Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-25

1797 Az Országgyűlés 25. ülése, 1978. október 26-án, csütörtökön 1798 tézményekbe felvehető hallgatók számát. A történelem igazolta, hogy a társadalom számára nem közömbös, hogy az oktatási intézményekben a szakmai tudás nyújtása mellett milyen politikai nevelést tudnak biztosítani oktatóink. Épp ezért úgy vélem, hogy az új követelményeknek megfelelően a felvételiben, az alkalmassági vizsgában mind jobban kapjon szerepet az ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben, az úttörőszövetségben kifejtett politikai munka értékélése. Célszerű volna pontban is kifejezésre juttatni ezt az értékelést, természetesen nem a szakmai követelményszint rovására. Oktatásunknak a gyakorlati, szakmai és politikai felkészítést kell szolgálnia. A munkásosztály történelmi feladatát csak egyre magasabb fokú szakmai és politikai képzettséggel tudja betölteni. Mint a szocialista hatalom birtokosa, a társadalom vezető osztályfunkcióját gyakorolja, és ehhez nélkülözhetetlen a műveltség megszerzése, és annak folyamatos megújítása. Növelni kell a fizikai dolgozók gyermekeinek arányát a felsőoktatási intézményekben, ez igen fontos politikai feladat. Tükröződjön a képzésben a munkásság összaránya, a lakosság egészéhez viszonyítva, és tükröződjön politikai súlya, szerepe, helye, melyet szocialista államunkban elfoglal. Ennek feltételeit azonban csak az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel, mindenekelőtt a tanítási órákon folyó munka színvonalának emelésével lehet megteremteni. Az általános iskolának döntő szerepe van abban, hogy valamennyi gyerek számára csaknem azonos feltételeket teremtsen képességeik kibontakoztatásában. Az általános iskolában megteremtett alapra épülhetnek azok az ismeretek, amelyek alkalmassá teszik az embert a társadalom szempontjából hasznos munkára. Oktatási rendszerünk és a népgazdaság távlati szakemberigénye között eltérés van. Ezért az oktatási rendszer szerkezeti továbbfejlesztése indokolt. Jelenlegi oktatási rendszerünk legproblematikusabb szakasza a középfokú oktatás, mely a továbbtanulásra, a munkára való felkészítést differenciáltan és következetlenül oldja meg. A gimnáziumok a tovább nem tanulók munkába állását segítő ismereteket nem tudják nyújtani. Tizenkét évi tanulás után csak szakképzettséget nem igénylő munkaköröket tölthetnek be, vagy elmehetnek szakmát tanulni. A szakközépiskolák képzési céljai egymást gyengítik, azért teljes értékűen nem érvényesülhetnek, sem a továbbtanulásban, sem a szakmunkásként való foglalkoztatásban. Oktatási rendszerünk távlati fejlesztésének egyik fő feladata a különböző iskolatípusok céljainak tisztázása, mivel nincs világos álláspont az általános és a szakműveltség egymásra épülésének értelmezésében. Ezt ki kell munkálni, hogy iskoláink a nekik szánt feladatot mind színvonalasabban tudják ellátni. A hosszú távú gazdaságfejlesztés követelményeket támaszt a munkaerő minőségével, mennyiségével, szerkezetével kapcsolatban. Alapvető követelmény, hogy a munkaerő-állomány főbb arányaiban feleljen meg a távlati tervekben meghatározott fejlesztési elképzeléseknek, a gazdaságpolitika szükség szerinti módosításaiból adódó igények kielégítésének. Ezekből az igényekből adódnak azok a követelmények, amelyeket a népgazdaság fejlődése, az oktatás távlati fejlődésével szemben támaszt. Változatlanul sok szülő igyekszik gyermekét gimnáziumba íratni annak ellenére, hogy szakközépiskolában vagy szakmunkásképző iskolában jobban megállná a helyét. A szülők egy része szégyenli, hogy a gyermeke csak munkás lesz. A következő években még tudatosabban, összehangoltabban kell dolgozni annak érdekében, hogy a fiatalok még nagyobb tömege tudatosan vállalja a munkáséletet. A nyári szünidőben fiatalokat foglalkoztató és a kötelező gyakorlatot bonyolító üzemek, intézmények legyenek kötelesek tervet készíteni a foglalkoztatás időszakára. Nem lehet közömbös, hogy az üzemekbe először belépő, a munkával először találkozó fiatalokat milyen hatások, élmények érik. Nagy szerepet tulajdonítok e tevékenységben a vállalatok társadalmi szerveinek azon túl, hogy a fiatalok munkavégzésének feltételeit az üzem és az iskola igazgatója együttesen határozza meg. Oktatási intézményeinkben a testnevelés személyi feltételei biztosítottak. Jól képzett testnevelő tanárok oktatnak, akiknek szívügye a tantárgy. Sajnos, a testnevelés tárgyi feltételei azonban igen változóak. A VI. ötéves terv célkitűzéseinél törekedni kell arra, hogy valamennyi általános iskola tornateremmel rendelkezzen. Tisztelt Országgyűlés! Amíg Budapesten általában ezer lakosra 76 általános iskolás korú gyermek jut, addig választókerületemben, az Óbudai és a Békásmegyeri lakótelepen.l04 gyermek. A gyermekek elhelyezését csak több műszakban és busszal való elszállítással lehet megoldani olyan körülmények között, hogy a hatékony pedagógiai nevelőmunka alapvető követelményei nehezen, csak a pedagógusok hallatlan áldozatvállalásával biztosíthatók. A lakótelepek kapcsolódó létesítményeinek határidőbeli csúszása ismert, csak egy megjegyzés erejéig kívánok vele foglalkozni. Talán célszerű volna egy kifejezetten oktatási és gyermekintézményeket tervező és kivitelező vállalatot létrehozni, vagy a meglevőkből kialakítani. A gond akkor is jelentkezik, ha már minden iskola felépült a lakótelepen. A tervezők nem számoltak a népesedéspolitikai határozat kedvező megvalósulásának hatásaival, hogy a születő gyermekeket el is tudjuk helyezni. Ugyancsak nem számoltak igen helyes lakáselosztási irányelveinkkel, miszerint a három- és több gyermekes családok elsőbbséget élveznek a lakáskiutalásoknál. A következmény az, hogy lakótömbönként akkora a gyermeklétszám, mely a normatívákban ajánlott gyermekintézmény-férőhelyeket jóval felülmúlja. A demográfiai hullámokat figyelembe véve célszerű volna több célú létesítményeket építeni, amelyek a demográfiai csúcs elvonulása után akár könyvtár, művelődési objektum feladatait is el tudnák látni. Az oktatási és gyermekintézmények építé-