Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1495 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1496 rem azt, hogy vannak elmaradott területek az országban, ahogyan itt a képviselő elvtársak fogalmaztak, hátránnyal rendelkező területek és különösen elismerem Pest megye helyzetét. Azt hiszem, hogy Pest megyében alaposabb vizsgálat tárgyává kell tennünk bizonyos kérdéseket, például az érdi kereskedelmi hálózat ügyet. Ügy gondolom azonban, hogy ezek az elmaradások csak hosszabb időszak alatt, esetleg több ötéves terv alatt számolhatók fel. Célszerű és helyes azonban, hogy ebben az irányban minél előbb — amilyen mértékben anyagi lehetőségeink ezt biztosítják — lépéseket tegyünk. Beszéltek itt az elvtársak az idegenforgalommal kapcsolatos ügyekről is. Mi ezzel a kérdéssel mostanában nagyon intenzíven foglalkozunk. A törvény további feladatokat ad számunkra, bár bizonyos kérdések már a törvényben elrendeződnek. így például az, amit Szigethy elvtárs felvetett, hogy utazási irodai, szervezési tevékenységet magánosok is végeznek. Ezt a törvény megoldja, mert kimondja, hogy ilyen szervező tevékenységre külön engedély szükséges, amelyet valószínűleg minisztériumi szintről fogunk kiadni. Emellett érzem és tudom, hogy jelentős problémák vannak az utóbbi időben tett intézkedéseink nyomán a határ menti területek, mindenekelőtt az osztrák, de a jugoszláv határ menti területek áruellátásával és kereskedelmi hálózatának mai állapotával is. Itt a következőket tudom mondani. Mi az áruellátást rendszeresen figyelemmel kísérjük, folyamatosan intézkedéseket teszünk, és még inkább így lesz ez a jövőben. Ami pedig a hálózati ellátottságot illeti, tehát az áruházak, a vendéglátó egységek stb. ügyét, arra azt tudom mondani, hogy egy programon dolgozunk, amely — úgy gondolom — a határ menti területek hálózati ellátásában — ha megvalósítjuk —-, bizonyos segítséget nyújthat Győr és Vas megyének, s a déli határ mellett fekvő megyéknek is. Elvtársak! Ügy gondoltam, hogy tulajdonképpen ezek azok a kérdések, amelyekről külön szólni kellett. Ezenkívül szeretném megemlíteni még a következőket is. Űjra visszatérek a törvényjavaslattal kapcsolatban felvetődött arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkozunk a javaslatban a kereskedelmi dolgozók problémáival. Ezt a kérdést Komócsin elvtárs vetette fel. Szeretném megnyugtatni Komócsin elvtársat, először nekem is az volt a gondolatom, hogy foglalkozzunk ezzel az üggyel. A javaslat első változataiba ez be is került. Később azonban be kellett látnom, hogy nem célszerű, ha a különböző törvényekben az adott terület dolgozóinak problémáival kezdünk foglalkozni. Ilyen alapon ugyanis, amikor — mondjuk — az élelemiszeriparról hozunk törvényt, az élelmiszeripar dolgozóival, az egészségügyi törvényben az egészségügyi dolgozókkal, a vízügyi törvényben a vízügyi dolgozókkal kellene foglalkoznunk és így tovább. Erről tehát le kellett mondanom, mert be kellett látnom, hogy a dolgozók ügyével a Munka Törvénykönyve foglalkozik. Felvetődött egy olyan gondolat is, hogy a belkereskedelem érezzen nagyobb felelősséget a lakosság ellátásáért. ígérhetem itt a tisztelt Országgyűlésnek, hogy mi nagy felelősséget érzünk továbbra is a lakosság ellátásáért. Egyébként az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelynek utolsó szakasza úgy hangzik, hogy a Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter útján gondoskodik a törvény végrehajtásáról — azt hiszem — ezt a felelősséget a kellő mélységig fejezi ki. Én ugyanis azokkal a képviselő elvtársakkal értek egyet, akik az előzetes vitában azt mondták, hogy ezzel a törvénnyel a Belkereskedelmi Minisztérium nagy felelősséget vállal magára. Mi ennek a felelősségnek maximálisan igyekszünk megfelelni úgy, ahogy ezt az elvtársak hozzászólásukban kívánták. Befejezésül azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvény előremutató törvény. Előremutató annyiban, hogy bizonyos rendelkezéseit ma még nem tartjuk be teljességében. Ilyenek pl. a minőségre vonatkozó, a választékbővítésre vonatkozó rendelkezések, hiszen vannak még hiánycikkek, ilyen az alkatrész-biztosításra vonatkozó rendelkezés és így tovább. Ügy gondolom azonban, hogy a törvény elfogadása után a sorozatos intézkedések és az összes gazdálkodó szervek együttműködése következtében ez a helyzet fokozatosan javulni fog. Ennyiben tekintendő tehát ez a törvény előremutató jellegűnek. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném még egyszer megköszönni az aktív, előremutató vitát, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot, az általam elmondott expozét, a bizottsági kiegészítést, amelyet Ispánovits elvtárs ismertetett, és jelen válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A kereskedelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kinyomatott és szétosztott együttes jelentésében módosító javaslatokat nyújtott be a törvényjavaslathoz. Kérem az Országgyűlést, hogy aki az együttes bizottság módosító javaslatait elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik,) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Nem. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az együttes bizottság módosító javaslatait a jelentésben foglaltak szerint elfogadja. Kérdem az Országgyűlést, hogy a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben elfogadja-e. Aki elfogadja, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Nem. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be. Következő ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartsuk,