Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1849 Az Országgyűlés 26. ülése, Az előbbi problémáikon 'kívül tenni kellene a gépjárművezetők túlmunkájának pótlékolt elszámolásáért is. Tudjuk, hogy ez csakugyan pénzkérdés. Azt javaslom, a népgazdaság teherbíróképességével összhangban, ha másképp nem, fokozatosan, először a nagy intenzitású, nehezebb gépjárművezetői munkakörökre kellene általánosan kiterjeszteni. Ez ugyanis részben elkezdődött, amennyiben ez év második felétől a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszvezetőinek túlmunkáját már az általános szabályok szerint számolják el. Ezt követően kellene majd lépéseket tenni a hivatásos gépjárművezetők körében. Ha számba vesszük a gondokat és a tíz év óta megtett út eredményeit, a mérleg nyelve szemlátomást az utóbbiak javára billen. Ez viszont egyik biztosítéka annak, hogy a lendület a jövőben sem törik meg. A közlekedés fejlesztése egységes rendszerként országos ügy. Hasznát együtt élvezzük, de együtt is kell munkálkodnunk érte. Az új helyzet igényelte feladatok végrehajtásában társadalmunk feltétlenül építhet a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete soraiban tömörülő közlekedési dolgozók további aktivitására, kezdeményező készségére és áldozatvállalására. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Evltársnők és Elvtársak! A kormány előterjesztését a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztéséről elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Cserna Sándor képviselőtársunk felszólalása következik. CSERNA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A gyakorlat bebizonyította, hogy az 1968ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció helyes és szükséges intézkedés volt. Ezt bizonyítják a tíz év eltelt tapasztalatai és ezt erősítik a Baranya megyei tapasztalatok is. Felszólalásomra készülve, módomban volt megismerni a Baranya megyei párt végrehajtó bizottság állásfoglalását a közlekedéspolitikai koncepció tízéves végrehajtásáról, a további feladatokról. Tájékoztatást kaptam továbbá a megye közlekedési vállalatától, azon kívül részt veszek a közlekedési-építési állandó bizottság munkájában, megalakulása óta. Ügy érzem, hogy sok vonatkozásban ismerem azokat a gondokat, erőfeszítéseket, amelyek a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása érdekében történtek. Ezen ismeretek, valamint képviselőtársaim véleménye alapján elmondhatom, hogy a miniszter elvtárs beszámolója igen reális képet ad az országos eredményekről, hiányosságokról, amelyek egybeesnek és nem véletlenül, a Baranya megyei tapasztalatokkal is. A beszámoló további részében megfogalmazott országos tennivalók körébe pedig beleférnek a Baranya megyei elképzelések is. Tisztelt Országgyűlés! Baranya megyében a szállítási igények a vasúti személyszállítás kivételével jelentős mértékben növekedtek. Az 1978. október 27-én, pénteken 1850 igények kielégítésével az előrehaladás számottevő, de a feszültségek teljesen nem oldódtak fel, pedig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények is jelentősen növelték szállítási kapacitásukat. A szolgáltatások köre bővült, minősége javult. A -közlekedési ágak közti munkamegosztás a kívánt irányban változott. A megyében a vasút elsődleges szerepe az áruk tömeges és nagy távolságú szállításában megmaradt. A pályakorszerűsítések a koncepcióban meghatározott mértékben megvalósultak. A Diesel-mozdonyok aránya a 8 százalékról 88 százalékra növekedett és a személykocsik minőségi cseréje is jelentős volt. Az igazgatóság területén javultak a dolgozók munka- és életkörülményei. Ezen eredmények mellett e területen is jelentkeznek feszültségek, főleg a szállítási csúcsok idején és a hétvégi szállításoknál. A feszültségek jelentősen tompíthatok lennének, ha a szállítók és szállíttatok közötti együttműködés megvalósulna. Közös érdek kell hogy legyen a korszerű rakodási módok arányának gyorsabb növelése és a rakodás folyamatosságának biztosítása. Ha e területen jelentős előrelépés történik, akkor kevésbé fordul elő olyan eset, hogy az őszi csúcsforgalom idején az iparvállalatok igényei háttérbe szorulnak, esetenként termelési zavarokat is okozva. A személyszállítás kulturáltabb lebonyolítása érdekében is még sok a tennivaló, természetesen nemcsak a MÁV részéről, hanem az utazóközönség részéről is. Nem kívánom részletesen bemutatni a MÁV pécsi igazgatóságának munkáját, de pár szót szólnom kell a vasútvonalak megszüntetéséről és a körzetesítésekről is. Baranya megyében több mint 110 kilométer vasútvonal megszüntetésére került sor. Ez nem kis gondot okozott. A lakosság részéről kétellyel, bizalmatlansággal, sőt sok esetben határozott szembenállással találkoztunk. Ma már a kedélyek megnyugodtak. A vasúti közlekedés közútra tereléséhez az utak, járművek és nagyon korrekt felmérések, az ennek alapján megfelelő szervezési intézkedések váltak szükségessé. E nagy munka előkészítése, lebonyolítása során kimagaslóan jó együttműködés jött létre a minisztérium, a helyi szervek és vállalatok között. Ennek köszönhető, hogy a vasúti forgalom közútra terelését szinte zökkenő nélkül hajtották végre. A Baranya megyei tapasztalatokat más területeken is lehetne hasznosítani. A megyében 17 állomás kocsirakományú forgalmát körzetesítették. E lépés se váltott ki osztatlan elismerést, főleg azokból, akiknek messzebbről és messzebbre kell szállítani. Mi úgy ítéljük meg, hogy szükséges lépés volt. Fontos és sürgős feladat ezen a területen az áruforgalmi létesítmények, berendezések kiépítése, korszerűsítése. A vasúti feladatok ellátása további fejlesztéseket igényel azonban. E fejlesztéseket a koncepció tartalmazza, ennek ellenére engedjék meg, hogy kiemeljek egy-két témát: A Mohács—Bátaszék közötti, körülbelül 35 kilométer hosszú vasút megépítése a tranzités belföldi szállítások vonatkozásában kedve-