Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1669 Az Országgyűlés 24. ülése, gyorsabban történjenek intézkedések az építő­ipari kapacitás és az igények összhangjának megteremtésére. Szükségesnek tartjuk az ÉVM-mel közösen kidolgozni a kapacitásgazdálkodás hatékony módszereit. Ezzel párhuzamosan természetesen meg kell tenni mindent a beruházások jó, meg­felelő előkészítése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy a kormány a beszámolási időszakban jó munkát végzett a kitűzött feladatok eredmé­nyes végrehajtására, az ország szocialista fej­lődése érdekében. Tudjuk, hogy az előttünk ál­ló nagy feladatok megoldása mindenekelőtt rajtunk, a vezetőkön és a végrehajtókon múlik. Ezért még az eddigieknél is következetesebben, jobban kell dolgoznunk, többet kell tennünk a párt és a kormány programjában, a tervekben foglalt feladatok maradéktalan végrehajtásá­ért. Budapesten a politikai légkör jó, az embe­rek bizalommal vannak a párt és a kormány politikája iránt, és készek, mint eddig, a jö­vőben is maradéktalanul eleget tenni kötele­zettségeiknek, részt vállalni az előttünk álló nagy feladatok megoldásában. A kormány beszámolóját a budapesti kép­viselőcsoport és a magam nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyel­müket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Bodnár Ferenc képviselőtársunk. DR. BODNÁR FERENC: Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Azért kér­tem szót, hogy felszólalásommal erősítsem a kormány elnökének a beszámolóját, s Borsod megyei tapasztalataim, és választókörzetem ta­pasztalatai alapján a népgazdaságunkat érintő egy-két pozitív és negatív jelenségre felhívjam a figyelmet. Az ország lakossága a mindennapi életben a kormány munkáját döntésein, intézkedésein keresztül érzékeli, és ítéli meg. Nekem is az a tapasztalatom, hogy a párt politikai döntéseit időben követik a kormány intézkedései, ame­lyeket — még ha azok egy része nem is hozza a várt eredményt — körültekintés és felelősség jellemez. Ezt jól mutatja a tájékoztató is, amely a Minisztertanács fontosabb döntéseit összege­zi, és Lázár elvtárs előadói beszéde. Ezekből is látható, hogy a kormány mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak megvalósításá­ért. Visszatekintve a vizsgált időszakra, úgy íté­lem meg, hogy az állami irányító munka hatá­rozottabb, tervszerűbb lett. Pártunk Központi Bizottságának áprilisi ülése népgazdaságunk fejlődését is vizsgálva méltán állapíthatta meg, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célokat. Tovább nőtt gazda­ságunk ereje, emelkedett népünk életszínvona­la, javult az áruellátás, lakásépítési terveinket megvalósítjuk. A dolgozók döntő többsége ér­tékeli, elismeri eredményeinket. Az általános fejlődést elismerő közhangulat mellett azonban azt is látnunk kell, hogy ott van a helyzetünket nem ismerő, túl optimista, 1978. július 7-én, pénteken 1670 valamint a nehézségeinket eltúlzó, a gyorsabb kibontakozást erősen sürgető pesszimista hang­vétel. Mindezekért — az a véleményem — a vezetés és a propaganda is felelős, de mindany­nyian felelősek vagyunk. A helyzetünk ellentmondásos megítélését előidéző okok többek között abban is keresen­dők, hogy nem bontakoztak ki ez idáig azok a folyamatok, amelyek lehetővé tették volna a külkereskedelmi cserearányok tervezett szinten­tartását, a vállalati beruházások befolyásolása pedig még nem a kívánatosnak megfelelő. Az a véleményem, hogy többet beszélünk, többet ostorozzuk a hibákat, mint amennyit konkré­tan a megszüntetésükért teszünk. Ezért a kor­mány döntéseinek végrehajtásában, a végrehaj­tásért felelősök ellenőrzésében határozottabb előrelépésre van szükség. Másként fogalmazva: az intézkedések jelen­tős részére lassan reagálnak az érdekeltek, vagy újabb jogszabállyal reagálnak. Ezt a társadal­mi jelenséget a jogászok „jogszabály-infláló­dás" címszó alatt szokták összefoglalni. A vég­rehajtás elhúzódása és alacsony hatékonysága egyes területeken a kormányzati szerveket újabb döntésekre készteti, aminek eredménye­ként sokasodnak a határozatok, sokasodnak a jogszabályok. így válik agyonszabályozottá tár­sadalmi, gazdasági szervezeteink és rendszerünk egy része. Ez gyengíti a minisztériumok, az or­szágos irányító szervek munkájának hatékony­ságát is. Amellett, hogy az ágazatok irányító munkája javult — és ezt mindannyian elismer­jük —, a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásuk azonban az indokoltnál és a lehetséges­nél gyengébb. Azt tapasztaljuk, hogy határozott fejlődés van a tervező munkában. Ebben jelentős ré­sze van az Országos Tervhivatalnak. Eredmé­nyes tevékenysége kihat a különböző tárcák tervezési munkájára, annak minőségi- javulásá­ra. Ez jól kimutatható abban, hogy az utóbbi években — egy-két kivételtől eltekintve — a tervezést időben kezdik, és megalapozottabb tervek készülnek. Ugyanakkor a kormányzati munka haté­konyságát rontja, hogy az illetékesek gyakran nem úgy értelmezik a döntéseket, ahogyan kell. Ezt több példával is tudnám Borsod megyében igazolni, de az idő rövidsége miatt csak egyet említek. A miskolci Húskombinátban a beru­házási hibák kijavítására a Minisztertanács ha­tározatot hozott, megjelölte a felelősöket is. A végrehajtás azonban vontatottan indult, és nem az előírt utasítások szerint történt. A vállalati felelősök energiájuk nagy részét vétlenségük bizonyítására, nem pedig a végrehajtásra for­dították. Az ilyen jelenségek ártanak a kor­mány tekintélyének is. Ebben gyökeres válto­zásra van szükség, ezért kell mindenekelőtt a minisztériumok irányító és ellenőrző tevékeny­ségét tovább javítani, korszerűsíteni, határozot­tabbá és egyértelműbbé tenni. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista gazdasá­gunk erejét, népünk cselekvőképességét bizo­nyítja, hogy a nehezebbé vált belső és külső gazdasági feltételek ellenére időarányos felada­tainkat megoldottuk, és nem kell módosítani azokon a célkitűzéseken, amelyeket a XI. kong-

Next

/
Oldalképek
Tartalom