Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1827 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1828 tesítése. Ezeket a lakótelepekkel legalább egy időben kellene létrehozni. A hazai és a hazánkat érintő európai ví­ziúthálózat fejlesztésében és a hajózás felté­teleiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vízlépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros— gabcsikovói vízi lépcső, a Duna—Majna—Rajna­csatorna, továbbá a tiszai vízi lépcsők építése, a Duna—Tisza-csatorna tervezett létrehozása, a folyami hajózás új távlatait vetítik előre. Ki­használásuk kikötők és rakodók építésén túl a vízi szállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légiközlekedéáben kiemelt és látványos feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek továbbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva mintegy hatmillió légiutast kulturáltan fogadni. A kor­szerű légi járművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. Tisztelt Országgyűlés! 1968^ban célul tűz­tük ki a korszerű szállítási módszerek elterjesz­tését. Jelenteni kell, hogy e téren nem megfe­lelő a fejlődés és nincs arányban lehetőségeink­kel sem. A korlátozott anyagi eszközök is szerepet játszottak abban, hogy a körzeti pályaudvarok építése és gépesítése alig kezdődött el. Konté­nerekben az áruk egy százalékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső anyag­mozgatásban terjed, a termékek korszerű cso­magolása, szállításra való előkészítése terén csupán kezdeti lépések történtek. örvendetesen az építőanyag-iparban a tég­la, cserép, cement egységrakományos szállítása kimozdult az egyhelyben topogásból. Üzemen belüli anyagmozgatással közel egymillió ember foglalkozik. A járművek rakodásán 150 ezren dolgoznak, közülük mindössze 20 ezren a köz­lekedésben. Mindezekből, véleményünk szerint, azt a következtetést kell levonni, hogy a jövő legfon­tosabb célkitűzésének a népgazdasági szinten tervezett, összehangolt áruszállítási folyamatok kialakítását tekintsük. Engedjék meg, hogy hosszabban időzzek ennél a témánál. Téves az a felfogás, hogy a szállítási folya­mat akkor kezdődik, amikor a fuvarozási igény a közlekedésnek (bejelentik. Ez a téve­dés már a gyárkapunál kiderül, mert a cso­magolás nem teszi lehetővé a korszerű rako­dást. Emiatt kihasználatlanul várakoznak a vasúti és a közúti teherkocsik, amelyekkel na­ponta több mint kétmillió tonna árut kell el­szállítani. A Volán-vállalatok tavaly 2,5 millió tonna téglát és cserepet fuvaroztak, de egységrako­mányként mindössze 400 ezer tonnát. Felesle­ges mondani, hogy ez milyen többletmunkát és jármű-kihasználatlanságot okozott. Az üzemi anyagmozgatásban 4 millió ra­kodólapot használnak, de a külső szállításban csak 100 ezret, mert vagy a feladó, vagy az át­vevő nincs felkészülve a rakodólapok gépi moz­gatására. Raktáraink többségénél nincsenek meg a korszerű egységrakományos árukezelés feltéte­lei. Sajnos legtöbbször az új létesítmények ter­vezésénél sem fordítanak erre kellő figyelmet. A vasúton szállított áruk kétharmadát ipar­vágányokon rakják. A rakodás a rakodóeszkö­zök és iparvágányok korszerűtlensége miatt lassú. A vasúti kocsik forduló ideje 85 óra. Eb­ből vontatásra, továbbításra, rendezésre 30 óra jut, a többi pedig rakodásra és várakozásra. Ez szemléltető a tartalék mértékére is. E példák is igazolhatják, hogy a szállítás hatékonyságát a közlekedésen kívül más nép­gazdasági ágak, termelők és felhasználók szer­vezési és fejlesztési intézkedései milyen jelentő­sen befolyásolhatják. A korszerű szállítás elő­feltételeinek megteremtése — átmenetileg — terhet jelenthet a termelő és felhasználó szer­veknél, ami azonban később kamatostól meg­térül. Hangsúlyozni szeretném, nem mások ro­vására akarjuk megoldani ágazatunk gondjait, de szükséges annak megértése, hogy a szállítás folyamatában a közlekedés csak az egyik, ter­mészetesen nem jelentéktelen tényező. Az elmondottakból úgy tűnhet, nehezen megoldható feladathoz nyúlunk. Valóban nem könnyű, de a megértés támogató jelei már mu­tatkoznak. Az elmúlt években a rakodásfejlesztési alapból másfél milliárd forintot juttattunk visz­sza a termelő, felhasználó vállalatoknak. A szállíttatok további másfél milliárdjával közö­sen valósítottunk meg rendkívül hasznos fej­lesztéseket, nem a közlekedési tárca területén, de a szállítás érdekében. Ezekből a forrásokból lépett üzembe több mint háromezer rakodó és anyagmozgató gép, félmillió négyzetméter korszerű rakterűiét. A Borsodi Ércelőkészítő Műben megvalósult rako­dásfejlesztés például évi 160 ezer kocsi állás­idejét naponta több mint 6 órával csökkenti. A termelés és a szállítás kívánatos kapcsola­tának példája a Jászberényi Hűtőgépgyár: gyártmányainak nagy része a termelési folya­mat befejezéseként konténerbe kerül. A népgazdasági szinten összehangolt szál­lítás célja az is, hogy a feladatok megalapozot­tabb felmérésével, jobb időbeli elosztásával a kapacitásokat egyenletesebben használjuk ki. Ebbe beleértjük a hétvégi rakodások nagyon is aktuális fokozását. Tisztelt Országgyűlés! A cél tulajdonkép­pen az, hogy a szállítás, a népgazdaság terme­lési folyamatának szerves részeként fokozódó hatékonysággal működjék közre a termelés-el­osztás-felhasználás folyamatában. Ezért a szál­líttatókkal közösen olyan szervezési és fejlesz­tési elképzeléseket kell megvalósítani, amelyek kiterjednek a járművekre, a rakodógépekre, a raktárakra, a nagy áruelosztóhelyekre, az egy­ségrakomány-képzésre, a csomagolásra. Az egy­séges szállítási folyamatban és az annak során alkalmazott korszerű szállítási módszerekben vannak közlekedésünk igazi tartalékai. A fejlesztésre fordítható összegeket a ha­tékonyság érdekében sok esetben nem is a köz­lekedési tárca területén kell befektetni. Ha oko­san gazdálkodunk a beruházási javakkal, szá­mottevő megtakarítást érhetünk el, és az oly becses munkaerővel is jobban gazdálkodhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom