Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1541 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1542 egyénnek, hogy képességeit kifejlessze és azzá váljék, amire tehetsége szerint alkalmas. Nem ugyanaz, hogy valaki esetleg kiemelkedik a tömegből, mert pénze, rangja, szerencséje van, de közben eltapos másokat, és az, hogy a tehetséget a közösség segíti kibontakozni. Ez egyben választ ad az egyéniség érvényesülésével kapcsolatos burzsoá ostobaságokra is. A burzsoá társadalomban pénz nélkül nincs egyéniség, egyéni érvényesülés, a szocializmusban nincs akadály az egyéniség, azaz a tehetség érvényesülése előtt, mert nem függ pénztől, születéstől. Az egyenlő esélyeket nálunk nemcsak az alkotmányban lefektetett állampolgári egyenlőség szavatolja, hanem a munkához, a tanuláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a fizetett szabadsághoz való jog gyakorlásának mindenki számára azonos lehetősége is. Ez az oka annak, hogy nem vagyunk hajlandók burzsoá bírákat elfogadni az emberi jogok kérdésében. Nem tartjuk a demokrácia kritériumának a többpártrendszert, a propaganda állításoknak pedig, bármilyen hangosak is, nincs tudományos értékük. A demokrácia nem intézményi, hanem elsősorban hatalmi kérdés. Attól függ, mely osztály kezében van a hatalom. A legdemokratikusabb polgári alkotmány mellett sem létezik demokrácia, mert a hatalom, az erőszakapparátus a tulajdonosok, a gazdag elit kezében van. Szemléletes tanulságokkal szolgált erre vonatkozóan a napokban lezajlott francia választás. A jobboldal, azaz a tulajdonosok osztálva nyíltan és világosan megfogalmazta, miért érdeke fenntartani a tőkés társadalmat intézményrendszerével együtt. Belgrádban nem sikerült az emberi jogok problematikájának erőszakos és provokatív napirenden tartásával semmivé tenni azt a hatalmas eredményt, amely a helsinki záróokmány egymást kiegészítő, egymás nélkül, egymás ellen eklektikusán fel nem használható fejezeteiben és cikkeiben öltött testet idestova 3 évvel ezelőtt. Nem sikerülhetett, mert azok, akik a kérdést erőltették, nem találtak szilárd támogatásra sa iát szövetségeseik körében sem. Ez esvébként érthető. Az európai tőkés államok többsége tisztában van azzal, hogy minden az enyhülés folytatása, a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak javítása mellett szól. és nincs objektív indok az enyhülés folyamatának megállítására. Üdvözlendő, hoqy e meggvőződésüknek szükség esetén kellő felelősségtudattal hangot is adnak. A több mint 60 éve létező első szocialista társadalom, a több mint 30 éve kifejlődött és növekvő szocialista világ átélt, kibírt és leküzdött a mostaniaknál hasonlíthatatlanul nagyobb nehézségeket is. Minden okunk megvan bízni abban, hogy a politikai realizmus ismét uralkodni fog azokon a fórumokon, ahol különböző társadalmi rendszerű országok képviselői ülnek együtt a tárgyalóasztalnál. A Magyar Népköztársaság törvényhozó testületének tagjai, miként kormányának küldöttei, ezért fáradoznak minden fórumon, ahol keresni lehet a békés egymás mellett élés még szilárdabb megalapozásának módjait, küzdeni lehet a bizalmatlanság ellen," és építeni lehet a népek és az országok békés kapcsolatait. (Taps.) ELNÖK: Boros Béla képviselőtársunk felszólalása következik. BOROS BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Népünk, pártunk és kormányunk vezetésével a szocialista társadalom építése, életünk jobbá és teljesebbé tétele érdekében a békés alkotómunkára összpontosítja erőfeszítéseit. Társadalmi rendünk jellegéből fakadóan alkotmányunkban rögzítettük, hogy országunk a béke biztosítása és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. E fáradságot és elvi következetlenséget nem' tűrő törekvésünk megvalósításáért, a világbékéért hat évtizede harcot vívó Szovjetunióval, a szocialista országokkal együtt dolgozunk a nemzetközi politikában. A külügyminiszteri beszámoló arról tanúskodik, hogy kormányunk az elmúlt időszakban is a párt XI. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően tevékenykedett. Hozzájárult a szocialista társadalom építése nemzetközi feltételeinek biztosításához. Ezért Púja Frigyes elvtárs beszámolóját elfogadom, elfogadásra ajánlom, és javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, erősítsük meg a külpolitikai munka terén vázolt céljaiban kormányunkat. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi életben az utóbbi években bekövetkezett változásokat, az enyhülést népünk helyesléssel, egyetértéssel fogadta. Ez atbban is kifejeződik, hogy egyre többen ismerik fel hazánkban, hogy békére vágyni nem elég. Szívós, kitartó küzdelmet kell érte folytatni. Világosabb lett, mint korábban volt, hogy a béke megőrzésének útja a haladásért küzdő erők egyesítése, internacionalista összefogása, a szocialista építőmunka sikereinek biztosítása. Annak tapasztalása, hogy a Szovjetunió a szocialista országok, a tőkés országok munkásmozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sikereket értek el a nemzetközi méretekben folyó osztályharcban, tovább erősítette a béke fenntarthatóságába vetett bizalmat. A külügyminiszteri beszámolóból kitűnt, hogy a nemzetközi életben továbbra is meghatározó az enyhülési folyamatnak az érvényesülése. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy aktivizálódtak a reakciós szélsőséges erők. amelyek kezdettől fogva az enyhülés és békés egymás mellett élés ellen léptek fel, és fékezni igyekeznek ennek további kibontakozását. Ezt támasztják alá a háborús tűzfészkek fenntartására, a más országok belügyeibe való beavatkozásra, a belgrádi tanácskozáson az emberi jogok kérdésköre egyoldalú értelmezésének elfogadására, a szocialista országok elleni rágalomhadjárat folytatására irányuló törekvéseik. Az előrehaladást a nemzetközi légkör javítása, a békés egymás mellett élés térhódítása terén nehezíti a Kínai Népköztársaság kormányának politikája is. Ezt jelzi többek között a