Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-25
1753 Az Országgyűlés 25. ülése, 11 munkát segítő eszközökben vált kézzelfogható valósággá. A IV. ötéves terv beruházási programjának teljesítése, sőt túlteljesítése és az V. ötéves tervben eddig elért eredményeink lehetővé tették az óvoda-, iskolahálózat gyors ütemű korszerűsítését. Megyénk általános iskoláiban a tanulók 93 százaléka osztott iskolában sajátítja el az alapvető ismereteket, a felsőtagozatos tanulók 98,8 százaléka pedig szakrendszerű oktatásban részesül. Ezekkel az eredményekkel a megyék közötti rangsorban a 19. helyről a 14. helyre léptünk elő, és nem kis büszkeség tölt el bennünket. Megragadom az alkalmat és köszönetet mondok központi szerveinknek, hogy az V. ötéves terv során lehetővé tették a megyének 5 ezer óvodai hely, 301 általános iskolai, 26 középiskolai és 20 szakközépiskolai tanterem, valamint 1250 kollégiumi hely felépítését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a pedagógusok fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülése eredményeként javult a nevelői és ezen belül szaktanári ellátottságunk. Ehhez nagyban hozzájárult a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Megyénkben nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy az egyre fejlődő ipari üzemek számára biztosítsuk a szakmunkásokat. 12 ezer szakmunkástanulót oktatunk korszerű intézményekben. Az üzemekben dolgozó munkások 44 százaléka szakmunkás. Az oktatás korszerűsítésére vonatkozó párthatározat kiemelten foglalkozik a szakmunkásképzéssel is. Megyénkben a párthatározat végrehajtása az említett eredményeket hozta. Szükséges azonban a legjobb pedagógusokat ide irányítani, valamint az intézményhálózat korszerűsítése, további kollégiumok építése. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatóm nem lenne teljes, ha az eredményekkel együtt nem szólnék gondjainkról. Három alapvető gondunk van. Először is, nem megfelelő megyénkben a kistelepüléseken a nevelői ellátottság. Másodszor, az országos bérrendezés után is tovább nőttek a feszültségek, az országban nálunk a legalacsonyabb a pedagógusok bérszínvonala. Ezt megyei erőforrásból feloldani nem tudjuk. Végül, nagy problémát okoz a cigánygyermekek oktatása. Számuk jelenleg több mint 10 ezer. Ez a tanköteles korú gyermekek számának 10 százaléka. Nem tudjuk biztosítani rendszeres iskolába járásukat, emiatt van az, hogy nálunk a megyében lassúbb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Szabolcs-Szatmár megyében a természetes szaporulat az országos átlag kétszerese. Évente átlagosan 11 ezer gyermek születik. A megvalósuló fejlesztések a növekvő gyermeklétszám miatt egyre inkább csak az eddig elért színvonal tartását teszik lehetővé. Tekintettel arra, hogy az ország munkaerőpótlásának SzabolcsSzatmár megye a jövőben is jelentős bázisa lesz, több mint megyei érdek, hogy az itt élő és tanuló fiataloknak ugyanolyan feltételeik és esélyeik legyenek, mint az ország más területén élőknek. Ehhez azonban a megyék között ma 8. október 26-án, csütörtökön 1754 még meglevő ellátottságbeli szintkülönbséget kellene megszüntetni, vagy legalább mérsékelni. Javasolom, hogy a jövőben mind a költségvetési előirányzat, mind a fejlesztési beruházási lehetőségek elosztásakor a szintkülönbség csökkentése érdekében legyen alapvető szempont a gyermeklétszám. Kérem a kormányt, hogy fordítson megkülönböztetett gondot Szabolcs-Szatmár megyére, a gyermeklétszámot mint alapvető szempontot figyelembe véve. Szűkebb hazámban, Nagykálióban óvónőképző szakközépiskola működik, amelynek szerves része a gyakorló óvoda. Látogatások, felmérések bizonyítják, hogy ebben az intézményben folyó oktató-nevelő munka magas színvonalú. Nem tudjuk azonban biztosítani a gyakorló óvodai szintet. Mindössze 4 foglalkoztatási termünk normál méretű. Ugyanezt mondhatom el napközi otthonunkról is. öt foglalkoztatási teremben 388 tanuló foglalkoztatását kell biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Számokkal, statisztikai adatokkal sok mindent lehet igazolni. Vannak azonban a nevelőmunkának olyan területei, amelyekben az elért eredmények bizonyító erejét nem a viszonyszámok, a százalékban kifejezett értékek tükrözik elsősorban. Pedagógiai tapasztalatomra alapozva többek között arról is beszélnem kell, hogy iskoláink döntő többségében erősödik az emberközpontú szemlélet, amely a szocialista erkölcs sok vonásának tartalmi gazdagodását eredményezi. Megvalósulóban van a nevelő iskola. Folyamatosan fejlődik tanulóink magatartásának kulturáltsága, iskoláink egyre inkább a szocialista életre nevelnek. A pedagógus irányító szerepe a tanítási órán megmaradt. Vannak tantárgyak, ahol az érzelmi nevelésnek különösen nagy "*â szerepe. Nem lehet egy pedagógusnak nagyobb öröme annál, mint amikor látja, hogy tanítványai nemcsak értik, érzik is a tananyagot. Főleg az irodalomórákon sikerül ez, de a többi tanórán is megvalósítható. Engedjék meg az elvtársak, hogy példát hozzak. Soha sem felejtem el, amikor Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélését először tanítottam. Nagy élmény volt látni a gyermekek arcát, amint a kis remekmű elemzésekor egyre komolyabbá válik, amint az egyes krajcárok hosszas keresgélése folyamán egyre jobban megértik-megérzik a család helyzetének tarthatatlanságát, e kor tragikumát, és végül az elemzés befejeztekor az egyes tanulók szemében könny jelenik meg. Ezek a gyermekek nemcsak megértették, meg is érezték azon az órán, hogy mit tűztünk ki nevelési célul, mi volt annak az órának az anyaga. De ellenpéldát is hozhatok, amikor együtt kacagunk a póruljárt szereplőn, a vidám történeteken. Miért mondtam mindezt el? Ha lelkiismeretesen készül a pedagógus, ha tudásának legjavát adja, ha a tanóra légköre oldott, ha le tudja kötni a tanulók figyelmét, színes, változatos óravezetéssel és a számonkérésben is következetes, komoly eredményeket érhet el akkor is, ha a tárgyi feltételek nincsenek teljesen biztosítva.