Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1827 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1828 tesítése. Ezeket a lakótelepekkel legalább egy időben kellene létrehozni. A hazai és a hazánkat érintő európai víziúthálózat fejlesztésében és a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vízlépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros— gabcsikovói vízi lépcső, a Duna—Majna—Rajnacsatorna, továbbá a tiszai vízi lépcsők építése, a Duna—Tisza-csatorna tervezett létrehozása, a folyami hajózás új távlatait vetítik előre. Kihasználásuk kikötők és rakodók építésén túl a vízi szállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légiközlekedéáben kiemelt és látványos feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek továbbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva mintegy hatmillió légiutast kulturáltan fogadni. A korszerű légi járművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. Tisztelt Országgyűlés! 1968^ban célul tűztük ki a korszerű szállítási módszerek elterjesztését. Jelenteni kell, hogy e téren nem megfelelő a fejlődés és nincs arányban lehetőségeinkkel sem. A korlátozott anyagi eszközök is szerepet játszottak abban, hogy a körzeti pályaudvarok építése és gépesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk egy százalékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső anyagmozgatásban terjed, a termékek korszerű csomagolása, szállításra való előkészítése terén csupán kezdeti lépések történtek. örvendetesen az építőanyag-iparban a tégla, cserép, cement egységrakományos szállítása kimozdult az egyhelyben topogásból. Üzemen belüli anyagmozgatással közel egymillió ember foglalkozik. A járművek rakodásán 150 ezren dolgoznak, közülük mindössze 20 ezren a közlekedésben. Mindezekből, véleményünk szerint, azt a következtetést kell levonni, hogy a jövő legfontosabb célkitűzésének a népgazdasági szinten tervezett, összehangolt áruszállítási folyamatok kialakítását tekintsük. Engedjék meg, hogy hosszabban időzzek ennél a témánál. Téves az a felfogás, hogy a szállítási folyamat akkor kezdődik, amikor a fuvarozási igény a közlekedésnek (bejelentik. Ez a tévedés már a gyárkapunál kiderül, mert a csomagolás nem teszi lehetővé a korszerű rakodást. Emiatt kihasználatlanul várakoznak a vasúti és a közúti teherkocsik, amelyekkel naponta több mint kétmillió tonna árut kell elszállítani. A Volán-vállalatok tavaly 2,5 millió tonna téglát és cserepet fuvaroztak, de egységrakományként mindössze 400 ezer tonnát. Felesleges mondani, hogy ez milyen többletmunkát és jármű-kihasználatlanságot okozott. Az üzemi anyagmozgatásban 4 millió rakodólapot használnak, de a külső szállításban csak 100 ezret, mert vagy a feladó, vagy az átvevő nincs felkészülve a rakodólapok gépi mozgatására. Raktáraink többségénél nincsenek meg a korszerű egységrakományos árukezelés feltételei. Sajnos legtöbbször az új létesítmények tervezésénél sem fordítanak erre kellő figyelmet. A vasúton szállított áruk kétharmadát iparvágányokon rakják. A rakodás a rakodóeszközök és iparvágányok korszerűtlensége miatt lassú. A vasúti kocsik forduló ideje 85 óra. Ebből vontatásra, továbbításra, rendezésre 30 óra jut, a többi pedig rakodásra és várakozásra. Ez szemléltető a tartalék mértékére is. E példák is igazolhatják, hogy a szállítás hatékonyságát a közlekedésen kívül más népgazdasági ágak, termelők és felhasználók szervezési és fejlesztési intézkedései milyen jelentősen befolyásolhatják. A korszerű szállítás előfeltételeinek megteremtése — átmenetileg — terhet jelenthet a termelő és felhasználó szerveknél, ami azonban később kamatostól megtérül. Hangsúlyozni szeretném, nem mások rovására akarjuk megoldani ágazatunk gondjait, de szükséges annak megértése, hogy a szállítás folyamatában a közlekedés csak az egyik, természetesen nem jelentéktelen tényező. Az elmondottakból úgy tűnhet, nehezen megoldható feladathoz nyúlunk. Valóban nem könnyű, de a megértés támogató jelei már mutatkoznak. Az elmúlt években a rakodásfejlesztési alapból másfél milliárd forintot juttattunk viszsza a termelő, felhasználó vállalatoknak. A szállíttatok további másfél milliárdjával közösen valósítottunk meg rendkívül hasznos fejlesztéseket, nem a közlekedési tárca területén, de a szállítás érdekében. Ezekből a forrásokból lépett üzembe több mint háromezer rakodó és anyagmozgató gép, félmillió négyzetméter korszerű rakterűiét. A Borsodi Ércelőkészítő Műben megvalósult rakodásfejlesztés például évi 160 ezer kocsi állásidejét naponta több mint 6 órával csökkenti. A termelés és a szállítás kívánatos kapcsolatának példája a Jászberényi Hűtőgépgyár: gyártmányainak nagy része a termelési folyamat befejezéseként konténerbe kerül. A népgazdasági szinten összehangolt szállítás célja az is, hogy a feladatok megalapozottabb felmérésével, jobb időbeli elosztásával a kapacitásokat egyenletesebben használjuk ki. Ebbe beleértjük a hétvégi rakodások nagyon is aktuális fokozását. Tisztelt Országgyűlés! A cél tulajdonképpen az, hogy a szállítás, a népgazdaság termelési folyamatának szerves részeként fokozódó hatékonysággal működjék közre a termelés-elosztás-felhasználás folyamatában. Ezért a szállíttatókkal közösen olyan szervezési és fejlesztési elképzeléseket kell megvalósítani, amelyek kiterjednek a járművekre, a rakodógépekre, a raktárakra, a nagy áruelosztóhelyekre, az egységrakomány-képzésre, a csomagolásra. Az egységes szállítási folyamatban és az annak során alkalmazott korszerű szállítási módszerekben vannak közlekedésünk igazi tartalékai. A fejlesztésre fordítható összegeket a hatékonyság érdekében sok esetben nem is a közlekedési tárca területén kell befektetni. Ha okosan gazdálkodunk a beruházási javakkal, számottevő megtakarítást érhetünk el, és az oly becses munkaerővel is jobban gazdálkodhatunk.