Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1515 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1516 A másik súlyos közérdekű gond a közlekedési bűncselekmények nagy száma. Más indítékkal és körülmények között, de itt is az erőszakosság, a felelőtlenség a bajok forrása, amely évről évre növekvő számban jelent százak számára halált, ezrek számára elnyomorodást, fájdalmat és gyászt. Bármily súlyos és növekvő ez a gond, a gyökerek itt sokkal sekélyebbek és a gyom könnyebben irtható. Az emberek többsége úgy véli, hogy az erőszakos és felelőtlen ember ne üljön vagy ne ülhessen volán mögé. Az oktatás és meggyőzés mellett technikailag jól felszerelt közlekedési ellenőrzéssel, közúti társadalmi őrségek szervezésével, a szabálysértések szigorúbb megtorlásával, több forgalmi engedély ideiglenes vagy végleges bevonásával kell olyan morált teremteni a közutakon, hogy kevesebb legyen a baleset, a közlekedési bűncselekmény. Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény sokat foglalkozik a családjogi vitákkal. Nyilvánvaló, hogy itt is sokrétű társadalmi jelenségről van szó, ahol változást, tényleges javulást elsősorban a társadalom általános tudati, erkölcsi fejlődése hozhat. Mégis ebben a kérdésben is sokat segíthet a jogszabályalkotás, a bírói, illetve a végrehajtási gyakorlat fejlődése. Szakács elvtárs is szólt arról az áldatlan helyzetről, amikor a házasságot az egyik fél durva, tettleges magatartása, legtöbbször alkoholizmusa miatt kellett felbontani és a lakás kiürítésérő! szóló bírósági határozatot nem lehet végrehajtani. Ilyenkor az iszákos, garázda, testi és lelki erőszakot alkalmazó volt házastárs, legtöbbször a férj, a környezet szeme előtt teszi tönkre nemcsak volt házastársa, hanem gyermekei életét is. Meg kellene teremteni annak jogi és gyakorlati feltételeit, hogy ilyen esetekben, amikor fennáll az ifjúság elleni bűntett kísérlete, vagy alapos lehetősége, a vétkes magatartású volt házastársat személyes érdekeinek lényeges sérelmére is kényszerlakásba lehessen kilakoltatni. Tisztelt Országgyűlés! Terveinket csak fegyelmezett munkával lehet megvalósítani. A munkafegyelem erősítése, a munkaerkölcs és a munka minőségének fejlesztése, nemcsak a munkahelyi vezetők és a szakszervezetek, hanem az egész társadalom ügye.. A szakszervezetekkel, a Munkaügyi Minisztériummal együttműködve a Hazafias Népfront is arra törekszik, hogy a lakosság támogatását, tevékeny közreműködését ebben a kérdésben is kiszélesítse. A munkafegyelem erősítésének a munkaügyi bíráskodás is jelentős eszköze lehet. A dolgozók többségét felháborítja a fegyelmezetlen vagy összeférhetetlen magatartás és igénylik, hogy a vezetők a rend, a pontosabb munka, de keresetük növekedése érdekében is a fegyelmezetlenséget következetesen torolják meg. A fegyelmezetlen, az összeférhetetlen magatartás miatt keletkezett munkajogi perek egyszerűsítése és meggyorsítása megkönnyíthetné a fegyelemért felelős vezetők munkáját. A Legfelsőbb Bíróság írásos tájékoztatójából feltűnt, hogy a gazdasági perek száma 1976-ról 77-re csaknem egyharmadára csökkent. Nem hiszem, hogy emögött a vállalatok együttműködésének, a szerződések betartásának ilyen mértékű javulása állna. Valószínűleg az van elsősorban emögött, amiről Szakács elvtárs is szólt, hogy a gazdasági erőfölény, az előnyös helyzet vagy szemléleti okok miatt a károsult vállalatok olyan esetben sem követelnek kötbért, vagy kártérítést, amikor jelentősebb kárt szenvedtek. Az ilyen magatartás és a kártérítés elmaradása közvetlenül sérti az érintett vállalatok dolgozóinak érdekeit, károsítja a népgazdaságot, a közvéleményt pedig felháborítja. A módosított Polgári Törvénykönyv szellemében is erősíteni kellene azt a megítélést a felügyeleti hatóságok és a bíróságok részéről is, hogy a kártérítési igény érvényesítéséről való lemondás lényegében kimeríti a gondatlan és hanyag gazdálkodás tényét. Tisztelt Országgyűlés! Nem tartozik szorosan a Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok tevékenységi köréhez a kisebb bűnök, a szabálysértés, a rendbontás, a rongálás, a kisebb lopások köre. Közvetve azonban az összefüggés nyilvánvaló. Az a társadalomellenes és felelőtlen magatartás, amely az előbbi cselekményekben nyilvánul meg, a nagyobb bűnök keletkezésének is táptalaja. A szabálysértési eljárás egyszerűsítése és az így kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy jelentős lehetősége van a gyors és hatékony szabálysértési bíráskodás kiterjesztésének" és fejlesztésének. Tisztelt Országgyűlés! Ezek az észrevételek is jelzik, hogy társadalmunk nemcsak elismeri és méltányolja a Legfelsőbb Bíróság és bíróságaink munkásságát, hanem igényli és támogatja a bírósági tevékenység fejlesztését. A Legfelsőbb Bíróság ebben a szellemben tevékenykedik. A szorosan vett bírói ítélkezés mellett állásfoglalásaival, iránymutatásával, bírói gyakorlatával segíti a magyar bíróságok munkáját, fejlődését. Emellett átadja a törvény-előkészítőknek, a kormányzati szerveknek és most itt az Országgyűlésnek is azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket magas szintű tevékenysége során szerez. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját a jogi, igazságügyi és igazgatási bizottság megtárgyalta, és úgy találta, hogy az megfelel alkotmányunk előírásainak, törvényeinknek, országgyűlési ügyrendünknek, jól szolgálja politikánkat, társadalmi és gazdasági fejlődésünket. Ezért a bizottság és a magam nevében is javaslom, hogy az Országgyűlés a jelentést fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Mátay Pál képviselőtársunk. DR. MATAY PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Szocialista államunk mechanizmusában a bíróságok sajátos%elyet foglalnak el, mert általában az államapparátus az alá- és fölérendeltség rendszerében dolgozik, az alkotmány szerint pedig a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírói függetlenség körülményei között az egységes ítélkezés, a törvények egységes értelmezésének garanciája, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítási