Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1541 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1542 egyénnek, hogy képességeit kifejlessze és azzá váljék, amire tehetsége szerint alkalmas. Nem ugyanaz, hogy valaki esetleg kiemel­kedik a tömegből, mert pénze, rangja, szeren­cséje van, de közben eltapos másokat, és az, hogy a tehetséget a közösség segíti kibonta­kozni. Ez egyben választ ad az egyéniség ér­vényesülésével kapcsolatos burzsoá ostobasá­gokra is. A burzsoá társadalomban pénz nélkül nincs egyéniség, egyéni érvényesülés, a szocia­lizmusban nincs akadály az egyéniség, azaz a tehetség érvényesülése előtt, mert nem függ pénztől, születéstől. Az egyenlő esélyeket nálunk nemcsak az alkotmányban lefektetett állampolgári egyen­lőség szavatolja, hanem a munkához, a tanu­láshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a fizetett szabadsághoz való jog gyakorlásának mindenki számára azonos lehetősége is. Ez az oka annak, hogy nem vagyunk hajlandók burzsoá bírákat elfogadni az emberi jogok kérdésében. Nem tartjuk a demokrácia kritériumának a több­pártrendszert, a propaganda állításoknak pe­dig, bármilyen hangosak is, nincs tudományos értékük. A demokrácia nem intézményi, ha­nem elsősorban hatalmi kérdés. Attól függ, mely osztály kezében van a hatalom. A leg­demokratikusabb polgári alkotmány mellett sem létezik demokrácia, mert a hatalom, az erőszakapparátus a tulajdonosok, a gazdag elit kezében van. Szemléletes tanulságokkal szolgált erre vo­natkozóan a napokban lezajlott francia válasz­tás. A jobboldal, azaz a tulajdonosok osztálva nyíltan és világosan megfogalmazta, miért ér­deke fenntartani a tőkés társadalmat intéz­ményrendszerével együtt. Belgrádban nem si­került az emberi jogok problematikájának erő­szakos és provokatív napirenden tartásával semmivé tenni azt a hatalmas eredményt, amely a helsinki záróokmány egymást kiegé­szítő, egymás nélkül, egymás ellen eklektiku­sán fel nem használható fejezeteiben és cikkei­ben öltött testet idestova 3 évvel ezelőtt. Nem sikerülhetett, mert azok, akik a kérdést eről­tették, nem találtak szilárd támogatásra sa iát szövetségeseik körében sem. Ez esvébként ért­hető. Az európai tőkés államok többsége tisz­tában van azzal, hogy minden az enyhülés folytatása, a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak javítása mel­lett szól. és nincs objektív indok az enyhülés folyamatának megállítására. Üdvözlendő, hoqy e meggvőződésüknek szükség esetén kellő fe­lelősségtudattal hangot is adnak. A több mint 60 éve létező első szocialista társadalom, a több mint 30 éve kifejlődött és növekvő szocialista világ átélt, kibírt és leküz­dött a mostaniaknál hasonlíthatatlanul nagyobb nehézségeket is. Minden okunk megvan bízni abban, hogy a politikai realizmus ismét ural­kodni fog azokon a fórumokon, ahol külön­böző társadalmi rendszerű országok képviselői ülnek együtt a tárgyalóasztalnál. A Magyar Népköztársaság törvényhozó testületének tagjai, miként kormányának kül­döttei, ezért fáradoznak minden fórumon, ahol keresni lehet a békés egymás mellett élés még szilárdabb megalapozásának módjait, küzdeni lehet a bizalmatlanság ellen," és építeni lehet a népek és az országok békés kapcsolatait. (Taps.) ELNÖK: Boros Béla képviselőtársunk fel­szólalása következik. BOROS BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Népünk, pártunk és kormányunk vezetésével a szocialista társada­lom építése, életünk jobbá és teljesebbé té­tele érdekében a békés alkotómunkára össz­pontosítja erőfeszítéseit. Társadalmi rendünk jellegéből fakadóan alkotmányunkban rögzí­tettük, hogy országunk a béke biztosítása és az emberi haladás érdekében együttműködésre tö­rekszik a világ valamennyi népével és orszá­gával. E fáradságot és elvi következetlenséget nem' tűrő törekvésünk megvalósításáért, a vi­lágbékéért hat évtizede harcot vívó Szovjet­unióval, a szocialista országokkal együtt dol­gozunk a nemzetközi politikában. A külügyminiszteri beszámoló arról tanús­kodik, hogy kormányunk az elmúlt időszakban is a párt XI. kongresszusán elfogadott hatá­rozatoknak megfelelően tevékenykedett. Hoz­zájárult a szocialista társadalom építése nem­zetközi feltételeinek biztosításához. Ezért Púja Frigyes elvtárs beszámolóját elfogadom, elfo­gadásra ajánlom, és javaslom a tisztelt Ország­gyűlésnek, erősítsük meg a külpolitikai munka terén vázolt céljaiban kormányunkat. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi élet­ben az utóbbi években bekövetkezett változá­sokat, az enyhülést népünk helyesléssel, egyet­értéssel fogadta. Ez atbban is kifejeződik, hogy egyre többen ismerik fel hazánkban, hogy bé­kére vágyni nem elég. Szívós, kitartó küzdel­met kell érte folytatni. Világosabb lett, mint korábban volt, hogy a béke megőrzésének útja a haladásért küzdő erők egyesítése, internacio­nalista összefogása, a szocialista építőmunka si­kereinek biztosítása. Annak tapasztalása, hogy a Szovjetunió a szocialista országok, a tőkés országok munkás­mozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sikereket értek el a nemzetközi méretekben fo­lyó osztályharcban, tovább erősítette a béke fenntarthatóságába vetett bizalmat. A külügyminiszteri beszámolóból kitűnt, hogy a nemzetközi életben továbbra is megha­tározó az enyhülési folyamatnak az érvényesü­lése. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy akti­vizálódtak a reakciós szélsőséges erők. amelyek kezdettől fogva az enyhülés és békés egymás mellett élés ellen léptek fel, és fékezni igyekez­nek ennek további kibontakozását. Ezt tá­masztják alá a háborús tűzfészkek fenntartásá­ra, a más országok belügyeibe való beavatko­zásra, a belgrádi tanácskozáson az emberi jo­gok kérdésköre egyoldalú értelmezésének elfo­gadására, a szocialista országok elleni rágalom­hadjárat folytatására irányuló törekvéseik. Az előrehaladást a nemzetközi légkör javí­tása, a békés egymás mellett élés térhódítása terén nehezíti a Kínai Népköztársaság kormá­nyának politikája is. Ezt jelzi többek között a

Next

/
Oldalképek
Tartalom