Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1285 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön I2.'i6 gazdaság tervszerű, arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni." Ügy gondoljuk továbbá, hogy a társadalom tagjainak túlnyomó többségében helyeslést kiváltó — formailag új — szabály az, amely kimondja, hogy a törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, így különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, továbbá a tisztességtelen haszon szerzését. Sajnálatos, de igaz, hogy egyes esetekben, egyes gazdálkodó egységek részéről még van ilyen törekvés, s ezért a tisztességtelen gazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályoknak kell — a törvényben foglalt alapelv szellemében — megfelelő szigorú szankciókat megállapítaniuk. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista törvénykönyvekkel szembeni egyik legalapvetőbb jogelvi követelmény, hogy a kódexben megfogalmazódott alapelvek ne pusztán deklaratív értékű megállapítások legyenek, hanem hatásuk konkrétan érvényesüljön a normatív rendelkezésekben, minden egyes törvényszabályozta jogintézményben, illetőleg a részleteket átfogó jogtételekben. Joggal mondható, hogy a módosító törvényjavaslat ebből a szempontból is a legpozitívabban értékelhető. Csak példaszerűen említek néhány ilyen jogintézményt, illetve jogtételt. A szerződési rendszer jelentősen megújított és kiegészített joganyaga nagyon hatékonyan szolgálja azt, hogy a szerződő felek — elsősorban a gazdálkodó szervezetek — szerződéses gazdasági kapcsolataikban — a tervszerűség érdekében — a megfelelő önállóság és rugalmasság érvényesüljön. Különösen örvendetes, hogy • a szocialista szervezetek °' > dasági kapcsolataira vonatkozóan a megfelelő mélységű jogi szabályozás beépült a javaslatba, és ezzel a lényeges alaptételek — ezúttal első ízben — törvényi szintű megfogalmazást nyertek, szilárd alapul szolgálva a részleteket szabályozó alacsonyabb szintű jogforrások számára. Vagy más területről véve a példát: népünk, dolgozóink jogérzetével, a korszerű szabályozás igényével összhangban kerül sor első ízben törvényi szinten a környezetre ártalmas tevékenység polgári jogi szankcionálására; vagy például az úgynevezett erkölcsi kártérítés elismerésére. Vagy megint más területről kiragadva a példát: az élettársi viszony rendezésére, vagy éppen a házastársi haszonélvezeti jog jelenleg oly sok problémát jelentő hatályos szabályozásának lényeget érintő újrarendezésére. Nagyon lényegesnek érezzük továbbá, hogy a javaslatban tükröződik az a felismerés, hogy az első Polgári Törvénykönyv megalkotása óta eltelt időszakban gazdasági rendünkben, társadalmi viszonyainkban olyan fejlődés következett be. amely nem egy tekintetben nem csupán a jelenleg hatályos joganyag megújítását, hanem új intézményeknek a törvénybe való beépítését is szükségessé tette. Utalunk itt a már említett új gazdasági-szervezeti formákra, vagy éppen újfajta szerződéseknek a javaslatbeli szabályozására. A példaszerű felsorolás köréből sem hagyható el végül annak kiemelése, hogy gazdaságpolitikánk egyik alapvető célját, nevezetesen a fogyasztói érdekvédelmet nagymértékben szolgáló, azt jelentősen erősítő, nem egy vonatkozásban teljesen újszerű szabályozás található a javaslatban, amely előreláthatólag igen alkalmas lesz a gyakorlati élet — és nem kevésbé a bírósági jogalkalmazás — területén eddig jelentkezett, nem kis nehézségek kiküszöbölésére. Tisztelt Országgyűlés!' A javaslat kényszerűségből rövidre szabott tartalmi értékelése mellett — ugyancsak nagyon rövidre fogottan — szabad legyen a jogalkotásunkra ma már annyira jellemző törvényelőkészítő munka demokratizmusát a kódex munkálataival kapcsolatosan is kiemelni. Eléggé alig hangsúlyozható és elvileg is kiemelendő tény, hogy a módosító törvény tervezetét széles körű társadalmi, szakmai viták keretében értékelték és vitatták jogász és nem jogász szakemberek, a dolgozók széles köre, mégpedig elsősorban a Hazafias Népfront, valamint a Magyar Jogász Szövetség szervezésében. Az elhangzott észrevételek megfelelő hasznosítása hatékonyan járult hozzá ahhoz, hogy a módosított kódexet a társadalom tagjai igazán magukénak érezzék. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy megítélésem szerint a törvényjavaslat, mint szocialista jogalkotásunk egyik kiemelkedő új produktuma, feltétlenül alkalmas arra, hogy hatályos jogszabállyá váljék. Legyen szabad azonban felhívnom a figyelmet arra, hogy a javaslat törvénybe iktatása még nem jelenti a polgári jogi jogalkotás területén a munka végét. A törvényszintű szabályozás — teljesen érthető módon — nem egy tekintetben a további részletek kibontását, rendezését alacsonyabb szintű jogszabályokra bízza. Rendkívül lényeges, hogy ezek a jogszabályok a törvény normatív rendelkezéseinek — és tegyem hozzá: a törvény szellemének — megfelelően, a törvényi alapelvek messzemenő érvényesítésével kerüljenek megalkotásra, és mint ilyenek váljanak polgári jogunk, illetve jogéletünk szerves részévé. A javaslatot elfogadom, és tisztelettel ajánlom, hogy azt az Országgyűlés emelje törvény rangjára. (Taps.) ELNÖK: Dr. Nezvál Ferenc képviselőtársunk felszólalása következik. DR. 'NEZVÁL FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolattal szeretném kiemelni az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentőségét. Törvényhozásunk alapvető célja a fejlett szocialista társadalom építésének aktív, sokoldalú segítése, az uralkodóvá vált szocialista viszonyok további fejlesztése és azok szilárdítása. A program megvalósítása óhatatlanul szükségessé teszi szocialista jogrendszerünk egy-egy területének átfogó felülvizsgálását és a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokhoz való hozzáigazítását. E cél érdekében került sor 1977-ben a szövetkezetekről szóló jogszabályok módosítására, a panasztörvény megalkotására, a lakásszövetkezetek és a társasház intézményének korszerűsítésére, a kisipar és magán-