Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1637 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1638 tönként eltérő módon, mértékben és ütemben, több hatékonysági tényező kedvező alakulása segítette elő a megye gazdaságában az erőforrások jobb kihasználása általi növekedést. A megye gazdasága általános jellemzőjeként elmondható, hogy annak fejlődése összességében a kitűzött célokkal egybeeső. Mindkét fő ágazatban a tervezettnek megfelelően alakult az előirányzatok teljesítése. A gazdálkodásban egyre inkább fokozódik az intenzív fejlesztésre való törekvés, a termelékenység, a hatékonyság, a gazdaságosság növelésének követelménye és szükségessége kerül a feladatok előterébe. A tervezett beruházások között egyedi kiemelt beruházás nincs, jelentős azonban a vállalati, szövetkezeti döntési hatáskörben tervezett beruházások nagyságrendje, amelyek ugyancsak az intenzív fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódnak. A gyorsan megtérülő, gazdaságos exportot eredményező, a termékszerkezet változását is kedvezően befolyásoló fejlesztésekre elkülönített 45 milliárdos hitelkeretből 2,6 milliárd forintot használnak fel a megyében. Ebből az ipar két-, a mezőgazdaság 0.6 milliárd forint értékben részesedik. Ezátal 58 millió dollár exporttöbblet került tervezésre megyei szinten. A mezőgazdaság kedvező lehetőségeit figyelembe véve határozat született az élelmiszer-gazdaság irányába való fejlesztés meggyorsítására. Folyamatban van 2.3 milliárd fonntos költségelőiránvzattal a martfűi Növényolajgyár, 210 millió forintos költség-előirányzattal a zasvvarékasi libavágóhíd és a Phylaxia karcagi takarmányfeldolgozó üzemének beruházása. Az V. ötéves tervben megvalósuló beruházások esvüttesen a megve élelmiszermari termelésének megkétszereződését eredményezik. Az ioari beruházások közül les jelentősebbek a Tiszamenti Vegyiművek rekonstrukciója és a gazdaságos exoortot eredményező benjházása. a Hűtőséngvár ólai- és sázvezetékű hűtők gvártásfeilesztésére éoülő új üzeme, valamint usvancsak a gazdaságos exportot eredményező beruházásai. A beruházások szervezettsége, gazdasási és műszaki előkészítése és a kivitelezési idők csökkentése terén általában javuló tendenciáról számolhatunk be. bár kedvezőtlen példák is vannak. Például a Tiszamenti Vegviművek nátrium-trirjolyfoszfát üzemének beruházásánál jelenleg féléves lemaradás csökkentésén fáradoznnk. A késés oka a tőkésimoortból származó gépbeszerzés késedelmes engedélyezése. Ugyanez az ok egyebeken kívül a Phylaxia karcagi takaTnányfeldolgozó üzemének építésénél is. Továbbra is időszerű feladat tehát a beruházási tevékenységek szervezettségének, előkészítettségének, kivitelezésének problémáival foglalkozunk. Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves tervtörvény végrehajtásának érdekében komplexen intézkedett ,a foglalkoztatáspolitika fő célját a teljes foglalkoztatás fenntartása mellett a hatékony foglalkoztatás feltételeinek biztosításában, a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználásában jelölte meg. Az ebből eredő feladatok megyei teljesítése érdekében a végrehajtó bizottság szükségesnek tartotta, hogy a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására a végrehajtás különböző szintjén intézkedéseket igényeljen, támogasson és a végrehajtást folyamatában ellenőrizze és számon kérje. A megye munkaerőhelyzetének és gazdálkodásának elemző értékelése alapján állást foglalt 1976. júniusában az üzem- és munkaszervezés, normázás, a munkaerő-tervezés és gazdálkodás irányítása, a szakemberképzés és továbbképzés, a vezetői munkával szembeni követelmények és a munkaerő hatékony foglalkoztatására irányuló intézkedések politikai megalapozása terén megvalósítandó feladatok iránt. meghatározva a végrehajtás ütemét és felelőseit. E feladatokkal összefüggésben is utalt a fejlesztés, a beruházás terén teendő intézkedésekre, majd a későbbiekben az V. ötéves tervben szereplő megyei beruházások előkészítésének helyzetelemzése alapján további intézkedések megtétele érdekében határozta meg a feladatokat az indokolt témák és területek vonatkozásában. Mindennek hatására összességében javult a megyében a munkaerővel való gazdálkodás, a beruházások terén jelentkező problémák, bár a tervszerűséget némely vonatkozásban negatív módon befolyásolták, alapvetően nem gátolták a tervezett megyei célkitűzések teljesítését. A munkaerővel való gazdálkodás javulása mindenekelőtt a termelékenység színvonalának az emelkedésében mutatkozik meg. Ezt elősegítette a vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenysége, a munkavégzés feltételeinek korszerűsítése, a létszámarányokban és összetételekben végrehajtott változások, a munkafegyelem javulása. Javultak a munkaerő reális tervezésének a feltételei, pontosabb., a helyzetelemző, szorosabb a kordinatív tevékenység a gazdálkodó egységek, tanácsok és más illetékes szervek, intézmények között, noha éppen ez az egyik kritikus terület, amely a negatív példák legtöbbjét szolgáltatja. Ez mindenekelőtt a termelési szerkezet változásával szükségszerűen összefüggő munkaerő-átcsoportosítás, a fejlesztés által meghatározott munkaerő-szerkezet kialakítása vonatkozásában felmerülő probléma egyben népgazdasági szinten is megoldást igénylő feladat. A termelési szerkezet átalakítása egyrészt azt jelenti, hogy kedvező irányban fejlesszük, a hatékony tevékenységeket bővítsük, arányukat növeljük, másrészt ezzel összefüggésben azt is, hogy a meglevő tevékenységeket minősítsük, szelektáljuk attól függően, hogy indokolt-e fenntartásuk, vagy a lekötött erőforrások hasznosítása érdekében célszerű-e visszafejlesztésük, megszüntetésük. Mind népgazdasági, mind pedig vállalati szinten a kialakult termelési, termékszerkezet megnövekedett hatékonysági követelményeknek megfelelő minősítése, a fejlesztési irányok meghatározása komplex megítélést igényel, ez pedig Szolnok megyében sem könnyebb feladat, mint máshol. A megyei pártbizottság messzemenően támogatja a vállalatok, állami