Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1159 Az Országgyűlés 17. ülése, j dődtek és az ütemet, ha nem is/lehetett gyorsítani, de a beavatkozások mind szakszerűbben kerültek végrehajtásra. Az eddig végzett komplex meliorációs beavatkozások elsősorban a három bemutató üzem tapasztalatai alapján bebizonyították, hogy a nagyüzemi gazdálkodási feltételek megteremtése érdekében fokozottabb ütemben szükséges a beruházásokat végezni. A szakszerűen végrehajtott talajjavítási beavatkozások hatásaként a termelési eredmények jelentősen nőttek, fokozódott a termelés biztonsága. Az üzemen belüli vízrendezési munkáik mind nagyobb ütemű végzéséhez nagyon lényeges lenne az állami és közcélú vízfolyások fokozottabb ütemben történő kiépítése. Mivel megyénkben a vízfolyások sűrűsége kétszerese az országosnak, a rendelkezésre álló pénzeszközökből nagyobb arányban a vízrendezési munkák részesülnek. A vízrendezési munkákkal párhuzamosan a komplex hatás érdekében a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 40 százalékán még egyéb jellegű meliorációs beavatkozások is szükségesek. Az évenként rendelkezésre álló támogatási keret nagysága azonban nem teszi lehetővé a nagyobb ütemben történő beavatkozásokat. Emellett az üzemek szűkös anyagi lehetősége következtében a saját erőfedezet biztosítása terén is nehézségek jelentkeznek. Mivel megyénkben magas a kedvezőtlen adottságú üzemek száma, indokolt lenne az alapvető természeti tényezők tartós megváltoztatása érdekében a meliorációs munkák ütemét fokozni. Ezzel ellentétben a negyedik ötéves tervidőszakban biztosított 141 millió forint meliorációs állami támogatási keret az ötödik ötéves terv időszakára 105 millió forintra csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és a gyenge adottságú üzemek felzárkózása érdekében szükségesnek tartjuk a támogatási keretek jelentős mérvű növelését. Az eddigi feladatok sikeres megoldása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei szervek 'között kialakult hatékony együttműködés eredménye. A tervezett fejlesztések megvalósítása szükségessé teszi, hogy a feladatok megoldásában részt vevők a jövőben is jól együttműködjenek, ehhez kérem az ágazat felelős vezetőinek hathatós támogatását. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének írásos és szóbeli beszámolóját köszönettel tudomásul veszem. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: ÍJ.40—12.00. — Elnök: INOKAI JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Komócsin Mihály képviselőtársunkat illeti a szó. ^ DR. KOMÓCSIN MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Mi, Csongrád megyei képviselők, úgy 7. június 30-án, csütörtökön 1160 ítéljük meg, hogy óriási fejlődés történt hazánk vízgazdálkodásában. Mi ezt a fejlődést több okból különösen nagyra értékeljük. Megyénk területének 60 százaléka árterület, és így minden árhullám levonulásával településeink többsége veszélyeztetett. Az árvízvédelmi biztonság az utóbbi években — a mi megítélésünk szerint — nagymértékben növekedett. 1970-ben a megye felnőtt férfilakosságának zömét kellett mozgósítani a védekezésre, és a termelés rovására is jelentős számú munkagépet és gépkocsit kellett igénybe venni. Azóta — bár többször volt az 1970-est megközelítő magas árvízszint —, a vízügyi szakapparátus némi kisegítéssel a védekezést biztonságosan megoldotta. A költségek lényegesen kisebbek voltak és kevésbé zavarták a gazdálkodó egységek termelő tevékenységét. Igaz, az árhullám levonulása nem volt olyan hosszan tartó, mint 1970-ben. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásában és a vízgazdálkodás több más ágazatánál ugyancsak számottevő fejlődéséről számolhatunk be saját közvetlen tapasztalataink alapján is. Vízgazdálkodásunk néhány területén azonban a fejlődés — megítélésünk szerint — mindmáig lassú volt. Ennek következtében sok éven keresztül nagy értékek mentek veszendőbe. Többszörösét vesztettük el annak, mint amivel a problémát egyszer s mindenkorra megoldhattuk volna. Ilyen területe vízgazdálkodásunknak például a belvízrendezés. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének írásos jelentésében — mely a belvízmentesítésnek az indokoltnál szűkebb teret szentel — az áll, hogy a jelenlegi csatornahálózat segítségével a közepes belvizek 17—20 nap alatt levezethetők. Ez sem optimális, mert ha művelt területek vagy lakótelepek ennyi ideig vízzel vannak borítva, a kár nagyon jelentős. A szakemberek véleménye szerint a télitavaszi belvizeket legalább 12 nap, a nyáriakat 3 nap alatt le kell vezetni. Tudjuk azonban, hogy — sajnos — nemcsak közepes belvizekkel kell számolnunk, mint ami a jelentésben szerepel. Azon túl a belvízlevezető csatornahálózat nem azonos kiépítettségű az ország különböző részein. Csongrád megyében például a vízügyi szakemberek szerint szükségesnek tartott csatornahálózat-sűrűségnek fele sincs meg. Ennek következtében a belvíz pusztításai jóval meghaladják az elviselhetőséget. A csatornahálózat az utóbbi időszakban még azáltal is csökkent, hogy részben a mezőgazdasági művelési rendszerek kialakításánál meglevő csatornákat kellett megszüntetni, részben a szénhidrogén- (az olaj-, a földgáz-) bányászati kutatások miatt ugyancsak bizonyos belvízrendszereket kellett átalakítani. A belvíz különösen nagy kárt a lakóépületekben és a mezőgazdaságban okozott. Az utóbbi időszak nyolc „vizes" éve alatt Csongrád megyében több mint 16 ezer lakás rongálódott meg. Ebből körülbelül 10 ezer helyett kellett újat építeni, a többit pedig jelentős munka- és