Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1861 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1862 Országunknak sok megkapó tája van. Mégis a nyári hónapokban a belső mozgás is erőteljesen a Balatonra irányul. A belföldi turisták 48 százaléka, a szociálturizmusnak mintegy 40 százaléka a Balatonnál tölti szabadságát. Az átlagos tartózkodási idő az országos öt nappal szemben itt 9 nap. Emellett a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy az országhatárt átlépő, országunkba érkező külföldiek 70 százaléka a főváros mellett, hosszabb-rövidebb ideig a Balatont keresi fel. Mindemellett jelentős ezen az útvonalon a tranzitforgalom is. Ezek a tényezőik a sok egyéb, az idegenforgalommal kapcsolatos gondunk mellett azt jelentik, hogy Siófokon és a várostól nyugatra eső délparti településen a nyári időszakban nem ritka az olyan állapot, amelyre azt lehet mondani, hogy ez már közlekedési csőd. Ugyanis a Balatonra irányuló forgalmat jól szolgálja az M 7-es autópálya, de csak a Balaton kapujáig, Siófokig. Az M 7-es autópályán gyorsain lefutó gépjárműtömeg torlódást okoz egyrészt Siófok városban, másrészt a délparton, mivel bekényszerül a helyenként bővített, de összességében szűk áteresztőképességű 7-es számú főútvonalra. A 14 délparti község szinte összeépült, így a járművek sebességét tovább korlátozza a lakott terület. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ezen egyetlen főútvonalra a leágazó csomópontok nincsenek kellően kiépítve. A tanácsi belső közlekedési utak állapota, szélessége sem alkalmas a főútvonal mentesítésére. Siófok városban tovább növeli a közlekedés gondjait az, hogy a városon átvezető egyetlen Sió-híd áteresztőképessége a forgalomhoz viszonyítva enyhén szólva szűkös. A tervek ugyan készen vannak két új Sióhíd építéséről, kérném annak lehetőség szerinti mielőbbi építését. A Balaton idegenforgalmi jellege már jelenleg is meghaladja az 1975--ben 1980-ra becsült forgalmat. Várhatóan a következő években ugrásszerűen nő tovább, többek között az osztrák vízumkényszer feloldásával. Ez a növekvő igény a közút és a vasút mellett jelentős terhet ró az elavult Balaton-parti kikötőkre és vízi járművekre. A megyei vezetés évek óta jelentős erőfeszítést tesz a tömegközlekedés segítésére. A megye más területeiről autóbuszokat csoportosít át, különösen Siófok és Balatonfenyves között. A már említett 7-es számú főközlekedési út zsúfoltsága miatt azonban ez a lehetőség sem jelent megoldást, mivel az út telítettsége miatt a járatok esetenként egy-két órát is késnek. Mindezek ismertetésével az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmét a közlekedési ágazat vezetőinek arra, hogy az elért eredmények mellett ilyen nehéz és kritikus helyzetek is vannak. Ügy gondolom, hogy az idegenforgalom további erőteljes fejlesztéséhez jelentős népgazdasági érdek fűződik. A közlekedés jelenlegi helyzete, s várható romlása azonban ezzel az érdekkel ellentétes irányba hat. Ezért javaslom, a közlekedési ágazat tegye vizsgálat tárgyává, hogy milyen lehetőség van az M 7-es autópálya mielőbbi megépítésére Zamárdi és Balatonkeresztúr között. Mielőbb elkészülhessen Siófok és Fonyód vasútállomás, valamint a hajókikötők rekonstrukciója úgy, hogy azok a rendeltetésüknek megfelelően funkcionálhassanak. Tisztelettel kérem Siófok város áteresztőképességének megnövelése érdekében a két tervezett Sió-híd mielőbbi megépítését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Miniszter Elvtárs! Az általam felvetett, az idegenforgalom közlekedésében jelentkező gondok nem igénybenyújtást jelentenek. A népgazdaság helyzetét magam is jól ismerem és tudom, hogy a jelenlegi állapot megfontolt gazdálkodásra ösztönöz mindnyájunkat fent és lent, ágazatokban és üzemekben egyaránt. Mivel az idegenforgalom erőteljesen növekvő és gazdaságos tevékenység, úgy gondolom, hogy abba a zsebbe, amelyből egyre többet szeretnénk kivenni, ennek érdekében többet is kell tenni. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom, azt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps. ELNÖK: Dr. Marton János képviselőtársunk felszólalása következik. DR. MARTON JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! A kiadott írásos anyag, az elhangzott szóbeli kiegészítő érthetően még nem foglalkozott Győr és az országhatár között megépülő M l-es autópályával. A szóbeli kiegészítő egyik mondata említést tett ugyan az M l-es autópályáról, amelynek megépítése jelenleg is, de főleg a közeli jövő egyik pénzigényes, igen nagy feladata lesz. Az én mondanivalóm az M l-es autópályáról látszatra Győr-Sopron megyei témának mutatkozik. Bár úgy gondolom, hogy kellő időben hozott döntés hiányában országos gondokká gyűrűződhet, mivel máris akadályozza a tervezett mezőgazdasági, idegenforgalmi beruházások, fejlesztések végrehajtását. Meggyőződésem továbbá, hogy a nemzetközi hálózattal is összehangolt autópályák építése a népgazdasági beruházási lehetőségek miatt is megfontolt, mielőbbi döntést kívánnak. A közel két év óta tartó, a minisztérium és a megyei tanács szakembereinek együttes, korrekt előkészítő munkája során az UVATERV két variációs tanulmánytervet készített, amelynek alapján az A-variació Szigetközön vezeti át az autópálya nyomvonalát. A B-variáció viszont a Hanság peremén át. Ezek valódban megyei gondok. Ugyanakkor a magyaróvári Agrártudományi Egyetem, amely felelős Szigetköz termelési egységéért, megállapította, hogy Szigetköz az országnak még mindig eléggé feltáratlan, ősvidék jellegű területe. A megyei tanács időközben hosszú távú idegenforgalmi tervében Szigetközt intenzív üdülőterületté kívánja fejleszteni, a termálvizek gyógyászati felhasználásával, a termálturizmus megteremtésével és a zavartalan ősvidék pihenésre történő igénybevételével. A megyei pártbizottság és a megyei tanács egységes álláspontja, hogy fentiek miatt az ősvidék jelleget minden körülmények között meg kell őrizni. Mindezt annál is inkább, mert a Bős,