Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-25
1761 Az Országgyűlés 25. ülése, 1978. október 26-án, csütörtökön 1762 lista közösségi és magánéletre, a szabad idő hasznos, kulturált, értelmes eltöltésére. A megteremtett alapokon egyre jobb iskolarendszert, oktatást, nevelést valósítunk meg, azon munkálkodunk, hogy a fejlett szocialista társadalom iskoláját hozzuk létre. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunkat építő, fejlesztő munkánkkal a valaha csak álomképnek tűnő, igazi emberi egyenlőség elvének megvalósításán dolgozunk. E folyamatban lényeges szerepe van az iskolának. Éppen ezért szocialista oktatáspolitikánknak egyik fontos feladata az iskoláztatás feltételeiben levő különbségek csökkentése, a sikeres iskolai pályafutással az egyenlőbb esélyek megteremtése. Az ehhez szükséges valamennyi eszköz biztosítása még hosszabb időt, további céltudatos munkát igényel. A legfőbb feltétel adott. Az osztálykorlátokat lebontottuk, a művelődés anyagi alapjainak megteremtésében előrehaladásunk jelentős s jó irányban változik a társadalom szemlélete is. Ma még azonban nagyok a különbségek a tanulók szociális, kulturális és életmódbeli körülményeiben, a családi háttér, a szülőktől kapott ösztönzés, a tanuláshoz nyújtott segítség, az anyagi terhek vállalásának tekintetében. A tudás megszerzésének lehetőségei még nagymértékben függnek a települési viszonyoktól és az iskolák személyi feltételeitől és anyagi ellátottságától. Sokat tettünk már e különbségek csökkentéséért. Mind eredményesebb iskolai és társadalmi akciók bontakoztak és bontakoznak ki, de az iskola a hátrányok mérséklésében még nem tudja szerepét a kívánt mértékben betölteni. Az egyenlőbb esélyek megteremtésében nagy jelentősége van az anyagi feltételek javításának, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását gyorsító, legkiválóbb pedagógiai módszerek elterjesztésének. A segítés azonban csak akkor lehet eredményes, ha találkozik a család támogatásával és az életkorral növekvő tudatos egyéni erőfeszítéssel. Pártunk programnyilatkozata megfogalmazta, hogy hazánkban tegyük általánossá a középfokú oktatást. Ezt a célt mennyiségi szempontból lényegében elértük. Az általános iskolát végzetteknek 93 százaléka továbbtanul. A tartalmi cél megvalósításához elsősorban a szakmunkásképzés általános és szakmai színvonalát kell emelnünk. Elindultunk ezen az úton. De még sok a teendőnk annak érdekében, hogy ez az iskolatípus megközelítse a jelenleg is továbbfejlődő középiskolák színvonalát. Társadalompolitikai céljainkat, így az oktató-nevelő munka fejlesztését is természetesen mindig a konkrét körülmények mérlegelésével, a rendelkezésre álló feltételek mellett kell megvalósítani. Lehetnek időszakok — mint jelenleg is —, amikor bonyolultabbak a gazdasági viszonyaink, és ugyanakkor növekvő létszámú korosztályok iskoláztatásáról kell gondoskodnunk. Ilyen körülmények között az iskolai anyagi-technikai feltételek megteremtésében csak mérsékeltebb ütemben tudunk előrehaladni, mint ahogy szükséges lenne, mint ahogy szeretnénk. Elveink, céljaink azonban változatlanok, a mai feltételek mellett, de a holnapi igényeket is figyelembe véve kell munkálkodnunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önöknek előzetesen megküldött jelentés és az oktatási miniszter elvtárs expozéja összegezi azokat az eredményeket, amelyeket közoktatásunk elért. Tárgyilagos képet ad arról, hogy iskoláink miként felelnek meg a mai és a holnapi követelményeknek. Azért helyes ez a megközelítés, mert az eddigi munkát is azzal becsüljük meg leginkább, ha gondosan számba vesszük, hogy meddig jutottunk, mire alapozhatunk a növekvő feladatok ellátásában. Az iskolák munkája, fejlesztése mindinkább társadalmi üggyé válik. Ez segíti az oktatási rendszer egészét átfogó korszerűsítési folyamat kibontakoztatását, megteremti a fejlődés jobb feltételeit. Tanintézeteink társadalmi kapcsolatai erősödnek. Ennek mind az iskola, mind a társadalom szempontjából nagy jelentősége van. Az együttműködés az iskolának azért hasznos, mert a valóság kérdéseit segíti közvetíteni a nevelőmunka számára, mert közelebb viszi a képzést a gyakorlathoz. Iskoláink sokféle konkrét segítséget is kapnak az üzemektől, intézményektől, szocialista brigádoktól. Tudnunk kell azt, hogy ez a támogatás nem egyoldalú, aki az iskolát támogatja, az az egész társadalom, s benne a saját érdekeit is szolgálja, mert hozzájárul ahhoz, hogy jól képzett, felkészült, művelt fiatalok kerüljenek ki az iskola padjaiból. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság 1972. évi határozata állást foglalt abban, hogyan igazodjék iskolarendszerünk a társadalmi, a tudományos-technikai fejlődés által támasztott követelményekhez, a felgyorsult folyamatokhoz, hogyan teljesítse feladatait még jobban a társadalommal szemben. A szocialista iskolának a tudományok valódi, időt álló, kiérlelt eredményeit, biztos értékeit, viszonylag állandó elemeit kell közvetítenie diákjai számára. Ezek az oktató-nevelő munka szilárd alapjai. Az iskola azonban nem lehet csupán a tegnapi tudás átörökítője. Nem elégedhet meg azzal sem, hogy a mai tudást adja tovább. Az a hivatása, hogy az egyetemes és a nemzeti értékek őrzése, megőrzése mellett nyitott, rugalmas legyen a tudomány, a kultúra új és újabb eredményeinek befogadására, s nevelje tanítványait is fogékonyságra az új ismeretek és értékek iránt. A régi iskola nem követett el különösebb hibát, amikor befejezett tudást nyújtott. Diákjait nem kellett fölkészítenie arra, hogy tudásukat életük, munkásságuk során rendszeresen megújítsák, hiszen a tudomány, a társadalom egy-egy emberöltő alatt nem, vagy csak alig változott. Korunkban le kell mondanunk a befejezett tudás ábrándjáról. Aki az életben, a munkában helyt akar állni, annak az iskolában elsajátított ismereteket folyamatosan tovább kell fejlesztenie és rendszeresen meg kell újítania. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértünk az oktatási miniszter elvtárssal abban, hogy iskolarendszerünkben megvan a tartalmi munka fejlesztésének lehetősége.