Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1721 Az Országgyűlés 24. ülése, a kedvezmény számszerű bővítése nélkül megosztható legyen a négyszeri vasúti jegy a nyugdíjjal nem bíró házastárs vagy élettárs részére. Hangsúlyoznám, más családtagra, unokára, vőre, menyre és így tovább, nem terjeszthető ki, csak házastársra és élettársra. Ügy vélem elvtársak, hogy ez folytatás, jobban mondva egy igen kicsiny kérdésben hozzájárulás ahhoz a politikához, amelyet a Központi Bizottság úgy fejezett ki legutóbbi határozatában, ' hogy a nyugdíjasok, általában az idős korú lakosság helyzetét társadalmunk fontos problémájának tekinti, és tapasztalav taink, nem pontos statisztika szerint mintegy 150 000 családot érint ebben az országban. Ügy gondolom tehát, hogy egy ilyen kérdésben, ha kicsinynek is látszik, de segíteni lehet, ezt habozás nélkül meg kell tenni. Meg vagyok győződve arról, hogy a Minisztertanács el fogja javaslatunkat fogadni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Karkus Sándor képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? KARKUS SÁNDOR: Igen, a választ elfogadom. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki tudomásul veszii kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e a szavazástól valaki? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik dr. Gulyás Emiiné képviselőtársunk interpellációja az építésügyi- és városfejlesztési miniszterhez és az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Dr. Gulyás Emiiné képviselőtársunkat illeti a szó. DR. GULYÁS EMILNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Választókerületem három településének. Kishódos. Nagyhódos, Garbolc községek 649 lakosa nevében interpellálok. Az 1970-es Szamos menti árvíz után megépült egy védő gátrendszer, a Szamos és a Tur mentén, amely gátrendszeren belül került öt község: Komlótótfalu. Nagygéc, Kishódos, Nagyhódos és Garbolc. A kormány 3325/1973-as határozatával ezekben a községekben építési tilalmat rendelt el. s ezzel egy időben jelentős kedvezményekkel ösztönözte e községek lakosságát, hogy települjenek át más községekbe. Ezek a kedvezmények 150 ezer forint kamatmentes építési hitel, ingyen telek és a tui'iidonukban levő telküket megtarthatták zártkertnek. Az építési tilalmat két község. Komlótótfalu és Nagygéc lakossága tudomásul vette és egy részük a közeli Csenger nagvközségbe tHenült át. Nagyhódos. Kishódos. Garbolc községek lakossága, melyeket kevésbé sújtott az árvíz, hét család kivételével nem vette igénybe a kormány által nyújtott kedvezményeket. Indokaik: Épen maradt a házuk egy úiabb családi házat saját erőből nem tudnak felépíteni. főleg nem az idős emberek, akik a terme68* 1978. július 7-én, pénteken 1722 lőszövetkezeti nyugdíjból és járadékból élnek, a felvett hitelt visszafizetni nem tudják. Ragaszkodnak a szülőföldjükhöz és hatalmas öszszeggel megépült egy gátrendszer, mely jobb helyzetbe hozta őket. A kormányhatározat megjelenése óta eltelt öt év során az erőteljes poli-y ti kai felvilágosító és meggyőző munka ellenére sem lehetett rábírni a lakosságot az áttelepülésre. Űjból és újból, egyre elkeseredettebben az építési tilalom feloldását vagy mérséklését kérik. Az illetékes tanácsi szervek a politikai meggyőző munka mellett szankciókkal is igyekeztek érvényt szerezni az építési tilalomnak, de ennek ellenére is engedély nélkül felépült 23 lakás, több melléképület és több fiatal család szeretne új házat építeni. Az engedély nélkül felépített lakások lebontását az illetékes tanács ez év június 30-i hatállyal elrendelte, de ennek a szankciónak a végrehajtását a közelmúltban, június 19-én felfüggesztette egy, illetve két évre. A lakosság kéréssel fordult már minden illetékes szervhez, hozzáteszem, hogy jómagam is, de nemleges választ kaptak. A kialakult helyzetre tekintettel, kérem az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársat és az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, szíveskedjenek kezdeményezni az említett kormányhatározat felülvizsgálatát. Szeretném megkérdezni dr. Gergely István államtitkár elvtársat, van-e reális lehetőség arra, hogy a gátrendszert továbbépítsék, és az említett községeket árvíz esetén megvédjék. Tisztelt Országgyűlés! Kérésem indoklására a következőket szeretném még elmondani. A 3325/1973-as kormányhatározat, mely a lakosság részére a kedvezményeket biztosította. 1976. december 31-gyel leiárt. A 150 ezer forint építési hitelből egvébként sem lehet megfelelő új lakóházat felépíteni a jelenlegi építőanyag-ipari árakat figyelembe véve. Június 19-ig nem volt egyértelmű az építési tilalom értelmezése, felújítást és korszerűsítést sem engedélyeztek. A lakosság megélhetése az említett térségben r>7. ott működő termelőszövetkezetben biztosítva van. Mindezek alapián kérem az illetékes szerveket, szíveskedjenek felülvizsgálni az említett knrmánvhntározatot. és adianak választ az ott élő embereknek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az interpellációra d*\ Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszol. DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN- Tisztnlt Orszártgvűlés! Dr. Oulvás Emiiné elvtársnő interpellációiára — dr. Oergelv Tstván államtitkár elvtárssal egvetértésben — a következő válRszt tudom adni. Valóban, ebben a térségben az Országos Vízügyi Hivatal a 70-es évek után több intézkedése eredményeként javult a védettség, de vízügyi szakvélemény szerint ma is fennáll az a helyzet, hogy órák alatt kétméteres vízmagasság adódhat, és így természetesen adódik ebből, hogy az építési tilalmat fenn kell tartanunk. Az országgyűlési képviselő elvtársnő interpellációja arra késztet, hogy mindenképpen