Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1641 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1642 léma, hogy esetenként a vizsgálatok során nem kerülnek előtérbe a tényleges veszélyforrások, a valóban biztonságot szolgáló kérdések. Az egész vizsgálatnak szinte vizsgáztató jellege van. A kiadott hibajegyzékek az esetek többségében megoldást nem tartalmaznak, csak azt regisztrálják, hogy az alkalmazott megoldás, az észlelt hiba milyen előírásba ütközik. A fényképalbummal kiegészített hibajegyzékek sztereotip, azaz állandóan ismétlődő szövegezése közismert. Feltétlenül el kell jutnunk rövid időn belül odáig, hogy az óránként 130 vagy ennél jóval több forintot számlázó intézmények munkatársai az általuk hiányosságnak nevezett hibák kiküszöbölési módjára is adjanak javaslatot, s így kettős célt valósítanánk meg. A vállalatok kevésbé vagy egyáltalán nem sokallanák a nem megfelelő minősítést kapott gépük hibajegyzékéért, egy szövőgép esetében például a 40—70 ezer forintot. De jó példát más iparágból is hozhatnék, s ami legalább ilyen fontos, így nem kellene a beruházó vállalatoknak jelentős erőket elvonni a termelő feladatokból. Kedves Elvtársak! A minősítés hasznos és szükséges tevékenység, mert akadályozza a balesetveszélyes gépek, berendezések forgalomba kerülését és üzemelését. Elősegíti a tervezők, a gyártók és felhasználók biztonságtechnikai szemléletének fejlődését. A minősítés fő erénye a megelőzés. Ezért el kell érni, hogy a hazai gyártmányú gép, gépsor minősítését a sorozatgyártás megkezdése előtt, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb az üzemi próbák során kelljen elvégezni. Ami más megfogalmazásban azt is jelenti, hogy elsődlegesen a gépek, berendezések gyártóinak felelősségét kell érvényesíteni a munkavédelmi követelmények biztosításával. Importgép minősítését a forgalomba hozatal előtt, illetve a belföldi kereskedelmi forgalomba nem kerülő gépek esetében legkésőbb az üzemi próbák során kell elvégeztetni, az eddigi gyakorlattól eltérően a gépet forgalomba hozó külkereskedelmi vállalatnak. Ez maga után vonja egyrészt, hogy a külföldről behozott gépeknél, berendezéseknél a szerződések előkészítése során kell tisztázni a munkavédelmi követelményeket is. Tapasztalatom alapján így országos szinten milliókat takaríthatnánk meg az utólagos igénykielégítés sokszor csak kényszermegoldást jelentő beavatkozásoknál. Másrészt feltétlenül szükségessé teszi, hogy az eddiginél jóval szélesebb körűvé tegyük a külföldi minősítő intézetek tanúsító dokumentumainak hazai elfogadását. így elkerülhetnénk például olyan igény benyújtását a minősítő szerv részéről, hogy az autokláv anyagösszetételét és minősítő paramétereit csak úgy hajlandó elfogadni, ha azt, mármint a berendezést megfúrhatják. Tisztelt Országgyűlés ! Meggyőződésem, hogy a jelenlevők egyetértenek velem abban, hogy a biztonságtechnika és a munkavédelem fontossága, elsődlegessége nem vitatható. Az erre a szükségnek megfelelően fordított költségek mind erkölcsi, mind anyagi vonatkozásban megtérülnek. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a munkavédelmi szabályozási rendszer korszerűsítése nem egyik napról a másikra történhet meg. A korszerűsítési munkák mielőbbi befejezése azonban az egész népgazdaság érdeke is. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az új előírások hatályba lépéséig a jelenlegieket kell betartani és betartatni. A munkavédelmi szabályozási rendszerünk korszerűsítése egyikünk számára sem lehet hivatkozási alap arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az előírásokat, hogy veszélynek tegyük ki a dolgozókat, hogy lerontsuk az e területen eddig elért eredményeket. Tisztelt Országgyűlés! Amikor kifejezésre juttatom azon álláspontomat, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetértek és azt elfogadom, a munkavédelmi folyamat korszerűsítésében résztvevőket arra kérem, hogy munkájuk során ne abból a görög bölcsnek a mondásából induljanak ki, hogy akinek nincsenek teljesíthetetlen vagy nagyon nehezen teljesíthető feladatai, az a teljesíthetőt se teljesíti. Akikkel kapcsolatosan pedig jószándékkal gondjainkat felvetettem, kérem fogadják el tőlem, hogy abból az alapállásból indultam ki. amit nagy tanítónk így fogalmazott : kisebb baj hibát elkövetni, mint azt nem beismerni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Pethő István képviselőtársunk. PETHŐ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim ! Hozzászólásomban a kormány elnökének népgazdaságunk helyzetét értékelő beszámolójához kívánok néhány Veszprém megyei tapasztalattal, véleménnyel hozzájárulni. Veszprém megyében az V. ötéves terv végrehajtása megfelelő ütemben folyik. Megyénk sokoldalú fejlődése bizonyítja, hogy az állami, tanácsi szerveink, gazdálkodó egységeink összességében eredményesen dolgoznak. A lakosság érdeklődésének középpontjában a gazdasági, termelési kérdések állnak. Megyei eredményeinket hasonlóan az országos eredményekhez jónak értékelik és a közhangulatra a bizakodás jellemző. A miniszterelnöki beszámolóban felvetett gondok megyénkben is fellelhetők. Az elmúlt évben legfontosabb feladatunknak tartottuk a megye teljes gazdaságában, az állami, tanácsi és szövetkezeti termelőegységekben a gazdasági hatékonyság gyorsabb ütemű fejlesztését. Kiemelten kezeltük a munka termelékenységének emelését, a gyártmány- és gyártásszerkezet korszerűsítését, a külgazdasági tevékenység fokozását. Differenciáltan valósítottuk meg fejlesztési célkitűzéseinket, így az iparban a szelektív fejlesztést, az építőiparban a termelő kapacitások bővítését és koncentrálását, a mezőgazdaságban a nagygazdaságok megerősítését és a bennük rejlő lehetőségek jobb kihasználását. A népgazdasági főirányoknak megfelelően nagyobb feszültségek nélkül erőteljesebben fejlődött megyénk ipara. Míg a IV. ötéves tervben az ipari termelés növekedési üteme meghaladta az évi 6 százalékot, ad-