Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1837 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1838 aránt — látjuk. Kedvező, vagy kedvezőtlen hatását saját magunk érezzük, tapasztaljuk. A beszámoló értékeli még a közlekedés gazdaságosságának fokozását, szociálpolitikai célkitűzéseink megvalósítása terén végzett munka eredményességét. Megállapítható, hogy közlekedésünk fő célkitűzéseit ezen a területen is teljesítette. összefoglalva: elmondhatjuk, hogy közlekedési ágazat alapvetően az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepcióban megjelölt fő irányokban fejlődött. Közlekedésünk a még meglevő feszültségek és gondok ellenére célkitűzéseit teljesítette. A közlekedés dolgozói egyre emelkedő színvonalú munkájukkal elősegítették gazdasági, társadalmi fejlődésünket, hozzájárultak hazánk nemzeti megbecsülésének növeléséhez. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a közlekedéspolitikai koncepció elvei, fő céljai a jövőre nézve is helytállóak. Bizottságunk elfogadva a beszámoló megállapításait, az elért eredmények és a közlekedés előtt álló feladatok ismeretében a továbbfejlesztés fő irányaival, célkitűzéseivel, a feladat meghatározásával általánosságban és egészében egyetértett. Végezetül a bizottság nevében köszönetet mondok a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításában részt vevő állami, államigazgatási szerveknek, intézményeknek, tanácsi és társadalmi szerveknek, és nem utolsósorban a közlekedés valamennyi dolgozójának, akik munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a közlekedési ágazat eredményes tevékenységéhez, célkitűzésének megvalósításához. Köszönetet mondok azért a politikai szempontból is jelentős meggyőző munkáért, amelyet a helyi szervek, pártbizottságok és tanácsok a területüket érintő célkitűzések népszerűsítése és megvalósítása érdekében végeztek. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján az építési és közlekedési bizottság nevében javaslom, hogy a miniszter elvtárs beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének fő irányairól vitassa meg és fogadja el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Lukács János képviselőtársunk. DR. LUKÁCS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Hazánk társadalmi, gazdasági fejlődése, a nemzetközi személy- és áruforgalomba való gyors bekapcsolódása, valamint a rohamos közlekedéstechnikai előrehaladás kormányunknak 1968-ban már kényszerítően írta elő, hogy a közlekedéspolitikai koncepciót megalkossa és azt az Országgyűlés elé terjessze. Ez az 1968ban elfogadott koncepció tartalmazza egész közlekedésünk átfogó rekonstrukcióját, a közlekedés fokozott ütemű fejlesztését. Tíz év távlatától az írásos beszámoló, a miniszteri expozé és a gyakorlatban szerzett tapasztalataink alapján most azt elemezzük, hogy a koncepcióban meghatározott feladatok időarányosan hogyan valósultak meg, és hol vannak olyan területek, ahol a fejlesztés a szükségletektől elmaradt. ?

3 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ Nos, az elmúlt évtized tapasztalatai kétségbevonhatatlanul igazolták ezen feladatterv szükségességét, és azt is, hogy e társadalmilag is nagyon fontos program jól és előrelátó szakszerűséggel tárta fel mindazokat a feladatokat, amelyek a közlekedés korszerű, egységes rendszerben történő gyors fejlődését biztosítják. A koncepció tehát a tíz évvel ezelőtt megtervezett célkitűzéseket időarányosan megvalósította. A bevezetőben említett társadalmi, gazdasági fejlődés, és a közlekedéstechnikai gyors előrehaladás azonban egyes más területeken is a vártnál dinamikusabb fejlődést eredményezett. Megemlíthetem itt először a közlekedéspolitikai koncepcióban feltételezettnél gyorsabban és nagyobb arányban növekvő árumennyiséget, s másodszor a motorizáció rohamos fejlődését. Mindezek az egyébként örvendetes fejlődések a közlekedés terén újabb gondokat tártak fel, és ezek tették szükségessé, hogy a kormány a koncepció végrehajtásáról szóló beszámolójával egy időben a továbbfejlesztés főbb irányait is meghatározza, és erről az Országgyűlést tájékoztassa. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztésének főbb irányaival egyetértek, és népköztársaságunk anyagi lehetőségeihez mérten történő megvalósítását javaslom. A továbbfejlesztés egyetértése mellett engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy szűkebb hazám, Zala megye egy-két, közlekedéssel kapcsolatos gondjáról is említést tegyek. Elsőként szeretném megemlíteni a 16-os VOLÁN Vállalat komplex telephelyének sürgetően szükséges befejezését, amely beruházás már tíz éve húzódik. A jelenlegi körülmények nem biztosítják a korszerű üzemszervezést, tárolást és karbantartást, valamint a dolgozók munkahelyi feltételeit. A vállalat előtt álló, és egyre növekvő személy- és áruszállítási feladatok szinte naponta indokolják a telephely mielőbbi megépítését. Megyénkben a kedvezőtlen vasúti ellátottság miatt a személy- és áruszállítás területén a közúti közlekedésnek meghatározó szerepe van. A vállalat a megszűnt vasútvonalak személyforgalmának átvételét sikeresen megoldotta, a helyi közlekedésben jelentkező igényeket mennyiségileg kielégítette, javuló minőségben és színvonalon. A koncepció végrehajtása terén legnagyobb feladatot a közúthálózat fejlesztése jelentette. A megye iparosítása, a tranzitforgalomban betöltött szerepe, az idegenforgalom jelentős fellendülése közútjaink egyre nagyobb igénybevételéhez vezetett. Bár az állami úthálózat fejlesztésére fordított munka igen jelentős és ugrásszerűen fejlődött, a rohamosan növekvő forgalmi igényeket azonban még nem elégíti ki. Itt szeretném megemlíteni a 7-es számú főút nagykanizsai átkelési szakaszát, amely már a forgalom-átbocsátóképesség végső határán van. A 7-es főút nagykanizsai elkerülő szakaszának megépítése már halasztást nem tűrően szükséges. Ugyancsak gondjaink közé tartozik a 74I es számú főút korszerűsítésének a befejezése,