Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1245 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 tervszerű, arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni. Világosan kell látni mind a vállalatvezetésnek és a kollektívának, hogy a rájuk bízott gazdasági javakkal nem önkényesen, szűk helyi vagy csoportérdekeket figyelembe véve, hanem társadalmunk egészének érdekében jogosak gazdálkodni, hogy tevékenységüknek olyannak kell lenni, ami egyaránt szolgálja az adott kisebb gazdasági egység és az egész ország érdekeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusán is határozatban foglalt nagyon lényeges gondolatot tartalmaz a módosítás, amikor kimondja, hogy a törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, az erőfölény-fitogtatást, mindez idegen társadalmunktól. Nem lehet eltűrni egyetlen gazdasági vezetőnek, egyetlen vezető kollektívának sem azt, hogy a rábízott gazdasági egység eredményességét mesterkedéssel, ügyeskedéssel érje el. Társadalmunkban minden feltétel adott ahhoz, hogy pártunk vezetésével szorgalmas munkásnépünk alkotó, építő tevékenységet fejtsen ki, hogy ne más emberek és kollektívák rovására mutassanak fel egyesek látszateredményeket. Az ilyen tevékenységet mi elítéljük, és csak üdvözölni tudjuk azt a törvényi rendelkezést, ami ezt tiltja. Ezt a részt a felszólalt képviselőtársaim is többen érintették, úgy érzem, nem számít ismétlésnek, amit elmondtam, mert bebizonyosodott, hogy a munka jó vagy rossz végzése meghatározója egy nagyszerű törvény majdani végrehajtásának. A közös cél elérése érdekében igen helyesen mutat rá a törvény a megnövekedett vállalati feladatokra a dolgozók vonatkozásában, amikor kimondja, hogy az állami vállalat feladata az is, hogy közreműködjön a vállalati dolgozók szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztésében, szakmai ismereteinek gyarapításában, a dolgozók közössége jóléti, szociális és kulturális igényeinek kielégítésében. Azt hiszem, egyikünk számára sem újak ezek a gondolatok, törvénybe rögzítését indokoltnak tartom. Pártunk politikájából, alkotmányunkból, szocialista életformánkból adódó követelmény ez, amit nagyobb részben a legtöbb helyen eddig is betartottak. Mégis jó a törvényi állásfoglalás ezekben az alapvető kérdésekben. Egyet azonban nem szabad elfelejteni. Attól, hogy törvénybe foglalunk gondolatokat, még nem változik meg semmi. Mindannyiunknak sokat ke]X tenni annak érdekében, hogy ezek a gondolatok minél rövidebb időn belül és magasabb szinten valósuljanak meg. A megvalósulást nagyban segítik mindazok a hajtóerők, amelyek mozgatórugói társadalmunk fejlődésének. Ezek közül engedjék meg, hogy nagyon kiemeljem a szocialista brigádok jelentőségét, mint olyan egységekét, amelyek a legalkalmasabbak a szocialista tudatformálásra, a szocialista munkamorál fejlesztésére és a szocialista embertípus kialakítására. Ez az erő tette lehetővé szűkebb munkahelyemen, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Vasasszakszervezet 100. évfor- | 51 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ szeptember 29-én, csütörtökön 1240 dulójának tiszteletére indított munkaverseny során 1977 első félévében teljes termelési értékünk 961 millió forinttal, azaz 17,4 százalékkal haladta meg a bázist és amire kollektívánk rendkívül büszke, exportértékesítésünk az elmúlt évinek 132,5 százaléka. Meggyőződésem, hogy nagy erőfeszítések és buktatók áthidalása árán is ez a kollektíva képes lesz éves vállalásának teljesítésére is. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időben egyes nyugati sajtók és rádiók szinte új hadjáratot kezdtek a helsinki tanácskozás záródokumentumára hivatkozva. Az emberi jogok védelmének bajnokaként lépnek fel és többféle rágalmat szórnak felénk. Az ember személyéhez fűződő szabadságjogokat alkotmányunk tartalmazza, azokat eddig is betartottuk és betartjuk most is. Ezeknek az alapgondolatoknak a konkretizálását látom a módosítás azon részében, amely a személyhez fűződő jogokat szabályozza. Én ezt a szabályozást szinte mindenre kiterjedőnek és nagyon jónak tartom. A szocialista társadalomra az emberközpontúság a jellemző. A mi társadalmunk szocialista társadalom, megtesz mindent azért, hogy a társadalom tagjai személyüket illetően és mindenkivel szemben, minden területen megfelelő védelemben részesüljenek. A módosítás erre jó biztosítékot ad. Helyesen tartalmazza ugyanakkor a közérdeknek és a magánérdeknek az összeegyeztetését bármelyik érdek sérelme nélkül. A törvénytervezet áttanulmányozása során nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a változásokat, az új megoldásokat. Nagyon nehéz lenne számomra a változások jelentőségét azok súlya szerint kiemelnem, méltatnom. Ügy érzem, hogy erre felkészültségem, hiszen nem vagyok jogász, nem is elegendő. Ezért felsorolás helyett kifejezésre juttatom, hogy elsősorban azok rögződtek bennem élesebben, amelyek a dolgozók mindennapi életében jelentkező gondokat, problémákat tartalmazzák^Ilyenek a szolgáltatásoknak az a kérdésköre, ahol úgy látom, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja a változás. Meszszemenően egyetértek a közszolgáltatási szerződésjog szabályi rendezésével. A szolgáltató szervek és vállalatok hatóságkénti fellépését korlátozza a szabályozás és a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárokat egyenjogú szerződő felekként kezeli. A fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelmét szolgálja a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezések megfogalmazása is. Itt is a szerződő felek egyenjogúsága kiemelendő hangsúlyt kap és ez alatt, merem remélni, a gyakorlatban való érvényesítés értendő. Tisztelt Országgyűlés! Sokszor, az élet számtalan területén elmondtuk már, hogy minden rendelet, határozat vagy törvény annyit ér, amennyit belőle képesek vagyunk megvalósítani. Mivel a most tárgyalt törvényjavaslat az ország valamennyi állampolgárát érinti, azért a kiskapuk keresése helyett a benne foglaltak megvalósítása és végrehajtása mindnyájunk érdeke, de egyben kötelessége is. Ezért a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom, s a tisz-