását. Szocialista építőmunkánk eredményeként a felszabadulástól napjainkig a falu arculata átalakult, a falvakban élő emberek munka- és életkörülményei, életszínvonala jelentősen javult. Emelkedett a lakosság művelődés iránti igénye. Megváltozott életmódja. Az ország lakosságának nagy többsége rendelkezik falun is rádióval, televízióval, korszerű háztartási elektromos gépekkel. Jogos igényként merül fel az infrastruktúra kiépülésével, de ezt megelőzően is a melegvíztároló villonyboyler használata. Mindezek következtében vidéki településeinken is megnőtt a lakossági áramfogyasztás, mely éves növekedési üteme szerény információm szerint meghaladja az országos növekedés ütemét. Ehhez kapcsolódó további érdeklődő kérdésem: milyen intézkedést kíván tenni miniszter elvtárs annak érdekében, hogy a gazdaságos export fenntartása mellett a közeli időben teljes mértékben kielégítsük a főleg vidéken nagy problémát okozó villamos kapcsolóórák iránti keresletet. Ugyanis ezek hiányában lehetetlen a villanyboylerek kedvezményes éjszakai áramdíjjal való igénybevétele. Az egyébként is nagyon nehezen beszerezhető villamos melegvíztárolók üzemeltetése kapcsolóóra hiányában a lakosság terhére havonként mintegy 600—700 forintos többletköltséget okoz háztartásonként azokkal szemben, akik városon laknak és intézményesített melegvíz-szolgáltatásban részesülnek, szinte fillérekért. Köszönöm a lehetőséget interpellációm benyújtására és köszönöm képviselőtársaim türelmét. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra dr. Simon Pál nehézipari mmiszter elvtárs válaszol. DR. SIMON PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sándor Dezső képviselő elvtárs interpellációját írásban is megkaptam. Ebben két fő kérdés van: az egyik a villamosenergia-árrendszer, a másik a kapcsolóóra-ellátás. A jelenlegi lakossági villamosenergia-ár 1 kilowattórája Budapesten 1 forint, kiemelt vidéki városban 1,50 forint, egyéb vidéki városban 1,80 forint, községekben és falvakban 2,30 forint. Az éjszakai áramfogyasztás kedvezményes és az országban egységesen 30 fillér. Ezek a tarifakülönbségek a nagyobb és kisebb fogyasztói sűrűségű körzetek közötti beruházási, fenntartási és önköltségi különbségeket tükrözik. Valószínű, hogy ezek a különbségek 1959 óta, a tarifa megállapítása óta mérséklődtek és indokolt a tarifák közelítése egymáshoz. De azt is meg kell mondanom, hogy a jelenlegi villamosenergia-fogyasztói árak csak azért tarthatók fenn, mert az állami költségvetés dotálja a villamosenergia-ipart. Ennek az összege 1976ban 900 millió forint volt, 1977-ben megközelítette az 1 milliárd forintot. Az 1973-ban kezdődött és ma is tartó energiahordozó-áremelkedés legnagyobb mértékben a villamosenergia-termelés önköltségét érintette. Ezért is került sor már két ízben a vállalatok által fogyasztott villamos energia árának emelésére. 1976. január 1-től 15 százalékkal,, és 1978. január 1-től szintén 15 százalékkal megemeltük a vállalati villamos energia fogyasztói árát. A lakossági villamos energia fogyasztói árát, — bármennyire is indokolt lett volna a költségnövekedések miatt, — életszínvonal-politikai Okokból mégsem változtattuk meg. A jelenlegi helyzetben tarifacsökkentésre én semmi lehetőséget nem látok. Ami pedig a villamos energia fogyasztói árának közelítését vagy egységesítését illeti, arról az a véleményem, hogy ezt a kérdést a párt és a kormány életszínvonal-politikájának részeként kell kezelni. Hogy mikor tudunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, arra csak annyit tudok mondani, hogy 1978-ban ez a téma nem szerepel feladataink között. A másik kérdéssel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy a hőtárolós készülékek éjszakai felfűtése mind a fogyasztóknak, mind pedig a népgazdaságnak előnyös. Az ötödik ötéves tervben a hőtárolós készülékek használata lényegesen megnőtt és ezzel együtt ugrásszerűen növekedett a kapcsolóóra-igény is. A negyedik ötéves tervben 220 000 darab kapcsolóórát szereltek fel az áramszolgáltató vállalatok. Ezzel szemben a jelenleg ismert, ötödik ötéves tervi igény 370 ezer darab. Ennek a megnövekedett igénynek időarányos részét 1976J

ban és 1977ben a hazai ipar nem tudta kielégíteni. Ezért a Nehézipari Minisztérium intézkedésére a villamosenergia-ipar 1977-ben 20 ezer darab, 1978ban 10 ezer darab kapcsolóórát importált és jelenleg vizsgáljuk további 20 ezer darab beszerzésének a lehetőségét. Ezzel, valamint a hazai termeléssel — amelyet szintén növelni kívánunk — biztosítani fogjuk a szükséges kapcsolóórákat. Ez év végétől a kapcsolóóra-ellátás érezhetően javulni fog, de a számításaink szerint csak 1979 végén, 1980 elején számolhatunk a fogyasztói sorban állás megszűnésével. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló elvtársat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem dr. Sándor Dezső képviselőtársunkat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? DR. SÁNDOR DEZSŐ: Igen, köszönöm, egyetértek. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Négy ellen-