Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1843 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1844 rúain fogalmazva a vállalatok, szállíitbaitók olykori kiszolgáltatottságát teszem szóvá. Én is, de a vállalati emberek is sok példát (tudnának sorolni arra, hogy egyrészt a vagonokat nem kapják meg időben. Ennek nagyon széles a skálája, hogynmint és milyen összefüggésekben, hogy lehet kijárni a vagonok megkapását, (megszerzését, és így tovább. Az elmaradások különböző méretű és nagyságrendű károkat okoznak. Nagyságuk, sokszor felmérhetetlen és kimutathatatlan. Például az élőállat-szállítás elmaradása, vagy a személyvonatok nagyfokú késései milyen kieséseket okoznák a termelőüzemekben! Nem hiszem, hogy mindezeket csakis a vasúton kívüli okokkal lehet magyarázni. Jelentős részük a ibelső szervezettségből vagy szervezetlenségből, fegyelmezetlenségből, az emberek hozzáállásából következik. Ezért a szállítók részéről is jogosan merülhet fel az igazságtétel vagy akár a kártalanítás igénye is. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom Tolna megyei vonatkozása a Dombóvár—Lepsény közötti vasútvonalhoz fűződik. Évekkel ezelőtt a megyei illetékes szervek ellenzése ellenére a KPM az emiitett vasútvonalat is a .megszüntetésre jelölte ki. Egyébként a beszámoló mellékleteiben is így szerepel. Mint tudjuk, iákkor a közútra terelés volt a divat. Ma ismét a vasúti szállításoknak nőtt meg a becsülete. Az energiaárak változása miatt a gazdaságossági mutatók is sokat változtak a vasút javára. A minitegy 80 kilométeres vasút sok települést és gazdaságot köt össze egymással és a világgal. Nem is a személyszállítás, hanem az áru- és anyagszállítás jelentőségét szeretném hangsúlyozni. Hangsúlyozni szeretném a sok indok közül, hogy a vasútvonal megszüntetése erősen kihatna a dinamikusan fejlődő Tamási járási székhely, leendő város fejlődésére. Indoklásunk részletezését elhagyva kérem a miniszter elvtársat e vasútvonal sorsának újbóli felülvizsgálatára. Kérésemhez bátorítást és reményt adott a beszámoló 28. oldalán levő azon mondat, hogy „A gazdaságtalan üzemű vasútvonal megszüntetésénél figyelembe kell venni a változó gazdasági körülményeket." A beszámolóval egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Faragó Margit képviselőtársunk. ( DR. FARAGÓ MARGIT: Tisztelt Országgyűlés! A közlekedés tevékenysége szorosan kapcsolódik az anyagi termelés folyamatához, a társadalmi élet minden területéhez. Feladata a népgazdaság személyi közlekedési és áruszállítási igényeinek kielégítése, egyre javuló hatékonysággal és minőségi színvonalon. Ennek megvalósítására született meg a Politikai Bizottság 1968. július 9-i határozata nyomán kormányunk közlekedéspolitikai koncepciója, amely meghatározta a fejlődés és fejlesztés irányait és főbb arányait. Tíz év távlatából elmondhatjuk, hogy a ' közlekedéspolitikai koncepció elősegítette a közlekedés komplex fejlesztését, a közlekedési ágak közötti arányos fejlődést, koordinációt, a nemzetközi (munkamegosztásban történő részvételt, a gazdasági hatékonyság növelését, a közlekedési kultúra és műveltség fejlesztését. Előnyösen hatott és hat a településfejlesztésre, a lakó- és munkahelyek elhelyezésére, az államigazgatási, kereskedelmi és kulturális vonzáskörzetek kialakulására. Szolnok megyében a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása mind a IV., mind az V. ötéves tervben, a pártbizottság cselekvési programjában, a megyei tanács munkatervében jelentős feladatként szerepelt. A program végrehajtása során befejeztük a gazdaságtalan, kisforgalmú vasútvonalak utas- és áruforgalmának közútra terelését és a vasúti áruforgalom körzetesítését. Így 7 vasútvonal 118 kilométer hosszban és 12 állomás megszűnt, 29 körzeti állomás létesült. Megyénkben az elmúlt időszakban mind a vasúti, mind a közúti közlekedés jelentős létesítményekkel gazdagodott. Megépült a korszerű szolnoki személypályaudvar és rendező, az autóbusz-pályaudvar, nagyarányú vasútvillamosítás, út- és vasúti pályarekonstrukciók történtek, kiépült a 4-es főútvonal egész megyét és Szolnok várost átszelő szakasza. Mindezekért e helyről is köszönetet mondunk a tárca vezetésének. Országunk közlekedésében Szolnok megye, ezen belül Szolnok város kedvező földrajzi helyzete révén mindig nagy jelentőséggel bírt. Napjainkban is a Tiszántúl, valamint az ország keleti és nyugati része közötti kapu szerepét tölti be ; a vasúti, a közúti és a vízi szállítási útvonalak egyik csomópontja. A vasúton és a közúton nagy mennyiségű tranzitforgalom bonyolódik le, mely komoly feladat elé állítja a közlekedés dolgozóit, megköveteli a közlekedés eszközrendszerének folyamatos fejlesztését. Ehhez kapcsolódik megyénk néhány gondja, amelyek megoldásához kérem miniszter elvtárs segítségét. A vasúti áruszállítás az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett. 1975-ben a megye vasútvonalain naponta elszállított árumennyiség 10 ezer tonna volt, s ez a tervidőszak végére napi körülbelül 14—15 ezer tonnára nő, változatlan áruszállítási távolság mellett. A megnövekedett igényéknek a szolnoki MÁVrekonstrukció csak teljes megvalósítása esetén tud megfelelni. A harmadik ütemen belül meg kell építeni az új teher-, vagy kereskedelmi pályaudvart és a konténerátrakó állomást. A város további ipari fejlődése új iparvágányok belépését teszi szükségessé, a déli ipartelepi rendező bővítését, korszerűsítését, jelző és biztosító berendezésekkel történő felszerelését. Hiszen már ma is nagy a torlódás az áruszállításban, különösen az őszi forgalomban. Ezért kérjük a III. ütemnek a VI. ötéves tervben történő kivitelezését. A megye közúthálózatának fejlesztése a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározottak alapján történik. Növekedett az utak teherbíróképessége és átlagszélessége. Azonban a